Új Szó, 2014. október (67. évfolyam, 225-251. szám)
2014-10-08 / 231. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. OKTÓBER 8. www.ujszo.com Fókuszban a gazdasági kérdések Megvizsgálják a vegyes bizottságok hatékonyságát MÓZES SZABOLCS Pozsony. Ismét a gazdasági kérdések voltak fókuszban a szlovák és a magyar külügyminiszter találkozóján. A két hete kinevezett Szijjártó Péter először járt miniszterként külföldön. „Nem véletlen, hogy Pozsonyba vezetett az első utam. Szlovákia Magyarország negyedik legnagyobb üzleti partnere. Mivel mindkettő nyitott gazdaságú ország, ezért a magyar-szlovák kapcsolat- rendszert stratégiai fontosságúnak tekintjük” - mondta a találkozó után a magyar diplomáciavezetője. „Leszögeztük, mik a prioritásaink, és azt is, hogy nincsenek tabutémák köztünk” - utalt Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter a vitás témákra. Ezek az elmúlt években nem kerültek terítékre, legalábbis nyilvánosan egyik fél sem beszélt róluk. Mindkét tárcavezető hangsúlyozta: a „forró témákat” felnőtt, európai módon szeretnékkezelni. Eddig a vitás ügyekről főként a szlovák-magyar vegyes bizottságok tárgyaltak. Az eredmények alapján kevés sikerrel. Szijjártó Péter tegnap azt ígérte, a következő hónapokban áttekintik, milyen munkát végeztek a vegyes bizottságok. „Megváltoztatjuk a testületek rendszerét, ha azt fogjuk látni, hogy az ottani szakmai munka nem vezet politikai eredményre” - mondta a magyar külügyminiszter. A kettős állampolgársággal kapcsolatos szlovák ellentörvény módosításáról tegnap Lajčák azt mondta: Szlovákiának nem érdeke, hogy állampolgárokat veszítsen el. „Meg akarjuk változtatni a törvényt, de nem vagyunk nyomás alatt, mivel a nemzetközi szervek is kifejtették, hogy a törvény nem ellentétes a nemzetközi joggal” - tette hozzá Lajčák. „Fontos számunka, hogy minden ország az európai standardoknak megfelelő szabályok alapján járjon el. Biztos vagyok benne, hogy ez a kérdés hosszútávon többször fel fog merülni” - fejtette ki magyar partnere. A jegybank szigorítaná a feltételeket Túl bátran veszünk fel jelzáloghiteit S1DÓH. ZOLTÁN Pozsony. A hazai bankszektor ugyan egészséges, azonban a lakosság rendkívül lendületes hitelfelvételi kedve, a hitel- nyújtási feltételek enyhülése hosszabb távon akár kockázatot is jelenthet, ezért a Szlovák Nemzeti Bank ajánlásokat fogalmazott meg a hazai kereskedelmi pénzintézetek számára. Marek Ličák, a jegybank ágazati igazgatója tegnap közölte: az eurózónán belül éppen Szlovákiában nőnek leggyorsabban a lakossági hitelek, éves alapon számolva már több mint 10 százalékkal, döntően a minden korábbinál kedvezőbb feltétellel nyújtott jelzáloghiteleknek. Vladimír Dvoŕáček, a nemzeti bank vezető képviselője közölte: a legfontosabb ajánlás, hogy a bankok ne adjanak jelzáloghiteit a megvásárolni kívánt ingatlan teljes árára, a hitel legfeljebb a vételár 90 százaléka legyen. Az ingatlan 100 százalékára kiterjedő hitelek arányát 2015 tavaszára 25 százalékra kellene leszorítani (azaz legfeljebb minden negyedik folyósított hitel érheti el a jelzett szintet), majd lépésről lépésre az ún. teljes hitel arányának 2017 elejére 10 százalékra kellene csökkennie. „A jelzálog törlesztésének futamideje legfeljebb 30 év legyen, az áruhitel esetében pedig a plafon 9 év, majd 2016-tól maximum 8 év legyen” - ismertette Ličák a jegybank további kérését. A kereskedelmi bankoknak azt ajánlják, hogy a hitelkérelmező anyagi feltételeinél azt is vizsgálják meg, vajon a kliens képes volna-e törleszteni a részleteket, ha a hitelkamat nagysága tartósan a jelenleginél 2 százalékponttal magasabb volna. Erre azért van szükség, mert a mostani, csábítóan alacsony kamatok esetleg néhány potenciális ügyfelet meggondolatlan hitelfelvételre késztethetnek, miközben a feltételek néhány év múlva romolhatnak. Napjainkban a banki hitelek mintegy 4 százalékát nem törlesztik. A Szlovák Nemzeti Bank szerint elég ajánlásokat megfogalmazni, a kereskedelmi pénzintézetek figyelembe veszik a jegybank szabályozását. Könnyen jutunk hitelhez (Képarchívum) Ingyen kávé, tea, napi sajtó, érintőképernyős médiarendszer a cseh társaság vonatain. A Regio Jet nagyon zavarja az állami vasúttársaságot A Regiojet vonatain a Pozsony-Kassa vonalon ilyen luxuskocsikban is utazhatnak (SITA-fotó) Pozsony. Új járatokkal és nem kizárt, a Szlovák Vasúttársasággal folytatott bírósági perrel bővíti tevékenységét az országban a magánkézben levő cseh RegioJet vasúttársaság. December 14-től indítja járatait Pozsony és Kassa között, s úgy tűnik, hamarosan bepereli az állami vasutat, amiért az nem akarja megengedni, hogy a RegioJet jegyeladó helyet nyisson a kassai pályaudvaron. ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap mutatta be a fővárosban a RegioJet főnöke, Ra- dim Jančura a Pozsony-Kassa vonalon közlekedő új, sárga szerelvényeket. „Na, hogy tetszik?” - kérdezte az újságíróktól, majd saját maga megválaszolta kérdését. „Minden vasúttársaság csillogó-villogó első osztályt kínál szerelvényein, hogy aztán a pluszkiadásokat a másodosztályon utazókkal fizettesse meg. Mi úgy döntöttünk, más úton indulunk el, s már a legalacsonyabb osztályon kínálunk minőségi szolgáltatásokat és kényelmet” - mondta Jančura. Pozsonyból Kassára 14 euróért A társaság legmodernebb vagonjainak támlájában érintőképernyős médiarendszer lesz, amin az utasok intemetezhet- nek vagy filmet nézhetnek. „Csehországban és Szlovákiában is mi vagyunk az első vasúttársaság, amely ilyen érintőképernyőket kínál utasainak. Máshol ilyesmihez csak az első osztályon jutnának hozzá, lényegesen több pénzért” - mondta a társaság főnöke azzal, hogy eleinte ilyen korszerű vagonból csak minden szerelvényben egy lesz, számukat viszont fokozatosan növelik. Az első vonatot december 14-én indítja a társaság, így ezen a napon kezdődik az igazi konkurenciaharc az állami vasutak és a magáncég között. Jančura az utasokat nemcsak kényelemmel, például a másodosztályon is lehajtható támlájú ülésekkel, hanem kedvezőbb árakkal akarja csalogatni. Konkrét összeget még nem tudni, annyi viszont biztos, hogy a Pozsony-Kassa vonalra a jegyet 14 euró körüli összegért fogja árulni a társaság - ez kevesebb, mint amennyiért az állami vasút a klasszikus gyorsvonatra árulja a jegyeket. Ráadásul, az utasok ingyen kapnak kávét, mentateát vagy napi sajtót. Minden vagonban lesz egy utaskísérő. „Ha összeszámoljuk, akkor a mozdony- vezetővel és utaskísérőkkel együtt minden szerelvényben 15-16 alkalmazottunk lesz, ami lényegesen több, mint amennyi emberrel üzemelteti járatait az állami vasúd’ - mondta Jančura. Perrel fenyegetnek A Regiojet decembertől három vonatot indít Pozsony és Kassa között. A következő fél éven belül pedig következő két vonatpárt. A társaság, amely már most sikeresen üzemelteti a Pozsony-Komárom vonalat, évente másfél millió utast akar szállítani az ország két legnagyobb városa közt. Az állami vasút viszont olyan könnyen nem akarja feladni a harcot. Jana Morháčová, a társaság szóvivője elmondta, hogy az árpolitikával és szolgáltatásaikkal kapcsolatos újdonságokat decemberben fogják bemutatni. Az állami vasút Jančura szerint tisztességtelen konkurenciaharcba kezdett, például azzal, hogy nem engedi be a Re- gioJetet a kassai pályaudvar jegyeladó helyére. „Naponta 1410 vonatra adunk el jegyeket Kassán, abszurdum, hogy az egyik eladóhelyet olyan társaságnak adjuk bérbe, amely naponta tíz vonatot sem indít” - állítja Morháčová, hozzátéve: a cseh társaságnak már felkínáltak egy jegyeladásra alkalmas helyet az állomás második emeletén. Jančura viszont ezt elfogadhatatlannak tartja. „Illetéket fizetünk az állomás használatáért, legfeljebb öt méterre az állami vasút jegyeladó ablakától akarunk helyet kapni” - mondta Jančura azzal, hogy ha decemberig nem teljesítik követeléseit, akkor bepereli az állami vasutat a rosszabb eladóhely okozta bevételkiesés miatt, (dem, SITA) A kórházszövetség még legalább 20 millió euró pluszt kér, különben osztályokat zárhatnak be Csak ígéreteket kaptak a kórházak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS) szerint a jövőre tervezett béremelés mintegy 20 millió euró többlet- kiadást jelent számukra, amit szerintük az államnak kellene fedeznie. A mintegy 60 megyei és városi kórházat tömörítő szövetség szerint a többletkiadás oka a minimálbér és az ehhez kapcsolódó, szakképesítésnek megfelelő minimálbér emelkedése, valamint az orvosok béremelésének utolsó hulláma. „Ha nem tudunk megegyezni a minisztériummal, akkor a kórházakat a végrehajtók és végső soron a megszűnés fenyegeti majd, vagy legalábbis kénytelenek leszünk osztályokat megszüntetni” - állítja Marián Petko, az ANS elnöke. Úgy véli ugyanis, hogy a kórházak nem fogják tudni kigazdálkodni a béremeléshez szükséges összeget. Az ANS most tárgyalt először az egészségügyi minisztériummal a jövő évi költségvetésről. Zuzana Zvolenská egészségügyi minisztertől ugyan nem kaptak határozott ígéretet, annyiban maradtak, hogy keresik a forrásokat a hiányzó összeg fedezésére. A jövő évi állami költségvetés nyilvánosságra hozott első változata szerint mintegy 277 millió euró hiányozna az egészség- ügyi költségvetésből, ha a kormány megvalósítaná valamennyi, béremelésre és minimálbér-emelésre vonatkozó javaslatát illetve az érintettek követeléseit. Az már biztos, hogy az orvosok bére emelkedik, az ő fizetésüket ugyanis 2012 óta törvény szabályozza, és az elmúlt években ennek hatására Válságos helyzetben az ágazat (Tomáš Benedikovič felvétele) jelentősen nőtt a fizetésük. Ennek alapján jelenleg a szakvizsgával rendelkező orvosok éves bruttó fizetése nem lehet 20 261 eurónál, a szakvizsga nélkülieké 12 060 eurónál kevesebb. Jövőre a szakvizsgás orvosok minimális éves bére 22 261 euró lesz. A bérek a kórházak költségvetésének mintegy 70 százalékát teszik ki, tehát már viszonylag kismértékű emelés is komoly gondot okoz az intézményekben. A kórházszövetség tárgyalt az egészségbiztosítókkal is, de konkrét ígéretet itt sem kapott. A Dôvera és a VŠZP szerződései március végéig érvényesek, magasabb összeget tehát legkorábban áprilisban kaphatnak ettől a két biztosítótól. Nem ígért emelést az Union sem. „Idén jelentősen emeltük a gyógyellátásért fizetett összeget, az árak további módosítása még az egészségbiztosító bevételeinek függvénye” - jelentette ki Judita Smatanová, az Union szóvivője, (lpj, TASR)
