Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-05 / 204. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 5. Vélemény És háttér 7 Oroszország szomszédai tudják a magukét..., mi is, csak feledékenyebbek vagyunk NATO és vétó Nemrég azt boncolgattuk, hogy a kormányfő legyen szíves határozottan kijelenti, mi Szlovákia HIVATALOS álláspontja az oroszok elleni szankciókról. Most megtette. LOVÁSZ ATTILA Fico azt is elmondta, akár vétójogával is él, ha a szankciók ki- terjesztéséről lesz szó. Eddig rendben. Csakhogy közben elkezdődött a NATO-csúcs. Az Észak-atlanti Szövetség csúcstalálkozói általában unalmasak. Nos, mára a csúcs izgalmas esemény lett, Rasmussen főtitkár mindjárt az elején leszögezte, Oroszország Ukrajnával szemben agresszor, de a szövetség továbbra is nyitott a diplomáciai megoldásokat illetően. Azt már kevesebben vették észre, hogy Rasmussen azt is leszögezte, Oroszország a NATO-val kötött szerződéseket rúgta fel, ami az elmúlt két évtized biztonságpolitikai egyensúlyának felrúgásaként is értelmezhető. Az egyre erősödő NATO-utálat helyett okosabb lenne néha belegondolni, mit is jelent a katonai paktum mindennapjainkban. Kezdjük ott, hogy az a Nyu- gat-Európa, amelyet jobbára irigységből utálunk (már aki), az aránylag magas életszínvonalát, ipari termelését, bőkezű szociális rendszerét azért építgethette oly nyugodtan negyven évig, mert országaiban ott voltak a NATO- és az amerikai támaszpontok. Ennyire egyszerű. Pontosan tudták a lengyelek vagy a balti államok, hogy miért akarnak annyira belépni a szövetségbe. Az oroszok miatt. Annyira ugyanis Putyin sem vesztette el józan ítélőképességét, hogy a legnagyobb ellenfél, az USA szövetségeseit merje katonai erővel inzultálni. A határok számára nem visszatartó erejűek, az agresszor meg mindig talál történelmi okot arra, hogy agresszor lehessen, még sapka sem kell a fejünkre. A NATO-nak szerződései vannak az ukránokkal és az oroszokkal egyaránt. Az egyik ilyen pl. arról szólt anno, hogy Ukrajna az önállósulást követően Moszkvának adta atomfegyvereit, de ezért a NATO védelmet ígért neki. Ez ugyan önmagában még nem lépteti életbe a Washingtoni Szerződés 5. cikkelyét, de majdnem... A szankciókat vétózhatja Szlovákia, talán két-három szövetségest is talál hozzá (Sobotka cseh kormányfő pl. a cseh gépipari exportot félti és mandátumot kapott a szankciók egy részének elutasítására). Aztán majd jő a nagy helyzet, amikor a balti államok és Lengyelország területén megjelennek az amerikai katonai támaszpontok, sok esetben lesz szükség a szlovák légtér használatára vagy konvojok átengedésére. Akkor már nem lehet simulé- konynak, eufemisztikusnak, jobbra-balra kacsingatónak lenni, igent vagy nemet kell mondani. Ha nemet mondunk, akkor nem az USA-val tolunk ki, hanem a hozzánk hasonló kis államokkal, a szövetségeseinkkel, az oroszok szomszédaival, akik tudják a magukét. Mi is tudjuk, csak feledékenyebbek vagyunk. Nos, a NEM azt is jelentheti idővel, hogy ha majd nem a gépipari vagy az almakivitel lesz veszélyben, hanem a régiónkban található országok léte, akkor senki sem véd meg minket. A NATO katonai szövetség, nem szeretetszolgálat. Lehet utálni, csak azt nem szabad elfelejteni, hogy még mindig a legmagasabb életszínvonalú és békében élő országok katonai szövetsége a világon. Rajta kívül piszkosul rosszabb az élet. NATO-csúcs: Rasmussen és Cameron közt Kiska, Ficót meg megüti a guta (TASR-felvétel) Ismét TASZSZ lesz az orosz hírügynökség neve, mint „a régi, szép időkben" A szovjet múlt a jelen boldog jövője MTl-HÁTTÉR Moszkvában „imázserósítés- sel” magyarázzák, hogy az ITAR- TASZSZ hírügynökség hamarosan visszaveszi régi, szovjet nevét (TASZSZ). A Szabad Európa Rádió elemzője Vlagyimir Putyin elnöknek a szovjet idők iránti nosztalgiát feltámasztó politikáját sejti aháttérben. Az egykori szocialista táborban a „TASZSZ jelenti” kifejezés amolyan szállóigévé vált. Minden világpolitikai kérdésben ez a hírügynökség közölte a hivatalos szovjet álláspontot, amely szigorú „sorvezető” volt a Varsói Szerződés tagállamaiban. Szovjet szállóigékkel tűzdelt hírek A TASZSZ (Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkogo Szojuza, azaz a Szovjetunió Távirati Ügynöksége) valóban a Kreml szócsöve volt. Bizonyos világpolitikai eseményeket csak e forrás által közölt kommentárok szellemében lehetett tálalni, sőt sokszor kötelező volt a TASZSZ-ban megjelent szovjet álláspontot szó szerinti fordításban közölni. A TASZSZ sokkal inkább volt jelzőkön - és nem érveken - alapuló vélemények közvetítője, semmint valódi hírforrás. A képszerű, orosz szállóigékkel és szólásokkal teletűzdelt anyagok fordítására a Magyar Távirati Irodában is kialakult a jelentéseket „magyarító” maroknyi fordító gárda. A szövegben hemzsegtek az olyan kifejezések, mint az imperialisták szekértolója, a Nyugat lakája, az imperialista fenevadak acsarkodása. Mindennapi állítmányként szerepeltek olyan igék, mint „aláás”, „eltorzít”, valamint a „felforgató”, „revizionista”, „opportunista”jelzők. Mindazonáltal a lényeg... A brezsnyevi éra TASZSZ- anyagai sokszor kínos gondossággal megszerkesztett, kódolt álláspontok is voltak, melyeket csak a hivatalos kremlinológu- sok és a „tasszul” értő újságírók tudtak megfejteni. A bennfentesek tudni vélték, hogy a lényeg abban a bekezdésben van, amely az „odnako” (mindazonáltal) szóval kezdődik. Amikor megszűnt a Szovjetunió, a hírügynökség felvette az ITAR-TASZSZ nevet. Ebből ma csak a kötőjel előtti rövidítésnek van jelentése, Informacionnoje Tyelegrafnoje Agentsztvo Rosz- szii (Oroszország Tájékoztató Távirati Ügynöksége), a kötőjel utáni TASZSZ szó csak jelentés nélküli „márkanév”. A Szabad Európa Rádió által idézett Jefim Fistein cseh-orosz kommentátor emlékeztet: 1992-ben azért egészítették ki az ITAR rövidítéssel a korábbi szovjet hírügynökség elnevezését, hogy visszaszerezzék az előző évtizedekben elvesztett bizalmat. Ez a bizalom a szocialista táboron belül sok ember körében akkor veszett el igazán, amikor a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai bevonulását 1968-ban „az ellenforradalomra adott válasznak” minősítette a hírügynökség. Fő fegyver a nosztalgia Fistein úgy véli, a visszatérés a régebbi névhez a Vlagyimir Putyin elnök által követett, a szovjet idők iránti nosztalgiát felélesztő politikát tükrözi. Ez a politika segítette az orosz elnököt abban is, hogy elszigetelje országa Nyugat-barát ellenzékét. „Sok ember számára a szovjet múlt a jelen Oroszországának boldog jövőjét tükrözi” - fogalmazott Fistein. KOMMENTAR Itt kísért a Gorilla MOLNÁR IVÁN Robert Fico kormánya egyik miniszterén keresztül végre őszintén bevallotta, kinek az érdekeit képviseli valójában, amikor az Európával szemben egyre ellenségesebben viselkedő Oroszországhoz dörgölőzik. A kormánynak elsősorban „a szlovákiai vállalkozók és munkáltatók” érdekeit kell védenie - nyilatkozta Pavol Pavlis gazdasági miniszter a szerdai kormányülést követően. Azt ugyan nem tette hozzá, hogy „vállalkozók és munkáltatók” alatt elsősorban a kormánypártot a háttérből támogató nagyvállalkozókat érti, a Fico-kabinet eddigi tevékenysége alapján azonban ez talán már mindenki számára világos. A nyugati szankciókra Oroszország élelmiszer-embargóval reagált, ez azonban csak pár szlovákiai céget érint közvetlenül. Köztük van Szlovákia legnagyobb húsipari vállalata, a Mecom Group is, amely a Penta tulajdona. A Penta kezében van a cseh Aero Vodochody repülőgyártó társaság is, amely az orosz hadiiparban is érdekelt. A Penta öt társtulajdonosa közül az egyik az a Jaroslav Haščák, aki a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetében szerzett diplomát, jelenleg pedig Szlovákia egyik leggazdagabb vállalkozójának számít. Miről „híres” még Haščák? Nos, a lassan a feledés homályába vesző Gorilla-botrányról. Aki már nem emlékezne: a Gorilla-irat a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) lehallgatási anyaga, amely2005-től 2006-ig követi figyelemmel egy titkos pozsonyi lakásban elhangzott beszélgetéseket. A lehallgatott személy nem más, mint Jaroslav Haščák, a beszélgetések témája pedig többnyire a Penta lobbitevékenysége. A Gorilla-iratokból kiderül, hogy Robert Fico személyesen járt az említett konspirációs lakásban, és ott Haščákkal találkozott. Mindezt persze Haščák és Fico is tagadja, a szlovák kormányfő harcos kiállása az uniós szankciók ellen azonban talán nem csak azzal magyarázható, hogy nosztalgiával tekint mindenre, ami az 1989 előtti rendszerrel kapcsolatos, és így az oroszokat is jobban kedveli, mint a Nyugatot. Fico és miniszterei már rég bebizonyították, hogy a mögöttük álló nagyvállalkozók csicskásai, ezért már csak kevesen hisznek nekik, ha a nemzeti érdekekre hivatkozva ágálnak az Oroszországgal szembeni uniós szankciók ellen. Aháttérben nyers anyagi érdekek állnak, az államérdekre való hivatkozás pedig csak díszlet, amely a választók beetetését szolgálja. AFico-kabinet valójában teljesen lejáratja Szlovákiát a Nyugat szemében, s ez sokkal nagyobb károkat okoz majd az országnak, mint amilyeneket a szankciók miatt a kormányhoz közeli cégek elszenvedtek volna. FIGYELŐ Bocsáss meg, Ukrajna! Szentpétervár központjában számítógépes kalózok háborúellenes jelszavakat helyeztek el egy óriásméretű elektronikus reklámtáblán. A fényreklám számítógépes rendszerébe behatolva Putyin orosz és Porosenko ukrán elnököt bírálták. Egy koporsó képe mellett a „Testvéreinket gyilkoljuk” felirat volt látható, egy másikon pedig egy vérző gyermeket kezében tartó apa képe mellett a „10 000 áldozat” felirat. A spot a „Bocsáss meg nekünk, Ukrajna!” felirattal végződik. A háborúellenes jelszavak tíz percig voltakláthatóak. (MTI) Katonaanyák ügynöklistán Az orosz igazságügyi minisztérium közleménye szerint az ügyészség indítványára a „külföldi ügynökök” listájára tették a szentpétervári katonaanyák szervezetét, közölte az UNIAN ukrán hírügynökség. Oroszországban 2012 óta van érvényben az a törvény, amelynek alapján a külföldi pénzügyi támogatásban részesülő nem kormányzati, kereskedelmi szervezetek „külföldi ügynöknek” minősülnek. A szentpétervári katonaanyák aktívan részt vesznek a kelet-ukrajnai harcokban elesett és megsebesült orosz katonákról szóló hírek nyilvánosságra hozatalában és terjesztésében. (MTI) Németh, magyar, lengyel Közép-Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy fenntartsák a magyar-lengyel együttműködés bizalmi jellegét - mondta Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a kryni- cai gazdasági fórumon. Ügy nyilatkozott: a kétoldalú kapcsolatokban komoly kihívást jelent, hogy megérti-e Lengyelország Magyarország energiabiztonsági helyzetét, Magyarországnak pedig el kell fogadnia „azt a fajta, különösen ‘katonai-biztonsági érzékenységet, ami Lengyel- országot jellemzi” Oroszországgal kapcsolatban. (MTI)
