Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-05 / 204. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Meghallgatható bélyeg Bem. Különleges, lemezjátszón meghallgatható bélyeget hozott forgalomba a svájci posta. A hangcsíkok nyomatát egy speciális lakkal készítették el a kerek bélyeg közepén. A bélye­get lejátszva a svájci nemzeti himnusz hangzik fel a Gürbe- völgy rézfúvós zenekarának feldolgozásában. Az öt frank címletű bélyeg, melyen a Thorens TD 184 márkájú lemezját­szó képe látható, a bakelitlemezeknek állít emléket. (MTI) Tarantino westernt izzít Los Angeles. Januárban kezdi a The Hateful Eight (A nyolc förtelmes) forgatását Quentin Tarantino. Az amerikai rendezőt korábban annyira felháborította, hogy a western- film forgatókönyve kiszivárgott és felkerült az internetre, hogy bejelentette: mégsem forgatja le. Később azonban megváltoztatta döntését. A westernrajongó Tarantino A hét mesterlövész (The Magnificent Seven) címével játszott, amikor a The Hateful Eight címet adta filmjének. John Stur- ges hatvanas évekbeli klasszikus westemje a japán Akira Ku- roszava A hét szamuráj című 1954-es alkotása nyomán ké­szült. (MTIJuk) The Simpsons-maraton Los Angeles. Az FXX kábelcsatorna egyhuzamban levetítet­te a Simpson család (The Simpsons) valamennyi részét, össze­sen 552 epizódot. A televíziózás történetének eddigi leg­hosszabb tévés maratonja augusztus 21-től szeptember 1-ig tartott, és bár a csatornánál számítottak a nézettség növekedé­sére, ekkora sikerről álmodni sem mertek. A tizenkét nap né­zettsége az addigi 49. helyről a 3. helyre röpítette a kis csator­nát. A New York Times szerint a kultikus rajzfilmsorozat iránti rajongás huszonöt évad alatt sem lankadt, sőt több blogger re­kordkísérletet jelentett be: az összes részt meg akarták nézni. Őket maguk a csatorna vezetői próbálták lebeszélni tervükről, felhívva a figyelmet az alvásmegvonás egészségkárosító hatá­saira. A közleményben az állt, hogy a maratón célja nem a többnapos non-stop tévénézésre buzdítás, hanem a rajzfilmso­rozatiránti tiszteletük kifejezése, (juk) Pavarotti Múzeumot terveznek Modenában A béke nagykövete is volt MT1-H1R Modena. Luciano Pavarotti operaénekes emlékére múzeu­mot alakít ki Modena városa a 2007-ben elhunyt sztártenor egykori otthonában, a Casa Ros- sában. A projekten Pavarotti öz­vegye, Nicoletta Mantovani a Luciano Pavarotti Alapítvánnyal közösen dolgozik, a múzeum létrehozását a modenai önkor­mányzat is jóváhagyta. Az intézmény nemcsak a Luciano Pavarotti (Képarchívum) világhírű tenor pályafutását, hanem magánéletét is bemutat­ja képek, filmek és hangfelvétek segítségével. A múzeumot a 2015 májusában kezdődő mi­lánói világkiállítás kezdetéig felavatják. A hét éve elhunyt Pavarotti emlékére holnap, halála évfor­dulóján koncertet rendeznek Modena főterén Luciano, a béke nagykövete címmel. Az előadá­son több neves művész is részt vesz, akik többekközött békéről szóló szövegeket és verseket is előadnak. Pavarotti egyike volt az ENSZ kilenc békenagyköve­tének. A megtisztelő címet olyan színészek, sportolók és más ismert személyiségek visel­hetik, akik tehetségüket a világ- szervezet szolgálatába állítják. „Luciano Pavarotti nemcsak nagyszerű művész volt, hanem a béke nagykövete is - így akarunk rá emlékezni szombaton. A zene különleges mód egy társadalom igaz értékeinek közvetítésére. A zene univerzális nyelv” - mond­ta Gian Carlo Muzzarelli, Mode­na polgármestere. Laár András szerint az abszurd humor és a rockzene ugyanarra irányul, mint a buddhizmus A tudat szabadságáról (Fotó: Red Lemon Media Sem Laár Andrásról, sem Besenyő Pista bácsiról nem sokat lehetett hal­lani mostanában mife­lénk, legalábbis a Come­dy Central csatornától megfosztottak körében. Nemrég azonban mind­ketten hangos életjelt adtak magukról, szinte egyszerre. JUHÁSZ KATALIN Besenyő Pista bácsi augusz­tus 20-án ült ki a kertbe kedvenc műbőr dzsekijében az István fel­irat alá, bal kezében almával, jobbjában egy szál kolbásszal. Lett is belőle ribillió. Laár And­rás pedig nemrég bejelentette, hogy harminc év után végre tényleg lesz Bál az operában, azaz a legendás KFT-lemezt a legendás épületben idézik fel. Jól érzékelem, hogy a L'art pour l'art Társulat mostaná­ban nincs igazán reflektor- fényben? A magyar közszolgálati tele­vízió utoljára 2011-ben rendelt tőlünk egy sorozatot, amely Ba­nán, pumpa, kurbli címmel ment le. Ha most azt mondanák, csináljunk még egy szériát, el tudnánk fogadni a felkérést, mert van elég új anyag a tarso­lyunkban. Egy ideje a Comedy Centralon láthatóak a műso­raink és az én önálló estjeim, amelyek ősztől folytatódnak. A köztudatban viszont benne va­gyunk, mert járjuk az országot, sok helyen fellépünk, és renge­tegen kíváncsiak ránk. Az inter­net korában már nem kell heten­te szerepelnünk a legnagyobb kereskedelmi tévében ahhoz, hogy akit érdeklünk, tudjon ró­lunk. Bevallom, sokáig idegen­kedtem a közösségi oldalaktól, de fiatal barátaim ráébresztet­tek ezek jelentőségére. Ha úgy tetszik, betolták a Facebookot a fenekem alá. Jelenleg 75 ezren követik figyelemmel az oldala­mat, ami nagyon sok. Egyik poli­tikai oldal mellett sem kötelez- temelmagamsoha,ésúgy tűnik, az embereknek ez tetszik. Az abszurdnak tűnő ma­gyarországi közéletet figyelve tulajdonképpen különösnek tartom, hogy nem foglalkoz­nak politikával... Ez nálunk teljesen tudatos, sőt magánemberekként sem po­litizálunk. Az más kérdés, hogy társulaton belül megvitatjuk a politikai eseményeket. De az a helyzet, hogy alapvetően mind­annyian szkeptikusak vagyunk a politikával szemben. Én pél­dául úgy látom, hogy a politiku­sok nem fogják megoldani az emberek problémáit. Más úton kell elindulnunk, mégpedig a tudatosodás útján. Az egész vi­lág, mint jelenség a tudatban lé­tezik, tehát egy kollektív tudati létezésről beszélhetünk, ezért minden akciónak a tudatra kell irányulnia. Ezt nem csak én tu­dom, hanem azok a szakembe­rek is, akik úgy befolyásolják a tudatunkat, hogy újkori rab­szolgaságba döntik az emberi­séget. Ebből viszont ki lehet szabadulni. Például az abszurd humor segítségével. Az ugyanis épp a tudati ketrecet rombolja szét azzal, hogy meghökkentő és újszerű képeket állít az em­berek elé. Mi nem filozófiai eszmefuttatásokkal bombázzuk a közönséget, hanem nevettet­jük őket, és ettől szabadabb lesz a tudatuk. Az abszurd gondol­kodás Magyarországon beépült a köztudatba. A L’art pour l'art-poénok közszájon forog­nak, sőt az emberek játszanak a nyelvvel, már maguk is kifordít­ják a közhelyeket. Ez bizony elég komoly kul­turális hatás. Igen, és én tökéletesen be­érem ezzel a hatással. Továbbá rendkívül büszke vagyok arra, hogy az ország legintelligen­sebb embereivel dolgozhatom együtt. Az egyik csapatban ott van a szupertehetséges Dolák- Saly Róbert, Szászi Móni, aki a legjobb jeleneteink szerzője, és akit az egyik legfontosabb kor­társ magyar írónak tartok. A Be­senyő családban ő kezdett el játszani a kifordított mondá­sokkal, a beidegződött szöveg­fordulatokkal, amelyekből ren­geteg poén született. Pethő Zsolt pedig az ország legara­nyosabb embere, remek rende­zői ötletekkel és jó mozgással. A másik csapatban, a KFT-beri ott a kiváló zeneszerző és szöveg­író, Bornai Tibor. Márton And­rás az ötletember, Lengyelfi Miklósnak pedig a legjobb füle van a zenekarban. Nagy mázli, hogy ilyen fazonokkal vagyok körbevéve. A legújabb hírek arról szól­nak, hogy vasárnap, szep­tember 7-én a Magyar Állami Operaházban lép fel a KFT, méghozzá a Bál az operában című dal születésének 30. év­fordulója alkalmából. Ez nem is a mi ötletünk volt, az Operaház főigazgatója, Óko­vács Szilveszter hívott meg minket egy koncertre. Két hete gőzerővel folynak az előkészü­letek, amelyek nem csak abból állnak, hogy mi négyen próbá­lunk. A Magyar Rádió Gyer­mekkórusa, a Soharóza kórus, balett-táncosok, operaéneke­sek közreműködésével szeret­nénk prezentálni egy műsort. Jelenetekkel, statisztákkal és persze a KFT zenéjével. Ha jól sikerül, előfordulhat, hogy ké­sőbb máshová is elvisszük... Új számok is lesznek ezen a koncerten? Nem lesznek. Mert a közön­ség a régi nagy slágereket várja tőlünk. Hiába jelent meg három új lemezünk 2000 óta, azokat a dalokat se a rádiók, se a tévék nem sugározták. Enélkül pedig nehezen válhat slágerré egy dal. Hogyan fér meg önben a zenész, a humorista és a buddhista pap? A lehető legegyszerűbben, hiszen mindhárom dolog ugyanarról szól: a tudat sza­badságáról. A buddhizmus egy­részt belső technikákat tanít a tudat kiszabadítására abból a rabságból, amelyben általában van. Másrészt egy világnézetet kínál arra, hogy miként tekint­hetjük a világot a szellemi emelkedés színhelyének. Két véglet van: az aszketikus út és a tantrikus út. Az egyik elvonul a világtól, és lassú tanulási fo­lyamat során jut el szellemi cél­jáig. A tantra inkább robbanás- szerű felismerések és közvetlen tapasztalatok útján juttatja el a tudatot ugyanabba a szabad­ságba. Én a tantrikus utat já­rom. És ebbe Besenyő Pista bá­csi is belefér, hiszen neki rend­kívüli képessége van a dolgok szétbomlasztására. Nem tart be semmilyen gondolkodási sza­bályt. A zen buddhizmus koan- nak nevezi azt a módszert, ami­kor a mester a komoly tanításba rejtve egy pár soros abszurd tör­ténetet mond a tanítványnak. Nem lehet pontosan érteni, mit jelent és miért mondja. Ilyenkor sok esetben az a helyes reakció a tanítvány részéről, ha felnevet. Akkor konstatálja a mester, hogy na, ezt megértetted... Elkezdődött A legsúlyosabb bűntény Wilsonovóban című cseh-szlovák horrorkomédia forgatása Wilson-városi gyilkosságok Pozsony Óvárosának utcáin és a Szlovák Nemzeti Színház ré­gi épületében forgatták a na­pokban A legsúlyosabb bűntény Wilsonovóban munkacímű, cseh és szlovák koprodukcióban készülő horrorkomédia néhány jelenetét. A történet röviddel az első világháború befejezése után játszódik Wilsonovo mestóban (Wilson-város), vagyis Pozsony­ban, s egy rejtélyes sorozatgyil­kosság felderítéséről szól. A fil­met ^Tomáš Mašín rendezi, (tb) Richard Stanke és Kassai Csongor a film már leforgatott jelenetében

Next

/
Thumbnails
Contents