Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-05 / 204. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 5. www.ujszo.com ■DICIIBi Ebola: legalább 1900 áldozat Washington. Már több mint 1900 halálos áldoza­tot követelt március óta a nyugat-afrikai Ebola-jár- vány - közölte az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO). „A legfrissebb je­lentés szerint 3500 meg­erősített (ebolás) megbe­tegedés történt Guineá­ban, Sierra Leonéban és Libériában, és több mint 1900-an haltak bele (a kórba)” - mondta Marga­ret Chan, a WHO igazgató­ja W ashingtonban. A WHO igazgatója leszögezte, • a járvány továbbra is gyor­san terjed. Ezt jelzi az is, hogy a múlt héten az ENSZ egészségügyi szerve kb. 1500 megbetegedésről és 3000 fertőzött emberről tudott, tehát egy hét alatt a halálos áldozatok száma 400-zal, a fertőzötteké fél­ezer fővel nőtt. (MTI) Irán közeledne az EU-hoz Róma. Irán erősíteni akarja kapcsolatait az Eu­rópai Unióval - mondta Rómában az iszlám köz­társaság külügyminisztere olasz kollegájával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője posztjának várományosával, Federica Mogherinivel folytatott tárgyalásai után. Moha­mad Dzsavad Zarif úgy fo­galmazott, hogy az iraki és a szíriai válság bizonyítot­ta: az Európai Uniónak és Iránnak együtt kell működnie az őket érintő kihívások leküzdésében. A külügyminiszter szerint Irán és az EU ugyanazok­kal a problémákkal néz szembe - mind a nemzet­közi mind pedig a helyi biztonság kérdésében. „Az a rendkívül szomorú tény, hogy nagyon nagy számú külföldi harcol Irakban és Szíriában, közvetlen gon­dot jelent Európában” - fűzte hozzá. (MTI) Athén nem bír a menekültekkel Athén. Drámai mér­tékben megnőtt a Közel- Keletről az Égei-tengeren keresztül Görögországba igyekvő menekültek szá­ma, s emiatt Athén az Eu­rópai Unió azonnali segít­ségét kérte határai védel­méhez - mondta Miltia- dész Varviciotisz görög hajózási miniszter. 2014 első nyolc hónapjában 17 639 menekült érkezett Törökországon keresztül a dél-európai országba, közülük a legtöbben Szí­riából vagy Afganisztán­ból. Ehhez képest tavaly ugyanebben az időszak­ban mindössze 10 508 új bevándorlót regisztráltak a görög hatóságok. (MTI) A kelet-ukrajnai Luhanszk városa teljesen a szeparatisták kezére került- több mint száz szakadár és orosz katona esett el Petro Porosenko ma tűzszünetet remél Egy kis geopolitika és katonai stratégia a nebulóknak. David Cameron brit kormányfő és Barack Obama amerikai elnök a NA­TO ülése előtt egy newporti alapiskolában. (SITA/AP-felvétel) Newport/Kijev. Petro Po­rosenko ukrán elnök a dél­walesi Newportban teg­nap kezdődött NATO-csú- cson kijelentette, matűz- szüneti megállapodás jö­het létre Kelet-Ukrajnában a kormányerők és az oroszpárti szakadárok kö­zött. Közben a szeparatis­ták visszafoglalták a kulcs- fontosságú Luhanszkot. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Petro Porosenko ukrán elnök a NATO csúcstalálkozóján an­nak a reményének adott han­got, hogy tűzszüneti megálla­podás születik az Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képvi­selőiből álló kontaktcsoport mai minszki ülésén, és hogy a tűzszünet akár azonnal életbe is léphet Kelet-Ukrajnában a kormányerők és az oroszpárti szakadárok között. Porosenko külön-külön tárgyalt az atlanti szövetség jelentősebb hatalma­inak vezetőivel. A tűzszünetet elvben elfogadták a kelet-uk­rajnai szakadárok is. Porosenko nyilatkozatára reagálva közös közleményt adott ki a felkelők által önhatalmúlag kikiáltott két entitás, az ún. Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság vezetője, Olek- szandr Zaharcsenko és Igor Plotnickij, akik azt írták, az ő erőik is tűzszünetet kezdenek a Porosenko által megjelölt idő­pontban. Ennek feltételéül azt szabták, hogy a minszki megál­lapodásban részletesen rendez­zék a fegyvernyugvás betartá­sára vonatkozó garanciákat. Orosz csapatösszevonás A Moszkva-barát szakadárok teljesen ellenőrzésük alá vonták Luhanszkot, miután az utolsó ukrán katonai egység is elhagy­ta a kelet-ukrajnai várost. Erről a kijevi önkormányzat ülésén számolt be tegnap Anton Sapo- val, a Kijiv-12 zászlóalj pa­rancsnokhelyettese. Ez a zász­lóalj volt az utolsó katonai ala­kulat, amely védte állásait a megyeszékhelyen, de miután csütörtökre virradóra a szaka­dárok tűz alá vették és teljesen megsemmisítették ottani tá­maszpontjukat, a katonáknak vissza kellett vonulniuk, el kel­lett hagyniuk a várost. Sapoval elmondta, azt a parancsot kapta feletteseitől, hogy tartsanak ki a végsőkig, de ő mégis úgy dön­tött, hogy kivonja a katonáit. Biztos abban, hogy helyes dön­tést hozott, ellenkező esetben ugyanis szerinte katonák százai haltak volna meg. Az ukrán fegyveres erőknek el kellett hagyniuk a Donyeck megyei Debaljcevét is, miután több ezer orosz katona közelítette meg a várost, és orosz haditechnika összevonása zajlik a térségben. Dezertáló ukrán katonák Egy odesszai bíróság döntése alapján dezertálásért őrizetbe vették a Prikarpattyja ukrán zászlóalj parancsnokát-közöl­te tegnap a dél-ukrajnai kato­nai ügyészség. Vitalij Komart azzal vádolják, hogy a Donyec- medencében elhagyta a harcte­ret. Zászlóalja mintegy 400 ka­tonája önkényesen elhagyta a Donyeck melletti Ilovajszk vá­ros melletti harci övezetet, ahol heves összecsapások zajlottak az önhatalmúlag kikiáltott Do­nyecki Népköztársaság orosz­barát felkelőivel. A Donyeck- hez vezető úton fekvő kulcsfon­tosságú település környékéji már hetek óta tartanak a véres harcok, több ukrán egységet körbezártak és állandó tűz alatt tartanak a szakadárok, illetve a segítségükre érkezett orosz ka­tonák. Nem hivatalos becslések szerint az ukrán fegyveres erők legalább száz, más források szerint több száz tagja vesztette már életét. A Kijev által indított, terrorellenesnek elnevezett ke­let-ukrajnai hadműveletben ez az ukrán fegyveres erők eddigi legsúlyosabb harctéri kudarca. Az ukrán katonák tegnapra virradóra legalább száz szaka­dár fegyverest és orosz katonát öltek meg Kelet-Ukrajnában, ahol az éjszaka folyamán is sú­lyos harcok voltak - jelentette Dmitro Timcsuk, a kelet-ukraj­nai harcokat figyelemmel kísé­rő ukrán katonai szakértő, az Információs Ellenállás nevű szervezet koordinátora. Tim­csuk szerint az erőátcsoportosí­tás után a hadsereg csapásokat mért az ellenség állásaira Do- nyecknél, Horlivkánál, Szuka­lova Balkánál, Sztarobesevenél és Amvroszijevkánál. A szaka­dárok és az orosz hadsereg tá­madásai alábbhagytak ugyan, de nőtt a közvetlenül Oroszor­szág területéről indított táma­dások száma. Amerikai egység Ukrajnában Kétszáz amerikai ejtőernyős katona vesz részt Nyugat-Uk­rajnában a jövő héten kezdődő egyik hadgyakorlaton - közölte a Pentagon. Ez lesz az első alka­lom, hogy amerikai szárazföldi csapatok lesznek jelen Ukraj­nában azt követően, hogy az or­szág keleti részén Oroszország által támogatott fegyveresek szakadár háborúba kezdtek. A 15 ország részvételével rende­zendő, Rapid Trident (Gyors Szigony) nevű hadgyakorlaton amerikai részről az Olaszor­szágban állomásozó légi dan­dár katonái vesznek részt. A NATO várható ellenintézkedései Newport (Wales). A NATO tegnap kezdődött walesi csúcsta­lálkozójának kiemelt témája az ukrán-orosz konfliktus. A ter­vek szerint úgy döntenek, hogy növelik a keleti tagországok­ban a szövetséges katonai jelenlétet az Ukrajnával szembeni agresszív orosz fellépés miatt. Az állam-, illetve kormányfők készültségi akciótervet fogadnak el, amelynek alapján az egyes tagországok rotációs alapon folyamatosan több ezer ka­tonát tartanak majd a balti államokban, Lengyelországban és Romániában, radikálisan csökkentik a NATO gyorsan reagáló erőinek riasztási idejét, illetve sűrűbben és intenzívebben fog­ják gyakorlatoztatni az egységeket. (MTI) Nigéria több nemzetközi segítséget kér a Boko Haram elleni harcban - a svéd titkosszolgálat meghiúsított két merényletet Az al-Kaida bejelentette, jelen van az indiai szubkontinensen MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Gazni/Abuja/Stockholm. Ajman az-Zavahíri, az al-Kaida vezetője bejelentette a szerve­zet új szárnyának megalakulá­sát az indiai szubkontinensen. A terrorista vezető egy videofel­vételen tette meg bejelentését, amelyről az iszlamista interne­tes portálokat figyelő amerikai központ adott jelentést. A felvé­telen Zavahiri azt állítja, a szer­vezet új szárnya egy olyan kali- fátus megteremtéséért fog küz­deni, amely Mianmar, Bangla­des területén és India egyes ré­szein jönne létre. 24-en meghaltak és 150-en megsebesültek azután, hogy tá- lib öngyilkos merénylők és fegyveresek tegnap hajnalban megtámadtak egy kormányzati negyedet a kelet-afganisztáni Gazni tartomány székhelyén. A halottak között 19 fegyveres, 3 rendőr és az afgán nemzetbiz­tonsági igazgatóság (NDS) két tagja van - közölte Aszadullah Anszafi, a tartományi rendőr­ség parancsnokhelyettese. A robbanásokat követő tűzpárbaj több mint öt órán keresztül tar­tott a szélsőségesek és a bizton­sági erők között. Afgán biztonsági erők győzelmi fotója a tegnap megölt talibán harcosok tetemei előtt (TASR/AP) Több nemzetközi segítséget kér a Boko Haram iszlamista lá­zadók elleni harcban Nigéria és a vele szomszédos országok csoportja. Aminu Wali nigériai külügyminiszter Abujában azt mondta: benini, csádi, kameru­ni és nigeri kollégája is egyetér­tett azzal, hogy szorosabb együttműködés alá kell vonni a fegyvercsempészet és az erő­szak terjedése elleni harcot. A saría (iszlám jogrendszer) radi­kális értelmezésén alapuló isz­lám állam létrehozásáért harco­ló Boko Haram évek óta folytat fegyveres küzdelmet Nigéria többségében muzulmánok lak­ta északi részén. A szervezet 2009 óta becslések szerint több mint 10 ezer emberrel végzett. Szakértők úgy vélik, hogy a szélsőségesek Líbiából tettek szert fegyverekre. Iszlamista szélsőségesek ál­tal tervezett két merényletet hiúsított meg állítása szerint a svéd titkosszolgálat (SAPO). A titkosszolgálat egy magas ran­gú vezetője, Anders Kassman az Aftonbladet című lappal részleteket nem közölt, csak annyit mondott, hogy mindkét merényletet Svédország ellen hajtották volna végre. A sajtó úgy tudja, a gyanúsítottak olyan iszlamisták, akik 2010 óta élnek az északi országban. Az, hogy a skandináv államban nagyobb a terrorfenyegetett­ség néhány más európai or­szágnál, a Dagens Nyheter című lap szerint részben annak tudható be, hogy svéd katonák állomásoznak Afganisztánban. Ha szükséges, a katonai be­avatkozást is fontolóra venné az Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita szervezet elleni harc­ban Francois Hollandé francia elnök. Franciaország a további­akban is szorosan együtt kíván működni partnereivel egy olyan összehangolt válasz keresésé­ben, amely megfelelő megol­dást jelent e komoly globális fe­nyegetésre - írta az államfői hi­vatal, miután az elnök tanács­kozott biztonsági kabinetjének tagjaival. Az Elysée-palota tájé­koztatása szerint Párizs kész nemzetközi találkozót rendezni az iraki helyzetről és az Iszlám Állam elleni harcról. Tegnap likvidálták Abu Bakr al-Baghdadi legfőbb tanácsadó­ját egy légi csapás során - közöl­te az iraki védelmi miniszter. Az Iszlám Állam egy másik vezető­jével is végeztek az észak-iraki Moszul városában.

Next

/
Thumbnails
Contents