Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-26 / 221. szám, péntek

8 Külföld ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com Ebola: közel 3000 haláleset Genf. Elérte a 2900-at az Ebola vérzéses láz halá­los áldozatainak a száma Nyugat-Afrikában, ahol eddig több mint 6000-en kapták el a súlyos betegsé­get - jelentette az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO). Hivatalos adatok szerint szeptember 21-ig 2917-en haltak meg a kór­ban Nyugat-Afrikában. A vírus eddig 6263 embert betegített meg, a fertőzöt­tek között 373 egészség- ügyi dolgozó is van, közü­lük 208-an vesztették éle­tüket. Libériában 3280 Ebola-fertőzöttet regiszt­ráltak, közülük 1677-en bele is haltak a kórba. Gui­neában 1022 ebolás beteg közül 635-en vesztették életüket, Sierra Leonéban 1940 megbetegedésről, ezen belül pedig 597 ha­lálesetről tudnak. (MTI) Titkos szerb vegyi fegyverek Belgrád. A szerbek évti­zedeken át sikeresen tit­kolták, hogy vegyi fegyve­reket gyártottak a Bosznia- Hercegovinában található Mostar mellett - állítja az amerikai Központi Hír­szerző Ügynökség (CIA) egyik most nyilvánosságra hozott jelentése. A vegyi- fegyver-program felderí­tése a Balkánon címet vise­lő jelentés írója az 1991-95-ös délszláv há­ború idején igyekezett fel­deríteni azokat a vegyi fegyvereket Jugoszláviá­ban, amelyeket a Neretva folyó partján fekvő Mos­tarban állítottak elő. A hír­szerző úgy értékelte, Jugo­szláviának évtizedeken át volt védekezésre és táma­dásra is alkalmas vegyi fegyvere. Jugoszlávia 40 éven át dolgozott azon a programon, amelynek so­rán szarin ideggázt, gráná­tokat, rakétákat és bom­bákat állítottak elő. (MTI) Nyomul Aszad hadserege Damaszkusz. Teljes el­lenőrzése alá vont a szíriai hadsereg egy olyan körze­tet a fővárostól, Damasz- kusztól mintegy 30 km-rel északkeletre, amely de­cember óta a lázadók ke­zén volt - jelentette a liba­noni Hezbollah síita moz­galomhoz tartozó al-Ma- nár tévé. Bassár el-Aszad szíriai elnök erői a Hezbol­lah támogatásával idén fo­kozatosan kiterjesztették ellenőrzésüket egy Da­maszkuszi a Földközi-ten­gerrel összekötő folyosó fölött, városokat foglalva vissza az észak-déli főút mentén és a libanoni határ menti Kalamún hegyvidé­kitérségében. (MTI) Pentagon: az iszlám szélsőségesek kezén lévő olajfinomítókat támadták a repülők - ENSZ-határozat a dzsihádisták ellen Meg kell semmisíteni az Iszlám Államot Légi utántöltés. A szíriai bevetésből visszatérő amerikai F-18E Super Hőmet vadászgép Irak felett tankol. (TAS R/AP-feIvéteI) New York/Damaszkusz. Az Iszlám Állam terrorszer­vezetet meg kell semmi­síteni - hangoztatta Ba­rack Obama amerikai el­nök az ENSZ Közgyűlés vitájában. A szövetsége­sek a dzsihádisták olajfi­nomítóit bombázták. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihá- dista szervezet legalább 14 har­cosa és öt civil, köztük egy gyermek is életét vesztette Szí­ria északi és keleti részén az Egyesült Államok és szövetsé­gesei által csütörtökre virradóra végrehajtott légi csapásokban - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű londoni emigráns csoport. A Pentagon szerint a támadás során az IÁ ellenőrzése alatt álló Deir ez-Zór-i kőolaj-finomító­kat, a szélsőséges szunnita szervezet által emelt egyik út­torlaszt és az IÁ egyik járművét vették célba. Az USA és szövet­ségesei a szíriai hadművelet kezdete óta első alkalommal támadtak kőolaj-létesítménye­ket azzal a szándékkal, hogy el­apasszák az IÁ bevételeinek el­ső számú forrását. Az USA és szövetségeseik nemcsak az Isz­lám Állam, hanem az al-Kaida terrorszervezethez köthető an- Núszra Front és Horaszan nevű szíriai iszlamista szervezetek ál­lásait is támadják, parancsnoki központjaikat, haditechnikáju­kat, fegyvereseiket veszik cél­ba. Washington kedd óta hajt végre támadásokat a polgárhá­ború sújtotta közel-keleti or­szágban az Iszlám Állam állásai ellen. A hadműveletben Szaúd- Arábia, az Egyesült Arab Emír­ségek, Katar, Jordánia és Bahre­in is részt vesz. Libanoni biztonsági források arról számoltak be, hogy a had­sereg hozzávetőleg 450 feltéte­lezett iszlamista fegyverest vett őrizetbe a szíriai határ közelé­ben. A fegyveres erők a milicis- ták elfogásával azt akarták megakadályozni, hogy azok a kelet-libanoni Arszál határvá­rost használják támaszpont­ként. Arszál térségében először a múlt hónapban intéztek tá­madásokat iszlamista fegyvere­sek libanoni katonák ellen, az volt az első alkalom, hogy a szí­riai fegyveres erőszak át­gyűrűzött a szomszédos or­szágba. Kurd tisztségviselők közölték, tegnap éjszaka fo­lyamán visszaverték a Kobáni (más néven Ain-el-Arab) szíriai kurd várost ostromló Iszlám Ál­lam fegyvereseit. Az IÁ az előző héten indított offenzívát a szíriai-török határ közelében lévő város elfoglalására. A ha­tárvárosnak eddig közel 150 ezer lakosa menekült át a szom­szédos Törökország területére. A dzsihádisták Irakba és Szí­riába özönlésének megakadá­lyozását célzó határozatot fo­gadott el az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amelyben a világ összes országát arra kötelezi, hogy fékezze meg a külföldi harcosok toborzását és válság- övezetekbe való utazását. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár közölte, a világszervezet szerint 80 or­szágból mintegy 13 ezer külföl­di harcol az Iszlám Állam és az an-Nuszra Front nevű szélsősé­ges dzsihádista szervezetek ol­dalán Irakban és Szíriában. Az Iszlám Állam terrorszer­vezetet meg kell semmisíteni - hangoztatta Barack Obama amerikai elnök az ENSZ Közgyűlés vitájában. Az elnök beszédében felszólította a vi­lágszervezet tagállamait, hogy csatlakozzanak az USA vezeté­sével a terroristák „halálhá­lózatának” lebontására alakuló koalícióhoz, mert az egyetlen nyelv, amelyet a gyilkosok megértenek, az az erőszak nyelve. Felszólította mindazo­kat, akik csatlakoztak a terror­szervezethez, hogy távozzanak a csatatérről, amíg ezt megtehe­tik. Az elnök ugyanakkor hang­súlyozta, hogy az USA nem az iszlámmal áll háborúban. Hollandia is küld vadászgépeket Hága. Hollandia hat darab F-16-os vadászgépet küld Irakba, amelyek az Iszlám Állam elleni nemzetközi légi csapásokban fognak részt venni a közel-keleti ország északi részén - kö­zölte Lodewijk Asscher miniszterelnök-helyettes. A holland kormány két további tartalék F-16-os és összesen 250 fős le­génység és kisegítő személyzet mellett egy 130 fős katonai kiképzőkontingenst is küld Irakba az ottani biztonsági erők segítése érdekében. A lépéssel az iraki kabinet segélykérésé­re reagáltak. Ugyanakkor leszögezte, a Szíriában a hét elején az USA és arab szövetségesei által megindított légi csapá­sokban nem tervez részt venni Hollandia. Jeanine Hennis- Plasschaert védelmi miniszter hozzátette, a holland gépek iraki küldetése egyelőre egy évre szól. (MTI) EURÓPÁT SÚLYOSAN VESZÉLYEZTETIK A SZÍRIÁBÓL VISSZATÉRŐ DZSIHÁDISTÁK nek fenyegetettségéről, vala­London/Philadelphia. Ki­lenc embert vett őrizetbe teg­nap Londonban a Scotland Yard. Az elfogottakat azzal gyanúsítják, hogy egy betiltott terrorszervezet tagjai. A lon­doni rendőrség terrorellenes ügyosztályának összehangolt akciója kiterjedt házkutatá­sokkal folytatódott több lon­doni helyszínen. Az őrizetbe vettek közül a legfiatalabb 22, a legidősebb 47 éves. Az Egye­sült Államokban egymillió la­kosra csak nagyjából egy visszatérő dzsihádista harcos jut, míg például Belgiumban húsznál is több - érzékeltette a probléma súlyának jelentős el­térését Észak-Amerika és Nyu- gat-Európa közt Michael Noo­nan, a philadelphiai Külpoliti­kai Kutatóintézet nemzetbiz­tonsági programigazgatója. Az amerikai szakértő elmondta, hogy az USA-ban sokkal kisebb létszámú, és főképpen sokkal kevésbé koncentrált a muszlim lakosság, mint egyes nyugat­európai országokban, és emi­att az öreg kontinensen sokkal nagyobb hatékonysággal fejt­hetnek ki toborzó tevékenysé­get a radikalizálódásra hajla­mos muszlim fiatalok körében a fanatikus, szélsőséges szer­vezetek emberei. A „külföldi harcosok” problémája évek óta foglalkoztatja a nyugati titkos- szolgálatokat. Ázokról van szó, akik - szakmai zsargonnal élve-„arany útlevéllel” (értsd: valamelyik fejlett nyugati or­szág útlevelével) rendelkez­nek, hosszabb-rövidebb időt töltenek valamelyik nemzet­közi tűzfészekben - régebben Afganisztánban, mostanában leginkább Szíriában ott har­ci tapasztalatokra tesznek szert, majd visszatérve közbiz­tonsági veszélyt jelentenek. E veszély valós volta nemrégi­ben - idén májusban - tragikus módon be is bizonyosodott, amikor gyilkos merényletet követtek el a brüsszeli zsidó múzeum ellen. A minap újabb vészjelzések érkeztek, ezúttal az Európai Unió intézményei­mint ezzel összefüggésben belgiumi, illetve hollandiai őrizetbe vételekről. A vissza­térő „külföldi harcosoknak” csupán a töredékéről jut a ha­tóságok tudomására terhelő adat. Például Németországból eddig mintegy 400-600-an mentek harcolni Szíriába, kö­zülük 120-an már visszatértek, de ez utóbbiak közt csak egyet­lenegy akadt eddig, akire bűncselekményt tudtak rábi­zonyítani. (MTI) Ellentmondó nyilatkozatok a kelet-ukrajnai tömegsírok ügyében - Jacenyuk: kellenek a szankciók Elrendelték az ukrán-orosz határ lezárását MT1-H1REK New York/Moszkva. Arsze- nyij Jacenyuk ukrán miniszter­elnök arra kérte a Nyugatot, hogy mindaddig tartsa fenn a Moszkva elleni szankciókat, amíg Ukrajna nem kapja vissza az ellenőrzést teljes területe fe­lett. Jacenyuk az ENSZ Közgyűlésén felszólalva azt mondta: „Arra kérjünk a part­nereinket, hogy ne oldják fel a szankciókat, amíg Ukrajna nem kapja vissza az ellenőrzést teljes területe fellett, kezdve Ukrajna keleti részétől egészen a Krímig.” Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna 20 évvel ezelőtt lemondott az atomfegyverekről és kötelezettséget vállalt arra, hogy nem fogja őket terjeszteni. „Ukrajna tartja magát az atom- sorompó-programmal kapcso­latos kötelezettségeihez, de szükségünk van a területi egy­ségre, a biztonságra és függet­lenségre vonatkozó garan­ciákra” - hangsúlyozta Jace­nyuk. Felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna rendelkezett a világ harmadik legnagyobb atom- pontenciáljával, de az 1994-es budapesti memorandummal lemondott róla, cserében a terü­leti épségére és szuverenitásra vonatkozó garanciákért. A teljes ukrán-orosz határ átmeneti lezárását rendelte el tegnap Petro Porosenko elnök. Az azonnali döntés szerint leáll a gyalogos és járműforgalom a két ország közötti szárazföldi és tengeri átkelőkön. A korábbi moszkvai állítá­soknak ellentmondó nyilatko­zatok jelentek meg az orosz saj­tóban a kelet-ukrajnai Donyeck Orosz szeparatisták ellenőrzése. Egy határzár már van Ukraj­nában, Donyecknél. (SITA/AP) közelében talált állítólagos tö­megsírokról, amelyeket előző nap az EBESZ megfigyelői is megtekintettek. A Kommer­szant napilap szerint egy bánya területén a helyi lakosok fedez­tek fel egy sírhantot, benne négy férfi holttesttel. Az áldo­zatokat közelről fejbe lőtték - mondta a név nélkül nyilatkozó forrás. A megfigyelők beszá­moltak a nyolc darab, 9 milli­méteres Makarov pisztolyhoz tartozó töltényhüvelyről is, amelyek a sírok mellett hever­tek. Az első moszkvai híradások szerint a négy között van egy női holttest, de ezt a vizsgálatot ismerők a lapnak cáfolták. Szerhij Meljnicsuk, a gyilkossá­gokkal meggyanúsított, Ajdar nevű ukrán önkéntes zászlóalj parancsnoka kijelentette, so­hasem harcoltak Donyeck tér­ségében. „Luhanszk alatt va­gyunk, és egyébként sem vég­zünk ki békés lakosokat” - mondta. Halott a vezér dublőré Meghátrált a Boko Haram Abuja. A Boko Haram szélső­séges iszlamista szervezet több száz tagjával, köztük a csoport elhunyt vezérének dublőrével és több parancsnokával is vé­geztek a biztonsági erők Nigéri­ában, és lázadók további százai adták meg magukat az utóbbi hetekben ott és a szomszédos Kamerun területén - állította a nigériai és kameruni védelmi minisztérium. A hadsereg tűz- párbajban végzett egy Mo­hammed Bashir nevű férfival, aki az utóbbi időben a Boko Ha­ram által közzétett videókon a szervezet vezetőjének adta ki magát, és vélhetően a csoport valódi vezérének dublőré volt. Kamerun arról számolt be, hogy az elmúlt 3 hétben több mint 300 szélsőséges lázadó tette le a fegyvertahadseregelőtt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents