Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-26 / 221. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 26. Kultúra 9 A Gyerekek című film lelki traumák és kényszerű döntések láncolata négy stációban Jelentés a peremvidékről „Istent nem érdekli, hogy győzöl-e vagy veszítesz. A lényeg, hogy küzdj!”- mondja a börtönlelkész az elítéltnek, személyes példával alátámasztva az imbolygó bölcsességet. A roma fiatalember pedig a maga módján értelmezi a hallottakat. JUHÁSZ KATALIN A dokumentumfilmes Jaro Vojtek első játékfilmjének szereplői a társadalom peremére sodródott emberek. Tulajdonképpen nem is egy, hanem négy filmet látunk egymás után, egy meghatározó ponton bekapcsolódva négy család életébe. A Gyerekek (Deti) főszereplői nem maguk választották sorsukat, de úsznak az ár ellen becsülettel, környezetük pedig kitaszítja őket, épp emiatt. Minden társadalomban a szülők alakítják ki gyermekeik életterét. De mi van akkor, ha a mostohaapa munkanélküli és koloncnak tekinti élettársa kisfiát? Vagy ha a gyerek autista és szülei nem tudnak kommunikálni vele? Vagy ha az apa egy idősotthonban vegetál, amikor lányának a legnagyobb szüksége lenne rá? És az is eléggé nyomasztó, ha az apa börtönbe kerül és elszakítják gyermekeitől. Ebben a filmben csupán néhány profi színész játszik, a többiek amatőrök, a börtöntölteléket alakító férfire például azon az iglói romatelepen talált rá a stáb, ahol a történet vége játszódik. A szeretethiányos kisfiúra, Nagy Arnoldra pedig Dob- sinán, ahol a cselekmény is játszódik. Szinte minden szereplő brillírozik, főleg a két gyerek telitalálat. Az autista fiút játszó, a forgatás idején tizenegy éves Roman Bubán kapta a legnehezebb szerepet, mivel neki nincs szövege. A tekintetével, testtartásával és mozgásával kellett érzelmeket kifejeznie. Filmbeli édesapját Vlado Zboroň játssza kitűnően, aki saját elmondása Vlado Zboroň és Roman Bubla Gosztonyi János és Bandor Éva (Fotók: MPhilms kamera benéz egy ablakon, mintha mi leskelődnénk. A plánozás tehát jól tervezett, de azon belül szabad kezet kaptak a szereplők: azt látjuk a vásznon, ami akkor és ott kikívánkozott belőlük. Általában 1-2 ismétléssel vették fel a jeleneteket, hogy az amatőrök reakciói is természetesek maradjanak. És ami talán a legfontosabb: végig távol állt tőlük a hatásvadászat. így frissíthetik fel a dokumentumfilmes módszerek a játékfilm műfaját. Mindenképp említést érdemelnek Gadus Erika díszletei és jelmezei, mert finoman érzékeltetik a szereplők társadalmi helyzetét. A szocialista bútoripar remekei, a kínai piacos elegancia, a vásári bizsuk és olyan apró nüanszok, mint például a kisvárosi tanító rossz szabású öltönye vagy a legolcsóbb ikeás párnahuzat. A négy évszakot is megjelenítő négy történet láthatatlan szálakkal, lazán kapcsolódik egymáshoz. A film a gyerekszülő kapcsolatot járja végig négy stációban. Lelki traumákat, reménnyel vegyes csalódásokat és kényszerű döntések láncolatát mutatja be, drámai mozaikot alkotva. Talán nem túlzás, hogy az év legfontosabb hazai filmje látható tegnaptól a mozikban. FILMKOCKA szerint máig nem tudta megemészteni ezt a szerepet. A lelkiek terén a kissrác állt jobban a forgatás alatt is, mert van egy fogyatékos bátyja és egy autista barátja, szóval már most többet tud erről a zárt világról, mint a legtöbben közülünk. A szereplők magánélete persze csak akkor érdekel bennünket, ha a filmből is megsejtünk belőle valamit. Például abból, ahogy Bandor Éva ránéz az apját játszó Gosztonyi Jánosra, érezhető, hogy van köztük valami titokzatos kapocs. (Gosztonyi annak idején tanította Bandort Budapesten, és miután az apaszerepre eredetüeg kiszemelt színész meghalt, Bandor egy éjjel tanárával álmodott. A producer, Prüder Mátyás a rendezővel együtt másnap már utazott is Budapestre a szerepajánlattal. Nem mellékes, hogy ők ketten végig magyarul beszélnek a filmben. Gosztonyi János sajnos nem érhette meg a másfél évig készülő film bemutatóját, idén márciusban, nyolcvannyolc éves korában elhunyt). A filmben kevés a gondosan „bepróbált” jelenet, szinte csak a belső helyszíneken használt kameraállványt az operatőr, Tomáš Stanek, aki Vojtek régi munkatársa, vagyis vérbeli do- kufilmes. Amikor fut a menekülő szereplő után, remeg a kép, mintha a néző is futna. Amikor a Gyerekek ■ Szlovák cím: Deti * Színes, szlovák-cseh filmdráma, 100 perc, 2014 ■ Rendező: Jaro Vojtek ■ Forgatókönyvíró: Marek Leščák * Operatőr: Tomáš Stanek ■ Főcímdal: Jana Kirschner * Díszlet, jelmez: Gadus Erika * Producer: Prikler Mátyás ■ Szereplők: Bandor Éva, Gosztonyi János, Vlado Zboroň, Roman Bubla, Martin Horváth, Richard Felix, Nagy Arnold, Holocsy Krisztina A film előzetesét QjJpr? megnézhetik ' az ujszo.convon. VÁLASZOL Tóth László költő, író, műfordító Ma ünnepli 65. születésnapját, és az ember ilyenkor bizonyára visszaidézi a kezdeteket. Mikor döntötte el, hogy irodalmárlesz? Az első írásom, lassan fél évszázada, tizenhét éves koromban jelent meg, de első, 1971-es (verses)kötetem megjelenésének is közel négy és fél évtizede már. Azóta folyamatosan dolgozom; a világ egyetlen értelmezendő és rögzítendő szöveggé vált számomra. Valószínűleg erre gondolt Kocur László is, amikor a hatvanadik születésnapján A szövegember címmel készített interjút önnel lapunkba. És még azt is kiszámolta, hány folyómétert tennének ki addigi könyveim, fordításaim, szerkesztéseim. Jellemzését oly találónak érzem ma is, hogy azt el is emeltem tőle a velem készült interjúkból szerkesztett (írt), hamarosanmegjelenőkö- tetem élére. Ez interjúim közül az első még szintén 1971-es keletű, a legfrissebbet ez év tavaszán adtam. A kettő közt vagy százszor állhattam, ülhettem mikrofon előtt. Magam miatt mégsem foglalkoztam volnavelük, ha nem lettekvolna alkalmasak arra, hogy általuk elsősorban a korról s a világról - a 20. század második felének közép-európai történéseiről, viszonyairól, s áttételesen az egész 20. századról - beszéljek, melyben életem eddigi hatvanöt évében élnem adatott. Ez a világ mára mindenestül a múlté, olyannyira, hogy napjaink felől szinte nem is értelmezhető. ínyképpen időutazás is ez a könyv, s remélem, az 1989 után felnőtt nemzedékiek) számára nem minden tanulság nélküli. Következő, megjelenés előtt álló munkája is némiképp időutazás. Igen. Azt a könyvet a 150 éve elhunyt Madách Imre verseiből állítottam össze... titkod a világ címmel. Drámaköltőnket általában egykönyves szerzőnek tudjuk: Az ember tragédiája halhatatlanjának; sokáig - valamikor tízéves korom táján olvashattam először - magam sem voltam ezzel másképp. Később rájöttem, hogy - miként a közismert példában a fáról le kell faragni a fölösleges anyagot, hogy kibontakozzék belőle a szobor - a megfelelő szűrőn átengedve, Madách költészetében is fellelhető, ami máig érvényes maradt, s különösen költőnk bölcseleti és közérzeti, más szóval: létértelmező és létértékelő versei azok, melyekkel a 19. és a 21. század emberének gondjai, kérdései, aggodalmai, érzelmei és világérzékelése közti átjárások, hasonlóságok, egyezések is világossátehetők. (juk) RÖVIDEN Nemzetközi porondon a vizsgafilm Budapest. Szeptember 27-én 15.30-től, illetve másnap 15.15-től vetítik Vladislava Plančíková Felvidék - Horná zem című vizsgafilmjét a budapesti Corvin moziban. A film nemzetközi premierjére a Budapesti Nemzetközi Dokumentum- film Fesztiválon kerül sor. Az animációs megoldásokat is felvonultató dokumentumfilm elsősorban azt vizsgálja, hogyan változtatta meg a politika olyan emberek életét, akik nem is értették, mi történik velük. A fiatal rendező dédszülei Tótkomlósról áttelepült szlovákok, akik életük végéig visszavágytak szülőfalujukba. A második világháború utáni szlovák-magyar sakkjátszmát feldolgozó film arra kívánja ráirányítani a figyelmet, hogy nincsenek egyértelmű, feketefehér megoldások. (juk) Honlap a haláltáborról Varsó. Az egykori náci haláltábor helyén működő dél-len- gyelországi Auschwitz Múzeum külön internetes honlapot nyitott a tábor felszabadításának 2015. január 27-én esedékes 70. évfordulója alkalmából (70.auschwitz.org). Az oldal tájékoztat a tábor területén és a világszerte rendezendő évfordulós megemlékezésekről és a tábor 1945-ös, a Vörös Hadsereg által 1945. január 27-én történt felszabadításának krónikájáról. Ezen a napon - amely a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja - sok országban rendeznek konferenciákat, kiállításokat, találkozókat, megemlékezéseket. Piotr Cywinski, a múzeum igazgatója szerint a 70. évforduló eltér az eddigi kerek évfordulóktól: ez lesz ugyanis az utolsó alkalom, amikor még nagy számban jelen lehetnek a túlélők is. Ezért a következő nemzedékek felelőssége lesz a haláltábor emlékének megőrzése és továbbadása. (MTI) Pink és a country Los Angeles. Hamarosan megjelenik Pink countryalbuma, oldalán Dallas Green kanadai zenésszel. A duó neve You + Me, az amerikai népzenével fűszerezett album címe Rose Ave lesz. Pink élvezte a közös munkát, legalábbis twitter-be- jegyzéséből úgy tűnik, ugyanis „új gyermekének” nevezi a friss produkciót. Akik követik a 35 éves énekesnő karrierjét, azok számára nem meglepő, hogy igyekszik a lehető legtermészetesebben megmutatni a tehetségét, minden műfaji korlát nélkül, (quart) Lennon-filmmel az Oscarért Madrid. A Spanyol Filmakadémia a Vivir es facil conlos ojos cerrados (Csukott szemmel könnyű az élet) című filmet nevezi a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára, amely egy férfiról szól, aki John Lennonnal szeretne találkozni. David Trueba alkotása megtörtént eseményt dolgoz fel: egy madridi angoltanár történetét, aki azért utazik Amerikába, hogy találkozzon a sztárral. A film címét a Beatles Strawberry Fields Forever című számának egy soráról kapta, ezt a dalt Lennon Almeriában kezdte el írni. Spanyolország eddig négyszer kapta meg a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjat. A díjakat 2015. február 22-én adják át 87. alkalommal. A jelölteket január 15-én hirdetik ki. Tavaly az olasz Paolo Sorrentino A nagy szépség című munkája nyerte ezt a kategóriát. (MTI) Székely Csaba Bányavirág című darabját mutatja be ma este héttől a Komáromi Jókai Színház. 2012 legjobb magyar drámáját Keszég László rendezi. A mű a rendező szerint a melodráma és a komédia között egyensúlyoz. A szerző maró öniróniával és nagy adag fekete humorral mutatja meg, mi rejtőzik az idilli székely kapuk mögött: munkanélküliség, kilátástalanság, derékba tört álmok... A történet hősei, egy erdélyi kis falu lakói, képtelenek változtatni az életükön, ezért az alkoholhoz menekülnek, és lassan tántorognak az önpusztítás útján. Az előadás szereplői: Bárdos Judit, Bandor Éva, Fabó Tibor, valamint Tóth Tibor és Mokos Attila (képünkön). (Fotó: Kiss Gábor Gibbó)
