Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-19 / 215. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 19. www.ujszo.com Ismét 5 százalék alatt az MKP támogatottsága Gyengült a Smer, stabilizálódott a Sieť ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Visszaesett a kormánypárt népszerűsége - derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség friss felméréséből. A Robert Fico számára sikertelenül véget ért államfőválasztás után lassan elkezdett erodálódni a Smer támogatottsága, ám a nyár elején bejelentett szociális csomag után stabilizálódott, sőt, enyhén nőtt is népszerűségük. Szeptember elején viszont ismét gyengült a Smer, amely, ha most tartanák a választást, nem szerezne abszolút többséget a parlamentben. A Focus kutatása alapján megállt a Sieť három hónapja tartó bukórepülése - az új párt népszerűsége az Igor Matovič által kirobbantott kampányfinanszírozási botrány után kezdett esni. Most kb. ugyanannyit mértek Procházkáéknak, mint egy hónapja. Ami a magyarok választókat megszólító pártokat illeti: minimális az eltérés az augusztusi adatokhoz képest. A Híd 0,1 százalékpontot javítva 6,6-on áll, az MKP pedig 0,1 százalék- pontot rontott, ám ezzel ismét a Pártok támogatottsága szeptember augusztus Smer 33,6% 37,8% Sieť 11,2% 11,6% KDH 10,8% 10,9% OLaNO 7,7% 5,7% Híd 6,6% 6,5% SDKÚ 5,8% 5,9% MKP 4,9% 5,0% SaS 4,4% 4,6% SNS 4,2% 2,7% » Forrás: Focus ügynökség bejutási küszöb alá csúszott (4,9%). Úgy tűnik, a Dániel Lipšic vezette Új Többség (Nova) teljesen kiírta magát a versenyből, már a kommunista párt és a Kotleba-féle ĽSNS is megelőzi. Viszont újra 5 százalék felett van az SDKÜ népszerűsége, az SaS támogatottsága viszont az MKP-hoz hasonlóan alulról nyaldossa a bejutási küszöböt. Ha a Focus által mért eredmények alapján osztanák ki a mandátumokat, a Smernek 67 képviselője lenne, a Sieťnek 22, a KDH-nak 21, az OLaNO-nak 15, a Hídnak 13, az SDKÚ-nak pedig 12. (MSz) RÖVIDEN Állampolgárság: módosítana a Híd Pozsony. Tegnap benyújtotta a parlamentbe az állampolgársági törvény módosítását célzó javaslatát a Híd. A tervezet elfogadása esetén a 2010 első felében érvényes szabályozás állna vissza, vagyis nem vesztené el szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik országét. Az elfogadás esélye minimális, Robert Kaliňák belügyminiszter ugyanis már jelezte, hogy az ősz folyamán bemutatja saját módosítását, amely lazít ugyan az eddigi szabályokon, a honosított magyaroknak viszont nem kínál megoldást, (vps) Egy ideig nem lesz új alkotmánybíró Pozsony. Pavol Paška házelnök a napokban megvitatta az alkotmánybírók kinevezését Andrej Kiska államfővel. Kiska három helyett csak egy alkotmánybírót nevezett ki, így a testületből két bíró hiányzik. Paška szerint a parlament megvárja, hogy az AB hogyan dönt a ki nem nevezett jelöltek panaszáról. A Smer úgy véli, hogy az államfő túllépte hatáskörét a megválasztott jelöltek ki nem nevezésével, Kiska szerint viszont az AB a főügyészjelölt ki nem nevezése ügyében hozott döntése lehetővé teszi az alkotmánybíró-jelöltek kinevezésének elutasítását. dpj) Fogatlan határozat az ukrán válságról Pozsony. Nem szólítja fel külön Oroszországot a szlovák parlament az ukrán helyzet stabilizására, a határozattervezetből ugyanis a smeres képviselők ezt a részt kihúzták. A tegnap elkészült tervezet, amelyet ma tárgyal a plénum, üdvözli a Minszkben megszületett békeszünetet, és felkéri az összes érintett felet, hogy diplomáciai úton oldják meg a helyzetet, tiszteletben tartva Ukrajna függetlenségét és területi egységét. (TASR) Veszélyben a pozsonyi távfűtés Pozsony. Problémák lehetnek a távfűtéssel és a melegvíz- ellátással Pozsonyban, végrehajtási eljárás indult ugyanis a Pozsonyi Távhőszolgáltató Társaság (BAT) ellen, ennek részeként pedig befagyasztották az említett cég számláit. Az eljárást a Penta pénzügyi csoport tulajdonában lévő Paroplyn Holdings Limited kezdeményezte, amelynek a BAT 26 millió euróval tartozik. A végrehajtási eljárás tényét a BAT szóvivője, Jarmila Galandáková is megerősítette, aki szerint emiatt válsághelyzet alakult ki a cégnél, nem tudnak a fűtési szezonra. Ez a fővárosi háztartások 40 százalékának okozhat gondot. A BAT ezért a végrehajtási eljárás felfüggesztését szeretné elérni az erre illetékes pozsonyi járásbíróságon. (SITA) WikiLeaks: Szlovákia is megvehette az internet és a telefonok megfigyelésére szolgáló szoftvert Bárkit lehallgathat a kormány? Pozsony. Összesen ötmillió euróért vásárolt az elmúlt években telefonok és internetes kommunikáció figyelésére szolgáló soft- vert a szlovák kormány - derült ki a titkos információkat kiszivárogtató WikiLeaks portál legújabb jelentéséből. Az érintett minisztériumok ezt nem kommentálják, szakértők szerint nem kizárt, hogy a portál összekeverte Szlovákiát Csehországgal. ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia a WikiLeaks szerint az elmúlt években összesen 39 licencet vásárolt a lehallgatásra és megfigyelésre szolgáló szoftverhez. A portálon a licencek ára és a vásárlás dátuma is megtalálható. A WikiLeaks főnöke, Julian Assange a jelentésben közölte, hogy azok az országok, amelyek ilyen szoftvert vettek a FinFis- her cégtől, újságírókat, politikusokat, átlagos állampolgárokat is lehallgathattak. „Ezeket az információkat azért tesszük közzé, hogy hozzájáruljunk az illegális lehallgatás elleni harchoz” - írta Assange. A botrányra elsőként a topky.sk hírportál figyelmeztetett. A lehallgatásról szinte lehetetlen hivatalos tájékoztatást kapni, mivel a rendszerekről Ő tudja a választ, de hallgat szóló információk titkosítottak, a minisztériumok és a titkos- szolgálat nem nyilatkozik. A Robert Kaliňák vezette belügyminisztérium azt mondta, nem adnak tájékoztatást a lehallgatási rendszerről, a védelmi tárca szóvivője, Martina Balleková pedig csak annyit mondott, hogy a minisztériumnak nincs ilyen rendszere. A kormányhivatal sajtóosztálya a WikiLeaks információit nem tartja hitelesnek, ezért nem fogják kommentálni ezeket az értesüléseket. Mind kiderült, a legnagyobb valószínűséggel ez a lehallgatási botrány nem Szlovákiát, hanem a szomszédos Csehországot érinti. A WikiLeaks dokumentumai szerint ugyanis a FinFisherrel egy Rostislav Psota nevű személy kommunikált, az internethez mindig egy prágai számítógépen csatlakozott. Ebben az esetben a szoftverrel kapcsolatos kérdéseket, a rendszer frissítéséhez szükséges kódokat minden alkalommal Csehországból kérték ki, így a WikiLeaks bizonyára rosszul értékelte ki ezeket az információkat, s indokolatlanul keverte a botrányba Szlovákiát. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a szlovák hatóságoknak nincs ilyen lehallgatási rendszere. „A dokumentumban található információk többsége kódolt, így csak nagyon alapvető információkat lehet kibogarászni a jelentésből. A WikiLeaks a FinFisher klienseivel folytatott internetes kommunikáció alapján azonosította a megrendelőket, tehát azokat, akik a szoftvert megvették. Ezek az adatok nem voltak kódolva, s a jelentés ezen részében mindenütt, ahol Szlovákia van feltüntetve, látni, hogy valójában Csehországból kommunikáltak, a portál tehát rosszul azonosította az országot” - árulta el lapunknak neve elhallgatását kérve egy informatikaicég szakértője. Hasonló véleményen vannak az ESET informatikai cég képviselői, akik számítógépes vírusok ellen védelmet nyújtó programokat gyártanak. Zuzana Hošálová, az ESET PR-szak- értője az aktualne.sk portálnak elmondta, hogy rendszereik eddig nem jelezték, hogy az országban valaki a FinFisher szoftverét használná, bár ezt csak olyan számítógépekből szerzett információkra alapozzák, amelyeket az ESET programjai védenek. Azt, hogy valóban Szlovákiát érintik a WikiLeaks dokumentumai, nem lehet bizonyítani. A hatóságok azonban jelenleg is lehallgathatnak vagy megfigyelhetnek bárkit, viszont csak bírói engedéllyel, (dem) A kormány nem tervez újabb adóemelést, igaz, közvetett intézkedések miatt nő az adóterhelés Miniszteri beismerés: kisebb lesz a növekedés ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az ukrán-orosz konfliktus közvetve a szlovák gazdaságnak is jelentős érvágást jelent - ismerte el tegnap Peter Kažimír pénzügyminiszter, a szaktárca legújabb gazdasági előrejelzését ismertetve. Az ország gazdasági teljesítménye a most közzétett prognózis szerint - a tavalyi 0,9% után - idén 2,4, jövőre 2,6%-kal nőhet, miközben a pénzügy által a múlt hónapban beterjesztett, 2015-ös költségvetési tervezet még 3%-os bővüléssel számolt a jövő évre. A vártnál alacsonyabb jövő évi gazdasági növekedés elsősorban az unió által Oroszország ellen bevezetett szankciókkal és az orosz fél válaszlépéseivel magyarázható, ami visszafogja a Szlovákia legfontosabb gazdasági partnereinek számító nyugat-európai országok keresletét. Mindez így közvetve a szlovák gazdaságra is kihatással van, hiszen a növekedés nagy részét mindeddig a Nyugat-Európába irányuló kivitel adta. Kažimír szerint azonban jó hír, hogy az elmúlt időszakban megugrott a hazai kereslet, ami részben semlegesíti az export- kieséseket. A hazai kereslet növekedése elsősorban a nagyobb foglalkoztatottságnak és a reálbérek növekedésének köszönhető. A pénzügy előrejelzése szerint idén 22 ezerrel, jövőre pedig 10 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma. A reálbérek idén 4,1 százalékkal nőhetnek, jövőre is 2,1%-os bővülés várható - ilyenre hét éve nem volt példa. A vártnál kisebb jövő évi gazdasági növekedés ellenére a miniszter szerint nem terveznek újabb adóemeléseket, a várható kieséseket az adóbehajtás hatékonyságának a növelésével szeretnék kiegyenlíteni. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy a parlament már e héten tárgyalja a jövedelemadóról szóló törvény módosítását, amely miatt közvetetten 265 millió euróval nőnek a vállalkozók adóterhei, mivel csökken az adóalapból leírható tételek száma, (mi) Az Alkotmánybíróság a végső döntésig felfüggesztette a bírók ellenőrzéséről szóló törvényt El sem kezdődött, és már leállt az átvilágítás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Meglepőnek tartják egyes politikusok az Alkotmánybíróság szerdai döntését, amellyel felfüggesztette a bírák átvilágítását elrendelő jogszabály vonatkozó részét. Az átvilágítást ugyanis az alkotmányba illesztették be tavasszal. A bírák átvilágítása miatt Ján Vanko, az Igazságszolgáltatási Tanács (IT) korábbi megbízott elnöke fordult az AB-hoz. Az átvilágítást az IT-nek kellett volna levezényelnie, és minden bíróra vonatkozott volna, nem csak a kinevezés előtt állókra. Éppen ez nem tetszett a bíráknak, akik szerint ugyanis ez a rendelkezés retroaktív, ezért alkotmányellenes. Az átvilágítás egy, a bíró által kitöltött kérdőív alapján történt volna, amelyben nyilatkoznia kellett volna például a vagyonáról. A feltüntetett adatokat a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) ellenőrizte volna, majd a jelentése alapján az IT mondta volna ki a végső szót a bíró alkalmassága ügyében. A bírók azt nehezményezték, hogy egy állami hivatal ellenőrizte volna őket, ami ellentétes a hatalmi ágak felosztásával. Az IT mintha készült volna az AB döntésére, a kérdőíveket ugyanis szeptember végéig kellett volna postázniuk a bíróknak, ám még el sem kezdték a folyamatot. Az AB csak a már kinevezett bírók átvilágítását állította le, az újaknak át kell majd esniük az átvilágításon. Pavol Paška nem tartja nagy érvágásnak az átvilágítás leállítását. „Ez az igazságszolgáltatási reform sarkalatos eleme, de az egész reformnak legfeljebb az 5%-át teszi ki” - magyarázta a házelnök. Szerinte a reformfolyamat folytatódik, amit az is bizonyít, hogy az IT kedden megválasztotta saját és a Legfelsőbb Bíróság elnökét. „Nem igazolódtak be azok a híresztelések, hogy még mindig nagy Štefan Hara- bin befolyása az igazságszolgáltatásban” - jelentette ki Paška. Az AB döntése után, azt figyelembe véve a Smer az átvilágítást újra beépítené a jogrendbe. Hasonlóan vélekedik az igazságügyi tárca is: szerinte az átvilágítás célja a bírói kar megtisztítása lenne olyan bíróktól, akik esetében fennáll a korrupcióveszélye. (lpj, SITA)
