Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-19 / 215. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 19. Közélet-hirdetés 3 A közmédia vezetője 7 euróra emelné az üzembentartási díjat - Václav Mika akkor ígér több kisebbségi műsort, ha újra beindul a sportcsatorna „Nagyobb bevétellel attraktívabbak lennénk” Václav Mika két éve irányítja a közmédiát (Tomáš Benedikovič felvétele) Az üzembentartási díja­kat emelni kell, a tévéné­zőknek pedig be kell bi­zonyítani, hogy ez indo­kolt. Ha megnőnek a közmédia bevételei, újra elindulhat a sportcsa­torna, ezzel pedig több teret kaphatnak a nem­zetiségi tévéadások is, ál­lítja Václav Mika, az RTVS vezérigazgatója. VERES ISTVÁN Sokak szerint az üzemben­tartási díj egy felesleges kü­lönadó, amelyet a lakosság­nak fizetnie kell, ön pedig most felvetette, hogy emelni kellene. Miért? A köztévé és rádió létének ez képezi az alapját, és a szom­szédos országok nagy részében is hasonlóan működik. Mi nem kapunk pénzt a kereskedelmi hirdetőktől, ellentétben a többi tévével vagy rádióval. Ráadá­sul régiónkban a szlovák köz­médiának vannak a legkisebb bevételei. A cseh és a magyar köztévé költségvetése például a négyszerese a miénknek. Ebben a két országban vi­szont a lakosság száma is na­gyobb. Igen, de csak a kétszerese a miénknek, a tévé pedig a mi bevételeink négyszeresét kap­ja. Vagyis itt valami egy ideje nem ül. Ennél az összehasonlí­tásnál azonban fontosabb, hogy idén az RTVS költségve­tése a szlovák köztévé 2007-es költségvetésének a szintjén van. Ez hogy lehet? Akkor az üzembentartási díj beszedése hatékonyabban működött. A módosított tör­vény ráadásul szociálisan meg­lehetősen előzékeny: a díjat nem fizetik az egészségkárosul­tak, a nyugdíjasok is csak fél árat, és elég, ha háztartáson­ként csak egy személy téríti. A cseheknél például a nyugdíja­sok is teljes árat fizetnek. Meg kell nézni, mi mindenre megy az a 4,64 euró: a két tévécsator­na, a nyolc rádiócsatorna, a szimfonikus zenekar, a webol- dal - ami mind ingyenes - ebből működik. A tévében 55%-ban egyedi tartalmat kínálunk, amelyet más társaságok nem. Saját gyártású műsorokat régi­óknak, kisebbségeknek, és így tovább. A rádióban ez az arány még nagyobb. Ha mi nem sugá­roznánk, nem sugározná senki. Közben mindenki azt várja, hogy az RTVS automatikusan közvetíteni fogja a nagy sport- eseményeket. Pedig nekünk ezekre licitálnunk kell: a leg­magasabb ár nyer. Ha viszont nem nyerjük meg, akkor egyes sportesemények fizetős csator­nákon lennének csak elérhetők. Nem lehetne a szükséges plusz anyagiakat kigazdál­kodni például a reklámbevé­telekből? Vagy nagyobb ál­lami támogatást kérni az üzembentartási díj emelését elkerülendő? Ha a reklámokra akarjuk fel­építeni a működésünket, olyan műsorokat kell sugározni, amelyek ezt el is adják. Itt és most meg tudom mondani, mi­lyen dokumentumfilmeket vagy más műsortípusokat kel­lene kiiktatni a kínálatunkból, ha a hirdetést fizető ügyfelek kedvében akarnánk járni. A lé­nyeg, hogy ha több reklámot szeretnénk, nem lehetnénk közszolgálatiak. A Radičová-kormány 2011-ben eltörölte az üzem­bentartási díjat, bár azóta új­ra bevezették. De ezek sze­rint mégis működhetne a közmédia teljes állami finan­szírozással. Ez is egy út persze, de két problémát is hordoz magában. Az egyik, hogy az RTVS teljes mértékben függene az állam­tól. És ha adott esetben nem tetszik nekik, amit sugárzunk, nem adnak pénzt. Hiszen ez ma is így van. De csak 20-25 százalékban. Másrészt az állam is csak ugyanabból a zsákból, a közös költségvetésből adná a pénzt, és ha nekünk többet adna, ugyanúgy az emberektől venné el, mert annyival kevesebb jut­na mondjuk az egészségügyre vagy másra. Mennyire emelnék a díj összegét a jelenlegi havi 4,64 euróról? 7 euróig. Az elmúlt 12 év so­rán a díj összege nem emelke­dett, és ahogy kiszámoltuk inf­lációstul, mindenestül, majd­nem 7 euróra kellett volna fel­kúsznia. A politikai erőviszonyok ismeretében a javaslat átme­het a parlamenten, viszont az emelés népszerűtlenséget von maga után. Elnézést, de ma politikai ho­vatartozástól függetlenül min­denki elismeri, hogy alulfinan­szírozott intézmény vagyunk, és hogy régen a közmédiának több pénze volt. És hogy ezzel valamit csinálni kell. A népszerűtlenséggel kapcsola­tos felvetés jogos, erre puszta tényként tekintek. Nincs más választásunk, és amellett, hogy elmondjuk: a többi köztévéhez képest mi kevesebbet kapunk, meg is kell magyaráznunk az embereknek, mi mindent tu­dunk ennek az emelésnek a fe- jében kínálni. Például? Itt van például a hármas csa­torna. Ez a sportcsatorna ko­rábban is létezett, de nem volt mindenki számára elérhető, most pedig, ha sikerülne újra­indítani, ugyanúgy elérhető lenne, mint az egyes vagy a ket­tes. Milyen határidőben gon­dolkodnak? Ha sikerül megemelni a dí­jat, egy éven belül el tudjuk in­dítani a hármast. 2016 választási év, úgy­hogy az emelést 2015 során el kellene fogadtatni a par­lamenttel. így van. Mit remélhetnek a felsorolt változásoktól például a ma­gyar nézők és hallgatók? Az RTVS-ről szóló törvény ki­mondja, hogy a köztévé műsoridejében a kisebbségek lakossági létszámarányuknak megfelelő teret kell kapniuk. Mivel ez most nem így van, a je­lenlegi állapot törvényellenes. Nem nevezném törvényelle­nesnek, inkább úgy monda­nám: nem minden van úgy, ahogy a törvény előírja. A rádi­óban egyébként megközelítően teljesítjük a kvótát, főleg a ma­gyarok szempontjából. A tévé­nél nagyobbak a gondok. A törvény alapján a nemzetiségi műsoroknak 60-70 percet ké­ne szánni a napi műsoridőben. Lát erre esélyt? Ebben is segíthet a már emlí­tett sportcsatorna, a hármas el­indítása. Ha minden sportköz­vetítés átkerül a kettesről a hármasra, a kettes műsori­dejében felszabadul négy óra. A kettes az egyedi igényű nézőt célozza, vagyis ezt a szabad te­ret ilyen műsoroknak kellene felkínálni. Kisebbségeknek, szakmai és érdekmegjelenítő csoportoknak, régióknak. Vagy­is ba lesz sportcsatorna, lehet több kisebbségi műsor is. Ezt viszont valakinek le is kellene gyártania. A tévében például csak hárman vannak állandó munkaviszonyban a magyar szerkesztőségben. Ha sikerül növelni a bevéte­leinket, nem félek attól, hogy nem lesz, aki nemzetiségi műsorokat gyártson. Mennyire elégedett a nem­zetiségi adások jelenlegi színvonalával? Vannak tartalékaink, beval­lom. Több bevétellel és na­gyobb szakmai háttérrel attrak­tívabbak tudnánk lenni. A Pátria rádiónál az FM-le- fedettséggel vannak gondok, például a Csallóközben. Or­szágos adótól a hallgatók or­szágos lefedettséget várnak. Nincsenek szabad frekven­ciák, nincs tehát miért lobbiz­nunk ezen a téren. Sajnos, ez tény. Dolgozunk helyi, indivi­duális frekvenciák kialakítá­sán, Somorján és Dunaszerda- helyen. Ezeknek a hátránya vi­szont a kis hatótávolság, ami­nek következtében csak a két várost fedik le. Viszont a Pátria 97%-ban ott van azoknál, akik digitálisan fogják a sugárzást otthon, például set-top box ré­vén, vagy digitális rádióval. TEHETSEC MIRIAM JUHANESOVIČOVÁ 17 éves. Új Európa Tehetsége 2013 AZ ELSŐ LÉPÉS A SIKERHEZ Tedd meg velünk a második lépést, és jelentkezz az Új Európa Tehetségei programba 2014. október 22-ig. Az elmúlt hét év során 218, 8 és 25 év közötti fiatal művészt, tudóst és sportolót támogattunk. www.tne.sk TALENTY NOVEJ EURÓPY Sn?EOOPJfiĎPSKA .NAOACIA ■ľ Ctf Hl citíTRAi pjfioptAR FotmoATtGsi Slovnaft MEMBER OF MOL GROUP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents