Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-13 / 211. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 13. Külföld 5 Ankara nem vesz részt a szélsőségesek elleni hadműveletben - az iraki kurd fővárosba telepítenek amerikai harci gépeket 30 ezer harcosa lehet az Iszlám Államnak Összeállt a nagy csapat. Az USA tíz arab országgal, köztük Szaúd-Arábiával kötött koalíciót az Irakban és Szíriában agresszíven terjeszkedő Iszlám Állam szélsőséges szunnita szervezet ellen. (SITA/AP) Dzsidda/Washington. Washington tíz arab országgal szövetkezett az Iszlám Állam dzsihádistái ellen, viszont Törökország nem vesz részt a szélsőségesek elleni hadműveletekben. A CIA szerint a terrorcsoport oldalán harcolók száma akár 30 ezer is lehet. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Az Egyesült Államok tíz arab országgal, köztük Szaúd-Arábiával kötött alkalmi koalíciót az Irakban és Szíriában előrenyomuló, Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges szervezet ellen - olvasható az érintett országok képviselői dzsiddai találkozójának közleményében. „Szaúd- Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Katar, Omán, Egyiptom, Irak, Jordánia, Libanon és az USA kinyilvánították elkötelezettségüket, hogy együttesen fognak fellépni a terrorizmus által a régióra és a világra jelentett veszély ellen, ideértve az ún. Iszlám Államot is” - írták a kommünikében.-A felek abban is megegyeztek, hogy elvágják az anyagi forrásokat az IÁ elől. Szíriát is be kellett volna vonni a dzsihadisták elleni nemzetközi koalícióba, mivel a közel-keleti ország is a „terrorizmus áldozata” - jelentette ki tegnap Butaina Sabaan, Bassár el-Aszad Szíriái elnök politikai tanácsadója. Sabaan leszögezte, hogy szerinte minden olyan országnak részt kellene vennie a terrorizmus elleni harcban, amely aláírta az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2170. számú határozatát. Akár háromszor is több harcosa lehet az Iszlám Állam terrorszervezetnek, mint ameny- nyire a létszámát az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) eredetileg becsülte. A CIA egyik szóvivője szerint a terror- csoport oldalán harcoló mili- tánsok száma 20 ezer és 31 500 közötti lehet. Amerikai elemzők eredetileg 10 ezerre becsülték az IÁ fegyveres erejét, beleértve a terrorszervezet által a börtönökből kiszabadított rabokat és azokat a szunnita fegyvereseket is, akik azután csatlakoztak a dzsihadistákhoz, hogy azok Szíriából betörtek Irakba. A CIA azzal magyarázta a hirtelen létszámnövekedést, hogy a harctéri sikerek és a kalifátus kikiáltása nyomán júniustól eredményesebbé vált a toborzótevé- kenység. A CIA úgy véli, az IÁ egységeihez több mint 80 országból 15 ezer külföldi csatlakozott, közülük mintegy 2000 nyugati országok állampolgára. Az USA katonai gépeket telepít az iraki kurdok fővárosába, Erbílbe, hogy onnan az eddigieknél támadóbb légi csapásokat mérjen az Iszlám Állam terrorszervezetre - közölte John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője. Az Egyesült Államok eddig több mint 150 légi csapást mért az IÁ erőire, elsősorban a stratégiai jelentőségű, Erbíltől mintegy 130 km-re nyugatra található moszuli gát védelmében. A légi csapások mellett Washington több száz katona Irakba vezénylésével is támogatja (1600-ra emelkedik a számuk) az IÁ ellen harcoló iraki és kurd erőket, akik azonban nem vesznek részt a szárazföldi összecsapásokban. Törökország nem vesz részt az Iszlám Állam ellen alakult koalíció iraki és szíriai hadműveleteiben - erősítette meg egy török kormányzati forrás. „Törökország kizárólag a segélyműveletekre összpontosít”-fej- tette ki a neve elhallgatását kérő forrás. Törökország valószínűleg a nemzetközi koalíció rendelkezésére bocsátja déli, incirliki légitámaszpontját kizárólag logisztikai és segélyműveletek céljára. John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap Ankarában tett látogatást. A Hamász elismerte, hibázott a hadjárat idején Gáza: lakóházakból lőttek Porosenko: az újabb szankciók jelzik az unió szolidaritását Ukrajnával Fogolycsere Donyeck megyében MT1-H1R MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Donyeck. Több tucatnyi foglyot cseréltek ki nemzetközi megfigyelők jelenlétében csütörtökön és tegnap a kelet-ukrajnai Donyeck közelében az ukrán kormányerők és az oroszbarát szakadárok a múlt heti tűzszüneti megállapodásuknak megfelelően. Petro Porosenko ukrán államfő közölte, hogy csütörtökön 21, tegnap pedig 36 olyan ukrán katona nyerte vissza szabadságát, akit harcban ejtettek foglyul szaka- dár fegyveresek. Az ukrán kormányerők 31 foglyul ejtett lázadót engedtek el - tette hozzá. Feltehetőleg több száz fogoly van még mindkét oldalon, bár egyik fél sem közölt adatokat erről. Porosenko közölte, hogy a hét végéig még további ötszáz fogoly térhet vissza otthonába. Porosenko szerint az Európai Unió által Oroszországgal szemben kivetett újabb szankciók azt jelzik, hogy az unió szolidáris Ukrajnával. „Csötörtöki döntésével az EU megmutatta egységét, valamint szolidaritását Ukrajnával egy olyan időszakban, amikor magának az uniónak is megvannak a saját gondjai. Ez mutatja, milyen közel állnak Ukrajnához az unió vezetői és tagállamai. Az európai család teljes jogú tagjának érzem magam” - hangoztatta az államfő. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke úgy véli, a válság nem rendezhető katonai módszerekkel, és a rendezésbe be kell vonni Moszkvát. Gáza. Két héttel a legutóbbi gázai konfliktus vége után szaporodnak a bizonyítékok arra, hogy az övezetet uraló Hamász lakónegyedekből is indított rakétatámadásokat Izrael ellen, és a palesztin iszlamista szervezet már maga is elismeri ezzel kapcsolatban, hogy követett el „hibákat”. Gázi Hamad magas rangú Hamász-tisztségviselő úgy nyilatkozott tegnap, hogy „nemigen volt más választásuk” a sűrűn lakott városias vidéken. Hamad nyilatkozata az első, amelyben a Hamász elismeri, „egyes esetekben” lakónegyedekből indítottak rakétákat izraeli célpontok felé. A Hamász mentegetőzése felháborító, félrevezető, ellentmond az izraeli védelmi erők által szolgáltatott bizonyítékoknak és a külföldi újságírók helyszíni tapasztalatainak - reagált a Hamász-ve- zető szavaira Peter Lerner alezredes, izraeli katonai szóvivő. Az Erős Szikla elnevezésű izraeli hadművelet július 8-ától augusztus 26-áig tartott. Skót népszavazás: újra vezet a függetlenségellenes tábor - taktikai játszma és szivárogtatás a szeptember 18-i voksolás előtt Katalánok százezrei a függetlenségi referendum mellett Katalánok százezrei tüntettek Barcelonában, hogy szavazhassanak régiójuk függetlenségéről. A madridi kormány alkotmányellenesnek tartja a november 9-re meghirdetett referendumot. (SITA/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Edinburgh/Barcelona. Sir Jeremy Heywood kabinetfőnök tegnap tagadta, hogy köze lenne a szivárogtatási botrányhoz, amivel Alex Salmond tartományi kormányfő szerint London megpróbálja aláásni a skót függetlenségpártiak népszavazási esélyeit. Ä botrány napokkal a szeptember 18-i, történelmi jelentőségű referendum előtt robbant ki, miután a sajtóban több helyen is megjelent, hogy a Royal Bank of Scotland (RBS) a skót fővárosból Londonba tenné át a székhelyét. A nagy felzúdulást keltő információ napvilágra kerülését követően Alex Salmond azzal vádolta meg a brit kormányt, hogy szándékosan szivárogtatta ki az információt, és a pánikkeltéssel rontani akarta a függetlenségpártiak esélyeit a közelgő népszavazáson. Néhány nappal a népszavazás előtt a két tábor mindent bevet, hogy hasson a skótokra. A közvélemény-kutatások tanúsága szerint naponta változik az elszakadás- és az uniópártiak aránya. Míg néhány napja az igen-szavazók voltak előnyben, addig friss adatok szerint jelenleg 52 százalékkal az uniópártiak vannak többségben. A skót függetlenséget elvető tábor támogatottsági előnyét mutatta ki a csütörtökön ismertetett legújabb felmérésében a YouGov, a legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport: a függetlenségellenes erők támogatottsága a bizonytalanok kiszűrésével számolva jelenleg 52%, 3 százalékponttal több, mint a cég legutóbbi vizsgálatában. A függetlenségre az új közvélemény-kutatás szerint most 48% voksolna, 3 százalékponttal kevesebb, mint legutóbb. Az arányok megváltozásában szerepet játszhatott a RBS-t érintő szivárogtatás, valamint az, hogy egyéb bankok is megpendítették, Skócia kiválása esetén kivonulnak Skóciából, illetve az egyik legnagyobb brit áruházlánc, a John Lewis is bejelentette, növelik az árakat. Katalánok százezrei tüntettek csütörtökön este Barcelonában, követelve a jogot, hogy szavazhassanak régiójuk függetlenségéről, ahogy azt Skóciában teszik. Az Artur Mas katalán elnök nacionalista koalíciója (CiU) által irányított polgár- mesteri hivatal 1,8 millióra taksálta a nagyvárosban összese- reglett függetlenségpártiak számát, míg a spanyol kormány mintegy 500 ezer főre becsülte a vörös-sárga csíkos katalán lobogók ezreivel felvonulók tömegét. Katalóniában november 9-re hirdették meg a függetlenségi referendumot, amelyet a spanyol kormány alkotmányellenesnek tart és meg akar akadályozni. (MTI, NOL) ■kkiobí Ebola: Kongó az újabb góc Lagos/Monrovia. Né hány napon belül megkétszereződött az Ebola-vírus- sal fertőzött betegek száma a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol 62 esetet regisztráltak - közölte az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO). Kongóban, amely viszonylag távol található az Ebola-járvány gócpontjának számító Nyu- gat-Afrikától, a vérzéses láz eddig 35 halálos áldozatot szedett. Az Ebola-járvány által leginkább sújtott Libéria tisztségviselői azt mondták, már annyian mutatják a vérzéses láz tüneteit, hogy legalább ezer kórházi ágyra van szükségük az elkülönített osztályokon. A WHO megerősítette, hogy a nyugat-afrikai ország fővárosában, Monroviában mindössze 240 kórházi fekvőhely áll az orvosok rendelkezésére, további 260-at hamarosan üzembe helyezhetnek. (MTI) EU: engedjék el az észt rendőrt Brüsszel. Az Európai Unió felszólította Oroszországot, hogy azonnal engedje szabadon azt az észt rendőrt, akit múlt pénteken raboltak el, és kémkedéssel vádoltak meg. Az észt belbiztonsági szolgálat (KaPo) szerint a férfi egy határon átívelő bűnügyben vizsgálódott, amikor észt területen, a luhamaai határátkelő közelében fegyveresek elhurcolták. Az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) viszont azt állítja, a 33 éves férfit a psz- kovi területen fogták el, s egy pisztolyt, 5 ezer eurót, továbbá „felderítési rendeltetésű anyagokat” koboztak eltőle. (MTI) Elfogták Malala támadóit Iszlámábád. A pakisztáni hadsereg letartóztatott tíz tálib felkelőt, akiket felelősnek tartanak a Malala Ju- szufzai elleni két éve elkövetett támadásért. Az elfogott fegyveresek egy iszlamista csoport tagjai, akik kapcsolatban állnak a Tehrik-e Ta- libán Pakisztán (TTP) nevű tálib emyőszervezettel. A most 17 éves Malala Juszuf- zait azért támadták meg, mert internetes naplójában arról írt, lányként milyen a tálibok által ellenőrzött pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a nőknek megtiltották a tanulást. A kislány életveszélyesen megsebesült, de túlélte a merényletet. Története ezután bejárta a világot, és nagy nemzetközi visszhangot keltett. Mára a nők tanuláshoz való jogának jelképévé vált, 2014-ben Nobel-békedíjra jelölték. (MTI)
