Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)

2014-09-03 / 202. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 3. www.ujszo.com Ebola: tüntető nővérek Monrovia. Határozat­lan idejű sztrájkot kezdtek az Ebola-járvány közepet­te a legnagyobb libériái kórház nővérei és ápolói jobb fizetést és felszere­lést követelve. A járvány kitörése óta sok orvos és ápoló fertőződött meg, mert védőöltözet nélkül voltak kénytelenek kezel­ni az ebolás betegeket. Az egészségügyi személyze­tet fenyegető veszélyek miatt a kórházat júliusban átmeneti időre bezárták. A testnedvek útján terjedő betegségben eddig több mint 1500-an haltak meg a térségben, közülük hét- százan Libériában. Az ál­dozatok hozzávetőleg 10 százaléka volt orvos, ápo­ló vagy nővér. (MTI) Heves tűzharc Bengáziban Tripoli. Rivális fegyve­res csoportok csaptak össze a kelet-líbiai Bengá­ziban, 31 ember meghalt. Helyi biztonsági tisztvise­lők szerint harc robbant ki a Halifa Haftár líbiai láza­dó tábornokhoz hű fegyve­resek és az ún. Bengázi Forradalmárok Súra Ta­nácsa iszlamista csoport emberei között. A több­órás összecsapások a város Benina nevű repülőtere köré összpontosultak. A Haftár tábornok irányítása alá tartozó erők repülőgé­pei bombázták az iszlamis- ták állásait. Az észak-afri­kai országban május óta rosszabbodott a biztonsági helyzet, Halifa Haftár had­járatot hirdetett a szélső­séges iszlamista milíciák ellen, arra hivatkozva, hogy a gyenge központi kormány képtelen rendet tenni Líbiában. (MTI) Nőtt a Hamász támogatottsága Jeruzsálem. Jelentősen nőtt a Hamász szélsőséges palesztin szervezet támo­gatottsága a gázai övezeti fegyveres konfliktust kö­vetően Ciszjordániában és a Gázai övezetben - derült ki tegnap egy közvéle­mény-kutató intézet fel­méréséből. A Palesztin Po­litika- és Közvélemény-ku­tató Központ felmérése szerint a palesztinok 61%-a szavazna a Hamász vezetőjére, Iszmáil Haníjé- re, ha ma lenne az elnökvá­lasztás. Mahmúd Abbász palesztin elnök támoga­tottsága viszont 32%-ra esett vissza. A közvéle­mény-kutatás eredménye azt mutatja, a válaszadók többsége támogatná a Gá­zai övezetet irányító radi­kális szervezet fegyveres taktikájának alkalmazását Ciszjordániában is. (MTI) Egy ukrajnai szakadár vezető megfenyegette Lengyelországot - Oroszország a NATO miatt módosítja katonai doktrínáját Újabb uniós szankciók Moszkva ellen Kijev/Brüsszel. Az Európai Unió péntekig dönt az Oroszország elleni új szankciókat tartalmazó csomagról. Moszkva Uk­rajna és a NATO miatt fris­síti katonai doktrínáját. MTI-ÖSSZEFOGIALÓ Egy kelet-ukrajnai szakadár katonai parancsnok megfenye­gette Lengyelországot, amiért az ottani hatóságok (átmeneti­leg) nem engedték átrepülni a lengyel légtérben az orosz vé­delmi minisztert szállító repü­lőgépet. A Motorola ragad­ványnéven is ismert Arszen Pav­lov egy, az internetre feltett vi­deofelvételen a következő kije­lentést tette: „Ha nem akarjátok átengedni az Oroszországi Fö­deráció védelmi miniszterének repülőgépét Lengyelország te­rülete fölött, majd Motorola megy el hozzátok!”. Arszen Pavlov a szakadár „Donyecki Népköztársaság” ismert figurá­ja, szolgált az orosz tengerész­gyalogságnál, és harcolt Cse- csenföldön is. Az orosz média Novorosszija (Új-Oroszország)- a kelet-ukrajnai szakadár te­rületek oroszországi elnevezése- egyik partizán hősévé, celeb- jévé kreálta. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a TVN24 lengyel hírtelevízióban reagált a fenyegetésre. Leszö­gezte: nem áll szándékában vi­tát folytatni a szakadár vezető­vel, de a Szergej Sojgut szállító repülőgép átengedésének meg­tagadása helyes döntés volt. Az illetékes lengyel hatóság admi­nisztratív okokkal indokolta az elutasítást. Később a lengyel légtérirányítás mégis megadta az engedélyt. Orosz katonai jelzések Kijev szerint a Kelet-Ukraj- nába benyomult orosz katonák már nem titkolják, hogy az orosz fegyveres erők köteléké­ben szolgálnak. Andrij Liszen- ko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács szóvivője ki­jelentette, Luhanszk megyében olyan katonák tartózkodnak, akik egyenruhájukon az orosz fegyveres erők jelzéseit viselik. Liszenko közölte, ezek a kato­nák folyosót létesítenek és fe­dezéket biztosítanak az Orosz­országból Ukrajnába érkező haditechnikai eszközöknek és fegyvereknek. Kijelentette, számos donyecki és luhanszki településre az „orosz fegyveres erőkhöz való tartozásukat nem titkoló, képzett hivatásos orosz katonák érkeztek leváltani a szakadárok oldalán harcoló fegyvereseket”. Liszenko sze­rint jelenleg Ukrajna területén legalább négy orosz zászlóalj van páncélozott harcjár­művekkel és nehéztüzérséggel. Hétfőn az ukrán fegyveres erők 15 tagja esett el és 49 sebesült meg a Kelet-Ukrajnában folyó harcokban - közölte Andrij Li­szenko. Donyeck megye déli ré­szén, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárosá­nál három támadás érte hétfőn az ukrán egységeket. A szóvivő szerint hétfőn 50 ellenséget öl­tek meg a Kijev által terrorelle­nesnek nevezett erők. Elárulták parancsnokaik az ilovajszki katlanból menekülő ukrán katonákat - ezt mondták a délkelet-ukrajnai szakadár fegyveresek fogságába került Donbasz ukrán zászlóalj tagjai. A Rosszija 24 orosz hírtévé tu­dósítója azt állította: a Donyeck közeli Ilovajszknál bekerített egység 108 emberét szeren­csésnek lehet nevezni, mert élve kerültek ki a húsdarálóból. Az ukrán alakulat emberei pa­rancsnokaik által gyakorlatilag magukra hagyatva több napot töltöttek bekerítve. Elzárnák a pénzcsapot Az Európai Unió tagállamai­nak kormányai péntekig dönte­nek az Oroszország elleni új szankciókat tartalmazó cso­magról - közölte az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt Federica Mogherini, akit a tagállami csúcsvezetők az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselői tisztségre jelöltek. A bizottság négy területet, az energia- és a védelmi szektort, a kettős felhasználású cikkek for­galmát és a pénzügyi területet magában foglaló bővített szankciós csomag összeállításá­ra készül - fűzte hozzá. Diplo­máciai források szerint az új korlátozó intézkedések egyike az lehet, hogy megtiltják az eu­rópaiaknak orosz államkötvé­nyek vásárlását. Ezzel azt kíván­ják nehezíteni, hogy Moszkva piaci feltételek mellett tudja fi­nanszírozni kiadásait. Az új szankciós lépéseket össze fog­ják hangolni a világ hét legna­gyobb ipari államát tömörítő csoport, a G7 szintjén is. Félmillió menekült Az ukrajnai konfliktus miatt több mint félmillió ember kényszerült arra, hogy elme­neküljön, legalább 260 ezer a belső menekültek száma, a többi Oroszországban keresett menedéket - közölte tegnap Genfben az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztossága. Az orosz ha­tóságok szerint az országban 260 ezer, Ukrajnából érkezett ember keresett menedéket vagy kért menekültstátust. Oroszország módosítja kato­nai doktrínáját, ebben a NATO bővítése és az ukrán válság is közrejátszik - közölte az orosz nemzetbiztonsági tanács egyik vezetője. Mihail Popov azt mondta, hogy a módosításra a szíriai fegyveres konfliktus és az ukrán helyzet miatt megjelent új katonai veszélyek miatt van szükség. Oroszországban a je­lenleg is hatályban lévő kato­napolitikai irányelveket 2010-ben fogadták el. Az új orosz katonapolitikai irányel­veket az év végéig tervezik ki­alakítani. Az orosz nemzetbiz­tonsági tanács titkárhelyettese az elképzelés módosítását in­dokolva Oroszországot érintő külső katonai veszélynek ne­vezte a NATO katonai infra­struktúrájának közeledését az orosz határhoz. Ez alatt a kato­nai szervezetbe való újabb ta­gok felvételét is értette, utalva Ukrajna törekvéseire. Újabb várost rohant le a Boko Haram milícia Nigériában - szisztematikus etnikai tisztogatást folytat Irakban az Iszlám Állam Minden fronton támadnak a szélsőséges iszlamisták Az iraki reguláris erők visszafoglaltak egy bázist az Iszlám Állam­tól. Egyik hadizsákmányuk a szélsőségesek zászlója. (TASR/AP) MT1-ÖSSZEFOG LALÓ Bagdad/Washington/Mai -duguri. Az amerikai hadsereg csapást mért a Szomáliái al- Shabaab szélsőséges iszlamista szervezetre, egyes értesülések szerint a fegyveres csoport ve­zetőjével is végezhettek. Az AP amerikai hírügynökség egy magas rangú Szomáliái hírszer­zőre hivatkozva azt írta, hogy hétfőn egy amerikai drón az isz­lamista szervezet legfőbb veze­tőjét, Ahmed Abdi Godamét vette célba, s a helyi hatóságok értesülései szerint végzett is ve­le. A név nélkül nyilatkozó hír­szerző szerint a támadás a fővá­rostól, Mogadishutól 170 km- re délre, egy erdőben történt, ahol az al-Shabaab felső vezeté­se ülésezett. Az al-Shabaab már egy évtizede folytat dzsihádot, muzulmán szent háborút Szo­máliában, ahol Mohamed Sziad Barré elnök diktatórikus hatal­mának 1991-es megdöntése óta véres polgárháború dúl, és gya­korlatilag nincs működő ál­lamhatalom. A Fidzsi-szigeteki hadsereg parancsnokának tegnapi tájé­koztatása szerint az iszlamista an-Núszra Front közölte, hogy három követelése van a Golán- fennsíkon foglyul ejtett ENSZ- békefenntartók elengedéséért cserébe, köztük az, hogy a szervezetet vegyék le az ENSZ terrorista csoportokat felsoroló listájáról. Mosese Tikoitoga dandártábornok szerint az an- Núszra Front követelte továb­bá, hogy szállítsanak humani­tárius segélyt a szíriai főváros, Damaszkusz egyes részeibe, a harmadik feltétele pedig, hogy kárpótolják az ENSZ-erőkkel folytatott tűzharcban elesett három fegyverese életéért. Az an-Núszra Front csütörtök reg­gel ejtett foglyul 45 Fidzsi-szi­geteki kéksapkást, akikét isme­retlen helyen tart fogva. A lá­zadók két Fülöp-szigeteki ENSZ-egységet is megtámad­tak és elrabolták katonáikat, ők azonban a hétvégén ki tudtak szabadulni. Újabb százezres várost ro­hant le a Boko Haram szélsősé­ges iszlamista milícia Nigéria északkeleti részén keddre vir­radó éjjel, a harcokban sokan meghaltak, és ezrek menekül­tek el otthonaikból. Az iszla­misták hétfőn támadták meg a 270 ezer lakosú Barna városát. A hadsereg először visszaverte a támadást, de a Boko Haram harcosai este visszatértek és újabb heves harcokba kevered­tek a biztonsági erőkkel. Az összecsapásokban mindkét fél súlyos veszteségeket szenve­dett, és akár ötezer ember is elmenekülhetett otthonából - mondták a Reuters forrásai. Az Iszlám Állam „szisztema­tikus etnikai tisztogató had­járatot” folytat Irak északi ré­szén, ahol egyebek közt töme­ges kivégzéseket hajt végre - mutatott rá tegnap közzétett jelentésében az Amnesty Iner- national (AI), A nemzetközi emberjogi szervezet a túlélők borzalmakról beszámoló tanú- vallomásait idézve azzal vádol­ja az Iszlám Állam dzsihádistá- it, hogy „háborús bűncselek­ményeket, mindenekelőtt tö­meges kivégzéseket és ember­rablásokat” hajtanak végre az észak-iraki kisebbségek tagjai, például a keresztények, a síita türkmének és a jazidiak ellen. Az AI-nak bizonyítékai vannak arra, hogy augusztusban tö­meges gyilkosságok történtek Szindzsár térségében, ahol nagy számban élnek a kurd nyelvű, nem muzulmán vallású jazidi kisebbség tagjai. „Brutá­lis hadjárata keretében az Isz­lám Állam haláltáborokká vál­toztatta Szindzsár vidéki térsé­geit (...), arra törekedve, hogy eltüntesse minden nem arab és nem szunnita muzulmán ki­sebbség nyomait” - írja nyilat­kozatában az Amnesty. Több mint 1400-an haltak meg az Irak északi és középső részét sújtó felekezeti erőszak­ban augusztusban az ENSZ adatai szerint. A sebesültek száma 1370, míg az Iszlám Ál­lam szunnita szervezet elől 600 ezren kényszerültek elmene­külni otthonaikból augusztus­ban. Az Iszlám Állam harcosai által elhurcolt katonák több mint száz hozzátartozója tört be tegnap az iraki parlament épületébe, s ott törtek-zúztak. Lőttek a közelgő békének. Orosz hátszéllel újult erőkkel támadnak a szakadárok Kelet-Ukrajnában. (SITA/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents