Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-03 / 202. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 3. Vélemény és háttér 7 Semmi jó nem származott tőlük, a hála ismeretlen kategória náluk, de az ő oldalukra állunk Mi jót kaptunk az oroszoktól? Az elmúlt bő másfél évszázad történelmi tapasztalata azt mutatja, hogy térségünk számára semmi jó nem származott az orosz medve öleléséből. GÁL ZSOLT A visegrádi együttműködés a szemünk láttára potyog szét. Lengyelország következetesen elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót és támogatja az EU által bevezetett szankciókat, illetve azok szigorítását. Eközben a magyar és a szlovák kormányfő immár cseh kollégájukkal együtt, meg a kihagyhatatlan, az orosz érdekeknek némi haszon reményében mindig gátlástalanul lefekvő osztrákokkal kiegészülve Moszkva trójai falovává teszik országaikat az unión belül. Mondhatnánk, Lengyelországnak jó történelmi okai vannak arra, hogy így viselkedjen. Csakhogynekünkis. 1848-49, 1956, 1968 - csak pár évszám, amely jól szimbolizálja, hogy az orosz birodalom a szabadság legnagyobb ellensége volt térségünk újabb kori történetében. Hány életet vett el és hányat nyomorított meg a Szovjetunió által ránk kényszerített kommunista rendszer? Az mond valamit, hogy GULAG meg málenkij robot? De mehetünk tovább, a csehszlovák reformfolyamat és az új magyar gazdasági mechanizmus leállítása a Kremlből, a Csernobilről való tájékoztatás, pontosabban hallgatás (a május elsejei felvonulásokat meg kell tartani, nincs sugárveszély), a Los Ange- les-i olimpián való részvétel de facto megtiltása, a Vörös Hadsereg után itt maradt környezeti károk stb. stb. Egy szó mint száz: mi jó származott az orosz politikától az elmúlt bő másfél évszázadban? Most egy olyan volt KGB-s teljhatalmú vezetője van Oroszországnak, aki a Szovjetunió szétesését a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte. Igen, a Szovjetunióét, amely nemcsak másoknak okozott tengernyi szenvedést, hanem saját lakosai közül is több tízmilliót gyilkolt le vagy hurcolt el munkatáborokba. Európa és az orosz medve vitájában az ő oldalára állunk? Esetleg bizonyos szélsőjobbos fejekben lehetnek olyan zagyva remények, hogy orosz szövetségben majd lesz magyar határrevízió, meg politikusaink egy része úgy gondolhatja, az oroszok majd hálásak lesznek cselekedeteikért, amit aprópénzre váltanak. Nos, ami a magyar kisebbségeket illeti, nem rémlik nekik, hogy Sztálin annak idején Kárpátalja teljes munkaképes magyar férfilakosságát deportáltatta, de egyetértett a csehszlovák hatóságok tervével is, amely 200 ezer szlovákiai magyar egyoldalú kitelepítését indítványozta. Ismerős a szlogen: „a magyarkérdés vagonkérdés”? A háláról meg Orbán Viktor tudna mesélni, az a kormányfő, aki az EU-ban a leginkább megfelelt az orosz érdekeknek (Déli Áramlat, Paks, „lábon lőttük magunkat” beszéd). Mit kapott cserébe? Az orosz kormány megvádolta Magyar- országot, hogy tankokat szállít Ukrajnának. Á hála ismeretlen kategória a Kremlben, 150 év után sem esett le? A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója MINDENKEPP r KI KELL DERÍTENI, ~ MIT GONDOL A SZÖVŐNŐK ^ SZAKSZERVEZETE A . (Cartoonizer) JEGYZET Lecke VERES ISTVÁN Egyesek hajlamosak azt hinni, hogy a történelmi hibákból, leckékből tanulni lehet, vagyis ha ismerjük a múlt politikai eseményeit, hatékonyabban tudjuk kezelni azokat a hasonló helyzeteket, amelyek a jövőben, vagy a jelenben kerülnek elénk. Ha ez így lenne, Európa vezető politikusai most nem törnék a fejüket azon, mit csináljanak Vlagyimir Pu- tyin orosz elnökkel, aki kezd úgy viselkedni, mint Hitler a múlt század 30-as éveiben. „Mire megtanultam a leckét, már új lecke van” - énekli Lo- vasi András, és nem énekel hülyeséget, mivel tényleg nincs két egyforma politikai helyzet: más a kor, mások a szereplők, és az érdekek. Hitler célja az volt, hogy leigázza Európát - ehhez megvoltak az eszközei és az államszervezete is, bombaerős gazdasággal. Putyin célja egyelőre nem világos. Európát leigázni nem tudná, mivel nincsenek hozzá eszközei. Van ugyan hadserege, de bivalyerős gazdasága távolról sincs. Arról nem is beszélve, hogy igazán nyemiva- lója sincs. Mit nyerhet? Elfoglalja Ukrajnát meg a balti államokat? Mire megy velük? Ezért nem éri meg nyílt háborút indítani. Erejét fitogtatja a világ előtt? Alacsony termetű, sovány testalkatú politikusoknál gyakran előfordul ilyesmi. Ilyen volt Hitler is. Feldolgozatlan gyerekkori traumák állhatnak a háttérben. A vézna srác, akit az erősebbek rendszeresen elporoltak, most megmutathatja, hogy ő is tud valamit. Mindezek ellenére Ukrajna egy elég felelőtlenül összerakott ország: a lakosság szinte fele orosz. Sámuel Huntington megírta a 90-es években, hogy ebből baj lesz, meg kettészakadás, és mint látjuk, épp ez történik. Mit csinálhat ezzel a világ, főleg Európa? Leginkább azt, hogy békés eszközökkel megszorongatja z oroszokat: ezek lennének a gazdasági szankciók. Csöndben hatnak, de hatnak, többet ártanak, mint néhány rakéta. Az unió egységes álláspontja nagyon fontos, hisz Putyin egyet tehet: veszekedést szít a tagállamok közt a szankciók miatt. Szlovákia pedig kezd úgy viselkedni, mint a II. világháború alatt: nem megy szembe az agresszomak, mert gazdasági előnyöket remél. Robert Fico a napokban megmondta: fenntartja magának a jogot, hogy ignorálja a szankciók következő hullámát, hiszen az ártana a szlovák gazdaságnak. Fico választói biztosan helyeselnek. Ne felejtsük azonban el, hogy Szlovákia pehelysúlyú ország, vannak uniós tagállamok, amelyeket sokkal erősebben érinthetnek ezek a szankciók. Ők mégsem barátkoznak Putyin - nal, mivel tudják, hogy áld az agresszor pártját fogja, magát az agressziót támogatja. Fico igyekezete tehát legfeljebb arra elég, hogy nyilvánosan hülyét csináljon az országból a nemzetközi színtéren. KOMMENTAR Kétségtelenül kétséges AAAR1ÁN LEŠKO Dönthet bárhogy Andrej Kiska államfő, mindenképpen feldühíti azokat, akik épp az ellenkezőjét várják tőle, mint amit tesz. Hiába is kívánná, lehetetlen, hogy mindig mindenki elégedett legyen vele. De szerencsére az államfőnek nem is az a feladata, hogy mindenki szeresse, hanem az, hogy az alkotmány szerűit járjon el. A Szövetség a családért leadta a petíciós íveket az elnöki irodában és azt várja Kiskátéi, hogy habozás nélkül írja ki a házassággal, az örökbefogadással, a regisztrált partnerséggel és a gyerekek szexuális nevelésével kapcsolatos népszavazást. A szövetség szóvivője, Anton Chromík szerint Kiska erre még elnökjelöltként ígéretet tett az embereknek. Chromík vélekedése szerint az államfő egyszerűen nem tagadhatja meg egy népszavazás kiírását, és az is szokatlan lenne, ha kikérné az Alkotmánybíróság véleményét arról, hogy az alkotmánysze- rint ilyen kérdésekben lehet-e népszavazást tartani. Mások meg azt várják el Kiskától, hogy a nyilvánvalóan alkotmány- sértő kérdések miatt habozás nélkül utasítsa el a népszavazás kiírását, anélkül, hogy kikérné az Alkotmánybíróság véleményét, hiszen alapjogokról nem lehet népszavazást tartani. Kiska egyik csoport elvárásainak sem felelhet meg, ha az alkotmányos keretek között akar eljárni. Nem dönthet egyedül a népszavazás kiírásáról és nem is utasíthatja el azt. Az alkotmányjogászok véleménye is megoszlik a négy kérdéssel kapcsolatban. Nem tudnak dűlőre jutni abban, hogy mind a négy alkotmánysértő-e (mint ahogy Eduard Bárány állítja), vagy „csupán” három biztosan az (mint ahogy Lucia Verdisová állítja). De azt valamennyi eddig megszólaló alkotmányjogász minden kétség nélkül vallja, hogy kétséges a kérdések összeegyeztethetősége az alkotmánnyal. Ilyen kétséges helyzetben az államfőnek nincs választási lehetősége, ha az alaptörvény szellemében akar eljárni. A 22 évvel ezelőtt elfogadott alkotmány kényes helyzet elé állította a köztársasági elnököt: ilyen helyzetekben neki kellett eldöntenie, hogy egy-egy kérdés alkotmánysértő-e. Holott ezt csak az Alkotmánybíróság mondhatja ld. Éppen azért módosították 2001-ben az alkotmányt, és az elnöknek már nem kell olyan kérdésekben döntenie, amiben nem neki kell döntenie. Az Alkotmánybírósághoz fordulhat, hogy az állapítsa meg, kiírható-e a népszavazás. S ez nem csupán egy lehetőség, hanem a kötelessége, amikor alapjogokat feszegető kérdések kerülnének terítékre. Az államfő önkényesen járna el, ha ilyen vitatott kérdésekben csupán a saját belátása szerint döntene a népszavazás kiírásáról vagy annak elutasításáról. S bár az ilyen önkényes eljárásoknak szép hagyományai vannak Szlovákiában, éppen itt az ideje véget vetni nekik. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora FIGYELŐ Putyin Kijev lerohanásával fenyegetőzik Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna lerohanásával fenyegetőzött az Európai Bizottság elnökével, Jósé Manuel Barrosóval folytatott beszélgetése során - írta a Spiegel brüsszeli forrásokra hivatkozva. „Két héten belül beveszem Kijevet, ha úgy akarom” - mondta Putyin a telefonba arról, hogy az EU- nak nem kellene őt provokálnia az uniós szankciók ki- teijesztésével. Barroso az uniós csúcson ismertette a kormányfőkkel, mit mondott Putyin - írta a La Re- pubblica című olasz lap. Barroso beszámolója után David Cameron brit miniszterelnök felidézte, hogy 1938-ban kudarchoz vezetett a náci Németországgal szemben folytatott megbékélési politika, és óvott attól, hogy a közösség újra elkövesse ezt a hibát. Angela Merkel német kancellár pedig feldúltan azt mondta, Putyin súlyos katonai konfliktust akar előidézni, ami Lettországot és Észtországot is érintheti. Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó szerint kiragadták a szövegkörnyezetből Putyin Kijev bevételére vonatkozó mondatát, és annak „teljesen más értelme volt”. Usakov szerint inkorrekt és „túllép a diplomáciai gyakorlat keretein”, hogy Barroso pontatlanul idézte Putyint, de azt nem árulta el, hogy akkor szerinte pontosan mit is mondott az orosz elnök. Jurij Usakov ismételten cáfolta azokat a kijevi és nyugati bejelentéseket, hogy Oroszország csapatokat vezényelt Ukrajna keleti részébe, ahol súlyos harcok dúlnak az ukrán fegyveres erők és a Moszkva-barát szakadá- rok között. Usakov szerint Moszkva ezt már számtalanszor megcáfolta. (MTI)
