Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-11 / 209. szám, csütörtök
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 11. www.ujszo.com OLVASÓI LEVEL Ki húzza arövidebbet? Összefutottam egy jó ismerősömmel, Elemvei, és igazi rémálomba illő történet mesélt. - Hogy mi újság a munkában? Ó, már nem dolgozom ott... - Hogyhogy, hiszen elégedett voltál, a főnök megbízott benned, sokszor te helyettesítetted. - így is volt addig az ominózus napig. Ebéd után a két kolléganőm kiment a bolt elé dohányozni, én összeraktam a bevásárlókosarakat és visszaültem a pénztárba. Vásárló persze jó ideig nem jött. De a lényeg másnap következett. Rögtön nyitás után berobogott a főnök, mindhármunkat magához hívott. Nem tudtuk mire vélni a dolgot, még az is megfordult a fejünkben, hogy egy kis prémium üti markunkat. A főnök emelt hangon közölte, végignézte a tegnapi videót, és látta, hogy a két kolléganő nem volt a boltban, én pedig ott pöffeszkedtem a kasszában. Nyolc percen át... Ezért úgy határozott, megbüntet minket, egyikünket azonnal elbocsátja. Egymásra néztünk, nem tudtuk, mi következik, de ami jött, arra álmomban sem gondoltam volna. A főnök előhúzott három gyufaszálat, és annyit mondott, aki a rövi- debbet húzza, az mehet. Azt hittük, ez valami vicc. De nem. Húzni kellett, és én húztam a rövidebbet. Nem szóltam egy szót sem, otthon jól kibőgtem magam. Másnap a városban megbeszéltünk egy találkozót a „volt”' főnökömmel, a felmondásomat hozta. Amikor kezdte mondogatni, sajnálja, hogy így történt, meg így meg úgy, akkor már nem türtőztettem magam, megmondtam neki, mit csinálhat a felmondási papírjával és faképnél hagytam. Hát ennyi. Most munkanélküli vagyok... Nem fér a fejembe, hogy a mai világban fel lehet így mondani valakinek. Megittuk a kávét, elbúcsúztunk. Heni- től. Aztán Heni nemsokára felhívott, hogy a jövő héttől már van új új munkahelye. Prachár Zalezsák Kornélia LOVESZAROK Elúszott legalább tízmillió euró! Az Ipoly-vidéken élő idős emberek emlegetik, hogy a múlt század elején 47 híd kötötte össze az Ipoly két partját. Majdnem mindegyiket lebombázták vagy a letűnt rezsimben felszámolták. A rendszerváltás után jöttek a fogadkozások, hogy amennyit csak lehet, újjáépítenek. A szomorú valóság az, hogy egyelőre kettő épült meg: Ráróspuszta (Rároš) és Rárós, valamint Pető (Peťov) és' Pöstyénpuszta között, jelentős mértékben a fennállása 10. évfordulóját ünneplő Ipoly-hi- dak Újjáépítéséért Polgári Társulás erőfeszítéseinek köszönhető. A hidak átadását az elhunyt első elnök nem érhette meg, ám utódja, Lőrincz Mária joggal mondta az évfordulós ünnepségen: „Sajnos, Molnár Katalin sohasem sétálhatott végig szeretett hídjain, de a róla elnevezett Katalin híd hirdeti, hogy élt itt egy ember, aki mert nagyot álmodni és álmai megvalósultak”. Örömteli az is, hogy a Szadán elfogadott magyar-szlovák kormányközi memorandumban további hat Ipoly-híd felépítését vállalták Besztercebánya megyében. Ezzel szemben Nyitra megyében egyetlen ilyen híd sem épült. Bárhogy is magyarázkodik az MKP alelnöke és Nyitra megyei frakcióvezetője, ezt a tényt nem tudja megcáfolni. Ezértködösít. Nézzük hát a konkrétumokat: nagyrészt uniós forrásból, mintegy tízmillió eurónyi támogatással Helembát (Chl’a- ba) és Ipolydamásdot, illetve Ipolypásztót (Pastovce) és Vá- mosmikolát kötötte volna ösz- sze híd. Maga Farkas Iván említi egy interjúban, „zajlik a He- lemba-Ipolydamásd közötti híd építésének előkészülete, tizenkét éve pedig az Ipolypász- tó-Vámosmikola hídé. Már holnap indulhatna a közbeszerzési eljárás, mivel magyar oldalon már az építési engedély is elkészült. Néhány hónapon belül kezdődhetne maga az építkezés.” Aztán Milan Belica megyei elnököt teszi bűnbakká, szerinte csak ő akadályozza a további lépéseket. Arról azonban egy szó sem esik, hogy az előkészületek akkor álltak le, amikor idén tavasszal Magyar Levente, a budapesti miniszterelnökség helyettes államtitkára levélben értesítette Nyitra megyét, hogy a két híd nem tartozik a magyarországi prioritások közé. Álláspontját az Új Szónak is megerősítette. Magyarán: további létesítményekre nincs pénz, még annyi sem, hogy a mind gyakrabban megáradó Ipoly miatt legalább egy megemelt hidat megépítsenek. Farkas Iván fogadko- zott, hogy minderről értesíti a július elején pozsonyi látogatásra érkező, az MKP székházába is ellátogató Navracsics Tibor magyar külügyminisztert. A jelek szerint egyelőre semmit sem ért el, amit Robert Fico kormányfő parlamenti interpellációmra adott válasza is igazol, mely szerint a kormányközi szerződés nem tartalmaz időpontokat az Ipoly-hidak felépítéséről. Vagyis a két híd megépítését a magyarféljegeli. Ráadásul a már említett szadai memorandumban váratlanul az Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom)-Tésa híd felépítését és a Dunaradvány (Radvaň nad Dunajomj-Neszmély kompjárat indítását rögzítették. Vajon milyen javaslat és lobbi alapján? Erről nem tudott az MKP megyei frakciója? Vajon ezt a javaslatot is Milan Belica vitte keresztül, önhatalmúlag? Amialényeg: elúszotttízmil- lió euró, amelyet az EU két Ipoly-híd építésére hagyott jóvá. Farkas Iván félreveri a harangokat, mert szerinte „félő, hogy Nyitra megye passzív hozzáállása folytán semmi sem épül meg az új uniós költségvetésiidőszakban.” Én viszont úgy látom, főleg a magyarországi fél passzív, ami jól jön Milan Belicának. Lehetséges, hogy ő még Marian Kot- leba besztercebányai megyefőnöknél is jobban irtózik a határon átnyúló, Magyarországgal közös uniós projektektől? A válasz nyilvánvaló: az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás erőfeszítéseinek és az ottani képviselők tevékenységének eredménye a két Ipoly-híd. Érsek Árpád, a Híd képviselője Arányuknak megfelelő képviselet a nemzeti közösségeknek Kész a székely autonómiatervezet MT1-F1GYELŐ Kovászna, Hargita és Maros megyei közigazgatási egységekből jönne létre a Székelyföld Autonóm Régió - olvasható abban a székelyföldi autonómiatervezetben, amelyet a romániai Hotnews hírportál az RMDSZ-nek tulajdonít, s amelyet teljes terjedelmében nyilvánosságra hozott román és magyar nyelven. Állítólag ez az a dokumentum, amelyet az RMDSZ készül benyújtani a román parlamentben. A tervezet szerint az említett régiót általános és közvetlen szavazással megválasztott regionális tanács és regionális végrehajtó testület vezetné. Az elképzelés szerint a 77 tagú regionális tanács székhelye Székelyudvarhelyen lenne, e testületben számarányuknak megfelelően képviseltetnék magukat a régió nemzeti közösségei. A régió elnökét a regionális tanács választja. Az elnök a Csíkszeredái székhelyű regionális végrehajtó testületet vezeti, melynek tagjait a regionális tanács soraiból választják majd. A tervezet szerint a régión belül a megyék is megmaradnának. A dokumentum leszögezi, a régióban a román nyelv mellett a magyar is hivatalos nyelvnek számít. Az állami és megyei közhivatalokban a tisztségeket a román és a magyar nemzeti közösség arányai szerint tennék hozzáférhetővé, ezt azonban csak a tisztségek megüresedésével, lépésről lépésre alkalmaznák. A statútumtervezetet több erdélyi magyar lap, illetve portál is átvette. A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök többségi tulajdonában levő Transindex portál a Hotnews által közzétett dokumentumra vezető linket is közölt, és a dokumentumot az RMDSZ autonómiastatútum- tervezetének nevezte. MT1-HÁTTÉR Kolozsváron egy civil kezdeményezés szeretné elérni, hogy töröljék a város hivatalos román nevéből (Cluj-Napoca) a Napo- ca szót. A város nevét negyven éve Nicolae Ceausescu kommunista diktátor elnöki rendelettel módosította Cluj-ról Cluj-Napo- cára. A rezsim ezzel a románok kolozsvári őshonosságának tudatát kívánta erősíteni. Erre az adott lehetőséget, hogy a város helyén római kori település állt, Napoca, amelyet 124-ben Hadrianus császár nyilvánított a Dacia Porolissensis provincia fővárosává. A névmódosítást rögzítő 1974-es elnöki rendelet az esemény 1850. évfordulóján született. A kommunista diktatúra éveiben a város neve az erdélyi magyar sajtóban is Kolozsvár- Napocaként, majd zl 1980-as évek második felében Cluj-Na- pocaként jelenhetett meg. Györke Zoltán, Kolozs megye korábbi alprefektusa, a kezdeményezés elindítója elmondta, kétszer keresték meg írásban Emil Bocot, Kolozsvár polgár- mesterét azzal a kérdéssel, hogy hajlandó-e népszavazást kiírni. Választ nem kaptak. Boc véleménynyilvánítása azért fontos, mert a román törvények értelmében csak a polgármester írhat ki helyi népszavazást. A névmódosítás kezdeményezői akkor se mondanak le céljukról, ha a város vezetése nem hajlandó foglalkozni a kérdéssel. Ez esetben állampolgári kezdeményezéssel terjesztenék a parlament elé a névmódosítást, ehhez hat hónap alatt kell százezer támogató aláírást összegyűjteni. Az önkormányzat még informálisan sem tárgyalt a kezdeményezésről. A névmódosítás csak a város román nevét érintené, a kétnyelvűséget szabályozó törvény mellékletében a város magyar neve a hagyományoknak megfelelően, Napoca nélkül szerepel. Mit kell tennie? Rendelje meg negyed évre az Új Szót és megajándékozzuk 2DVD-vel! Ez a lap jár Önnek! rwraa E lr> '03 N : vqj co o C Q_ o <L> "q3 ŕ 5 "Ö3 lo '03 E 'Ö3 LÚ < É '03 N E co 'O '03 N • • m C E N '03 '03 L_ '03 N JZ 03" ’Ö3 LO j5 E n u to o o-IS 5 Q_ o ü c -<u .ti Polgári kezdeményezéssel törölnék a Napocát Kolozsvár román nevéből Máig kísért Ceausescu Kolozsváron
