Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-11 / 209. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 11. Külföld 9 John Kerty látogatásakor autóba rejtett pokolgépek robbantak Bagdadban - 40 országból álló koalíció az Iszlám Állam ellen Obama harcba indul az Iszlám Állam ellen Barack Obama amerikai elnök új stratégiát hirdet (SITA/AP) Washington/Bagdad. Barack Obama amerikai elnök új katonai koncepcióval rukkolt elő. Az USA igyekszik összekovácsolni egy több mint 40 országból álló koalíciót a terrort terjesztő és nagy félelmet keltő Iszlám Állammal szemben. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Barack Obama amerikai elnök azt tervezi, hogy a kongresszus mielőbbi jóváhagyását kéri a szíriai ellenzék erőinek felfegyverzéséhez és kiképzéséhez, ugyanakkor a törvényhozók formális beleegyezése nélkül akarja megvalósítani az Iszlám Állam szervezetének visszaszorítására irányuló, jóval szélesebb stratégiáját - közölték washingtoni kormányzati tisztségviselők. Obama a tervek szerint tegnap este, a szeptember 11-i terrormerényletek előestéjén televíziós főműsoridőben (közép-európai idő szerint ma hajnalban) ismerteti, hogy miként kívánja „meggyengíteni és legyőzni” a Szíriában és Irakban jelentős területeket uralma alá hajtó terrorszervezetet. A stratégia magába foglalhat szélesebb körű légi csapásokat iraki, esetleg szíriai célpontok ellen, és ennek támogatására katonai és politikai szerepvállalásra fogja kérni európai, közel-keleti és más szövetségeseit. Beszéde előtt az elnök megbeszélést folytatott a kongresszus vezetőivel. A tanácskozás után a Fehér Ház azt közölte: Obama a törvényhozók előtt kijelentette, „megvan a szükséges jogköre ahhoz, hogy műveleteket indítson” az Iszlám Állam fegyveresei ellen. Mindazonáltal üdvözölné, ha a kongresszus „segítené átfogó erőfeszítéseit, és megmutatná a világnak, hogy az Egyesült Államok egységes a fenyegetéssel szemben”. Az Egyesült Államok és Sza- úd-Arábia ma készül egyeztetni közel-keleti szövetségeseivel arról, hogy milyen választ adjanak az Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita szervezet szíriai és iraki katonai előrenyomulására. Az Arab Liga tagállamai vasárnap Kairóban már megegyeztek arról, minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy felvehessék a harcot a terrorszervezettel. Barack Obama augusztus elején engedélyezte, hogy az amerikai haderő légi csapásokat hajtson végre a szervezet hadállásai ellen Irak területén. Előre be nem jelentett látogatásra Bagdadba érkezett tegnap John Kerry amerikai külügyminiszter, hogy támogatásáról biztosítsa az új iraki kormányt az Irak és Szíria egy részét ellenőrzése alatt tartó Iszlám Állam terrorszervezettel szemben. A nemzetközi közösség segítségét kérte a szélsőséges iszlamista szervezet elleni harcban Haider el-Abádi iraki miniszterelnök, miután találkozott a reformterveit dicsérő John Kerryvel. „Természetesen a mi feladatunk az ország védelme, de a nemzetközi közösség felelőssége megóvni Irakot, az irakiakat és az egész régiót” - fogalmazott a kormányfő. Kerry látogatása idején autóba rejtett pokolgépek robbantak fel az iraki fővárosban, a három merényletben legalább tíz ember életét vesztette, 29-en pedig megsebesültek. Kerry több országot érintő közel-keleti körúton van, amelynek során igyekszik összekovácsolni egy több mint 40 országból álló koalíciót a térség országaiban nagy félelmet keltő Iszlám Állammal szemben. Irak után ma Szaúd- Arábiába utazik tovább. Dzsid- dában találkozik az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) hat tagállamának - Szaúd-Ará- bia mellett Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Omán és Katar - külügyminiszterével, s a tanácskozáson jelen lesznek Egyiptom, Jordánia, Libanon és Törökország képviselői is. Különleges státus Donyeck és Luhanszk régiónak Kivonulóban az oroszok? MTl-HÍR Kijev. A jövő héten a parlament elé kerül az a törvényjavaslat, amely különleges státust biztosít a kelet-ukrajnai Do- nyeCk és Luhanszk megyék egyes területeinek - jelentette be Petro Porosenko ukrán elnök. Elmondta, hogy a harcok sújtotta két megye egyes régiói átmenetileg önigazgatási jogokat kapnának az ukrán állam részeként._Az államfő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodásokban nincs szó Ukrajna föderalizáció- járól, sem ukrán területek elidegenítéséről. Porosenko az ukrán katonai hírszerzésre hivatkozva közölte, hogy az orosz csapatok java részét, mintegy 70 százalékát kivonták Ukrajna területéről. „Ez újabb okot ad a reményre, hogy van perspektívája a békekezdeményezéseknek” - jegyezte meg. Az államfő bejelentette, hogy erőátcsoportosításokat hajtanak végre a terrorellenes műveletben részt vevő egységeknél az ország keleti részében. Közölte, a tűzszünet múlt pénteki életbe lépése óta csaknem 700, a sze- paratisták által fogságba ejtett ukrán állampolgár nyerte vissza szabadságát. Hozzátette, hogy a hét végéig még további ötszáz térhet vissza otthonába. Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko egészében véve elégedett a délkelet-ukrajnai tűzszünet betartásával - kommentálta Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója az orosz és az ukrán államfő legutóbbi, kedden lebonyolított telefonbeszélgetését. Putyin hangsúlyozta, Oroszország továbbra is kész közreműködni a válság békés rendezésében. Teljes mértékben Ukrajna viseli a felelősséget a maláj utas- szállító júliusi katasztrófájáért - jelentette ki tegnap Szergej Soj- gu orosz védelmi miniszter. Jean-Claude Juncker tegnap bemutatta az Európai Bizottság új biztosait Helyzetbe hozott uniós hölgyek MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Új szerkezetű uniós biztosi testület alakul Jean- Claude Juncker tegnapi bejelentése értelmében: az Európai Bizottságnak az elnök mellett hét alelnöke és 20 „egyszerű” biztosa lesz, az alelnökök közül a holland Frans Timmermans első alelnöki szerepkört kap. A hét alelnök közül az EU kül- és biztonságpolitikájáért az olasz Federica Mogherini lesz felelős, akinek a személyéről már az EU augusztusi értekezletén döntöttek. Az alelnökök mindegyike valamely fontosabb, több biztosi portfolió munkáját összehangoló területért lesz felelős. Az alelnökök feladata lesz az egyes részterületek közötti folyamatos egyeztetés, a korábbiaknál teljesebb együttműködés kialakítása. Juncker hangsúlyozta: az új bizottságban nincsenek első- vagy másodrangú biztosok, Jean-Claude Juncker szemmel tartja a biztosokat (SITA/AP) hanem „csapatvezetők és csapatjátékosok” vannak. Juncker ígéretéhez híven nőket helyezett kulcspozícióba. A volt belügyi biztos, a svéd Cecilia Malström a kereskedelmi, a dán Margrethe Vestager a versenypolitikai portfoliót kapta. A bolgár Kristalina Georgi- eva alelnöki pozícióban az uniós költségvetésért és személyi ügyekért lesz felelős, Alenka Bratusek szlovén exkormányfő az energiauniót kapta szintén alelnöki tisztségben. Maroš Šefčovič a közlekedés és űrkutatás, Navracsics Tibor pedig az oktatás, a kultúra, az ifjúság kérdéseivel foglalkozó biztos lesz. A brit Jonathan Hill a pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért, a tőkepiaci unióért, a lengyel Elžbieta Bienkowska a belső piac, az ipar, a vállalkozások ügyeiért felel, a cseh Vera Jourová az igazságügyet, a fogyasztóvédelmet és a nemek egyenjogúságát felügyeli. A francia Pierre Moscovici a gazdasági és pénzügyi területért, az adózásért és a vámunióért, a német Günther Oettinger a digitális gazdaságért lesz felelős. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke aggódik a magyar Ökotárs Alapítványnál tartott razziaszerű házkutatás miatt Frontális támadás a magyar civil szerveződések ellen ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Budapest. Mélységes aggodalmának adott hangot Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke, mert nem tetszik neki a magyar Ökotársnál és másutt végrehajtott házkutatás. Üzenetében azt írta: a másként vélekedő hangok tesznek egy társadalmat vibrálóvá, de szerinte „ez a fellépés az ellenkező irányba mutat”. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hűtlen kezelés, valamint jogosulatlan pénzügyi tevékenység elkövetésének gyanúja miatt indított eljárás keretében hétfőn házkutatást tartott a Norvég Civil Támogatási Alap forrásait koordináló Ökotárs Alapítvány budapesti irodájában, és munkatársai iratokat, számítástechnikai adatokat foglaltak le. Aznap délben nyomozók jelentek meg a pályázati programot lebonyolító konzorcium egy másik tagjának irodájánál is. Norvégia szerint a fellépés teljesen elfogadhatatlan. Töve Skarstein, Norvégia budapesti nagykövete szerint nincsen jogi alapja a vizsgálatnak, a norvég félnek megvannak a saját eljárási szabályai, hiszen a saját adófizetői pénzével felelősen bánik. A gazdasági bűnözés elleni főosztály 43 tagja tartott házkutatást az Ökotárs Alapítvány ügyében, az intézkedést 8 rendőr biztosította. A rendőrség szerint a fellépés nem volt demonstratívjellegű. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint az Ökotárs Alapítvány budapesti irodájában, valamint az ahhoz kapcsolódó öt helyszínen tartott házkutatás nem volt túlzó vagymegfélemlítő jellegű. A Norvég Civil Alap után tegnap a Svájci Civil Alap lebonyolításával kapcsolatos iratok átadására szólította fel az Ökotárs Alapítványt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Svájc összesen 31 milliárd forinttal támogatja Magyarországot a gazdasági és társadalmi különbségek kiegyenlítése céljából. Navracsics Tibor magyar uniós biztosjelölt járhat rosszul a Norvég Civil Álap kezelését végző szervezetek elleni magyar hatósági vegzálás miatt. A hvg.hu több forrásból is úgy értesült, norvég diplomaták kedden informális tájékoztatást adtak Budapestre delegált uniós diplomatáknak. Ezen megismételték a norvég kormány álláspontját, miszerint elfogadhatatlannak tartják az alap kezelését végző Ökotárs Alapítvány elleni hatósági nyomásgyakorlást. A beszélgetésen felmerült, hogy a magyar kormány magatartása ellenérzéseket keltett minden tagállamban, ennek első körben az lehet a következménye, hogy Navracsics európai parlamenti meghallgatásán nem lesznek kíméletesek a magyar biztosjelölttel. (VS, VG, hvg.hu) ■mm Ebola: Libéria létét fenyegeti New York. Az Ebola- járvány Libéria nemzeti fennmaradását fenyegeti - figyelmeztetett az ENSZ Biztonsági Tanácsában a halálos kór által leginkább sújtott nyugat-afrikai ország védelmi minisztere. Brownie Samukai kijelentette, hogy a betegség „úgy terjed, mint az erdőtűz, mindent elpusztítva, ami az útjába kerül”. Libériának „nincs megfelelő infrastruktúrája, szállítási kapacitása, szaktudása és pénzügyi forrása ahhoz, hogy szembeszálljon a járvánnyal” - állapította meg. Idén február óta, a kórokozó vírus 1976-os azonosítása óta legsúlyosabb Ebola-járványban eddig 4293-an betegedtek meg a nyugat-afrikai térségben, s 2296-an belehaltak a betegségbe, ebből 1224-en Libériában. Az országban 1989 és 2003 közt lezajlott két háború 250 ezer halálos áldozatot követelt, s teljesen romba döntötte Libériát. (MTI) Kínai katonák Dél-Szudánba Peking. Kína hétszáz katonát küld Dél-Szudán- ba, az ENSZ békefenntartó egységeibe - számolt be a The Wall Street Journal amerikai lap. Pekingben a külügyminisztérium szóvivője azt közölte, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának kérése és felhatalmazása alapján kapcsolódik be a békefenntartásba. Ebben a kérdésben Peking szoros egyeztetést folytat a világszervezet titkárságával -jegyezte meg Hua Csun-jing. Hozzátette, hogy Áfrikában több mint 1800 kínai békefenntartó van jelen. (MTI) Tálib felkelőkkel végeztek Iszlámábád. A tálibok öt rejtekhelyére csaptak le a pakisztáni légierő egységei az Afganisztánnal határos törzsi régióban, és az akcióban 65 felkelővel sikerült végezniük - közölte tegnap a pakisztáni hadsereg. A katonaság a tálibok fellegvárának számító észak-vazirisztáni régióban hajtotta végre a légi csapásokat Datta Kel városban és a Saval-völgy- ben. A pakisztáni hadsereg júniusban indított nagyszabású tálibellenes offen- zívát a Tehrik-e Talibán Pakisztán nevű tálib ernyőszervezet és az al-Kai- da terrorszervezethez kötődő szövetségesei ellen, és a katonaság szerint a tegnapi akcióval 975-re nőtt az offenzíva tálib halottainak száma. (MTI)
