Új Szó, 2014. szeptember (67. évfolyam, 201-224. szám)
2014-09-06 / 205. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. SZEPTEMBER 6. www.ujszo.com Elhunyt Karel Černý díszlettervező Tábor. Életének 92. évében tegnap elhunyt Karel Černý, az Amadeus című Milos Forman-film Oscar-díjas díszlettervezője. Díszlettervezőként és látványtervezőként pályafutása során több mint száz játékfilm, hasonló számú televíziós produkció, több mint tucatnyi tévésorozat, számos rövidfilm és reklámfilm fűződik a nevéhez. 1963-ban ismerkedett össze Milos Formánnál, a cseh új hullám kiemelkedő rendezőjével, és amíg Forman Csehszlovákiában dolgozott, minden filmjének - köztük a Fekete Péternek és a Tűz van, babám! című alkotásnak is - ő volt a díszlettervezője. Forman 1968-ban az Egyesült Államokba emigrált, de amikor a nyolcvanas évek elején elhatározta, hogy megrendezi az Amadeust, megint Černýhez fordult. A Mozartról szóló filmklasszikus 1985-ben nyolc Oscar-díjat nyert, Černý személyesen vette át a díját a Los Angeles-i ceremónián. 2013-ban életművéért a „cseh Oscarnak” nevezett Cseh Oroszlán díjat is megkapta. (MTI) Megnyílt a 14. ARC plakátkiállítás Te miben hiszel? MTl-HÍR Budapest. A Macskabajusz Művek Egyenlőség, testvériség, közbeszerzés című, felemás futballpályát ábrázoló plakátja lett a 14. ARC plakátkiállítás pályázatának győztes munkája, mely a többi 110 pályaművel együtt tegnaptól látható az Ötvenhatosok terén. A második díjat a zsűri Herr Milánnak ítélte Hungarian in Europe című plakátjáért, a harmadik helyezett pedig Halász Géza lett Csúcs- forgalom című pályaművével. A legpimaszabb, legkedélyborzo- lóbb alkotásnak járó Borz-díjat a Hiszek egy... című plakátért Szinovszki Magdolna és Szamosi László vehette át. A Te miben hiszel? mottóval meghirdetett, idei ARC pályázatra több mint 1100 munka érkezett, amelyek közül szeptember 21-ig 84 kép óriásplakáton, további 27 pedig úgynevezett gyűjtőplakáton látható. A győztes pályamű, a Macskabajusz Művek Egyenlőség, testvériség, közbeszerzés című plakátja (Forrás: ARC) Hatályon túli magyarok és fóldönkívüliek a kiállításon Lasse Hallström filmje, Az élet ízei egy kivételes tehetségű, fiatal indiai szakács sikertörténete Konkurenciaharc a fazék körül Látványos, drámai cselekményben bővelkedő, egzotikus ételekben és ízekben gazdag film Lasse Hallström rendező Az élet ízei című mozgóképe, amelyre érdemes papír zsebkendővel feltankolni. Romantikus nagymozi, amely a legjobb összetevőkből és a legjobb recept szerint készült, és a maga nemében jól sikerült. TALLÓSl BÉLA Ahogy Lasse Hallströmtől megszoktuk. Semmit nem ront el, mindent élvezhetőén tökéletesre gyúr. Megbízható mestere a jó, szórakoztató, tiszta, egyszerű, könnyen befogadható könnyed-laza mozinak, amely nem okoz különösebb fejtörést. Ilyen a legújabb alkotása, Az élet ízei vagy korábbi munkája, a Kedves John! című háborús love story. De Hallström jól bánik a drámával is. Remekük képes fokozni a drámai erőt, hatásosan mixel rejtélyt, mágiát és izgalmas fordulatokat, mint a Csokoládéban, az Árvák hercegében vagy a megunhatatlan Gilbert Grape-ben. Lasse Hallströmnél biztosra lehet menni, ő az, aki igazából nem lep meg, mert nem kísérletezik, nem tér le az általa kitaposott, jól bevált útról, nem tér el attól a fordulatokban gazdag mesét mondó, nagy ívű mozitól, amely mélyen megérint. Az élet ízei az emberi jóérzésről és jó szándékról szóló mese. Szépséges történet arról, hogy az ember alapvetően jó, s ha a jóságából itt-ott ki is billenti valami (kiválni akarás, hatalomvágy, elsőbbségre törekvés), a sors mindig mellé rendel valakit, aki visszatereli ajóhoz. Az élet ízei egy kivételes tehetségű, indiai származású fiatal szakács európai felemelkedésének és szakmai sikerének a sztorija. Hassan Kadam (Manish Dayal) Indiából Európába került fiatalember, aki édesanyja kivételes szakácstehetségét örökölte. Úgy érzi az ízeket, ahogy (ez többször is Helen Mirren a francia Madame Mallory szerepében is zseniális Manish Dayal meggyőző alakítást nyújt, Hassan Kadam megformálójaként otthonosan mozog a konyhában (Fotók: Bontonfilm) FILMKOCKA Az élet ízei ■ Eredeti cím: The Hundred-Foot Journey ■ Szlovák cím: Láska na kari ■ Színes, amerikai romantikus film, 122 perc, 2014 ■ Rendező: Lasse Hallström ■ Forgatókönyvíró: Steven Knight, Richard C. Morais ■ Operatőr: Linus Sandgren ■ Szereplők: Helen Mirren, Manish Dayal, Amit Shah, Dillon Mitra, 0m Puri, Charlotte Le Bon, Aria Pandya, Clément Sibony A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. felmerülhet a film nézése közben) Jean-Baptiste Grenouille az illatokat. (Grenouille a Parfüm: Egy gyilkos története című Patrick Süskind-regény hőse.) Hassan Kadam nem tanulta a szakácsmesterséget. Ám a szakácstudományáról messze földön ismert édesanyjától gyerekként sok mindent ellesett. Nemcsak a főzést, vagyis az alapanyagok vegyítésének a titkait sajátította el mellette, hanem az ízlelés technikáját is. Otthonról, az indiai fűszerek világából hozott magával olyan tudnivalókat, hogy az a jól elkészített étel, amelyikben érződik a természetből vett alapanyag lelke, vagy hogy az étel akkor sikerül tökéletesre, ha képes felidézni egy ízt a múltból. A Kadam család indiai étterme tűzvészben pusztul el. A lángokban életét veszti az édesanya. Az apa, vagy ahogy a filmben hívják, Papa (Om Puri) felpakolja négy gyermekét, és Európában keres maguknak új hazát, érvényesülési lehetőséget. Franciaország egyik lankás vidékén autóznak, amikor elromlik a fék, az autó irányítha- tatlanul száguld a lejtőn, és amikor végre valami megállítja a járművet, egy festői völgyben megbúvó település távoli képe tárul a rémült család elé. A városkában egy elhagyatott rusztikus étteremre bukkannak. Az épületet megveszik, és kezdik felújítani. Velük szemben, az út túloldalán Madame Mallory (Helen Mirren) tulajdonosként vezeti Michelin-csillagos éttermét, és nem nézi jó szemmel az újonnan jött konkurenciát. Minden követ megmozgat, hogy ellehetetlenítse indiai szomszédai szándékát. Ám a Papát kemény fából faragták, felveszi a harcot a jéghideg Madame-mal. Végül szövetségre lépnek, mivel Madame Mallory felismeri Hassan Kadam különös tehetségét, és egyengetni kezdi az útját. Amely egészen Párizsig vezet, ahol sztárszakács lesz belőle. Munkahelyén, az előkelő fővárosi étteremben a főzés steril tudománnyá, a konyha laboratóriummá válik, ahol az újabbnál újabb ételkreációk megalkotása a cél. A címlapokon szereplő Hassan Kadam egyszer csak úgy dönt, otthagyja az elegáns párizsi helyet. Az élet ízeiben inkább csak a konyhát, az étvágygerjesztőén fényképezett ételeket, az étel- készítés, a főzés folyamatát, valamint a kiszámíthatóságot kapjuk - ami mélyebbé tenné, a rejtély és a mágia hiányzik a sztoriból. Egyetlen igazán súlyos problémát vet fel a film, az idegengyűlöletet. De valahogy az is erejét veszti a film idillikus alaphangulatától. Attól, hogy mindvégig érezni, az apát a mesés sorsszerűség irányítja a lépéseiben. Azt az utat követi gyermekeivel, amely szerinte eiőre elrendeltetett: rögös ugyan, de jó véggel kecsegtet. És ez be is jön. OTTHONUNK A NYELV A lízingről, a szponzorokról és a sztrapacskáról MISAD KATALIN Ingyenes operagála Ma Győrben: Voices of 2014 Győr. Másfél órás szórakozást ígérnek idén is á Győrben megrendezett Vocies of 2014 gála szervezői, akik a két évtizede Placido Domingo által alapított Operalia verseny győzteseit, sztárjait vonultatják fel ma este a Széchenyi téren. Opera-, operett- és musicalslágerek csendülnek fel a Győri Filharmonikus Zenekar által kísért programban, amelynek különlegessége, hogy olyan sztárok lépnek fel egy ingyenes koncerten, akiknek előadásaira hónapokkal előre nem lehet jegyet szerezni a világ nagy koncerttermeibe. (MTI) Az alábbiakban olyan olvasói kérdésekre válaszolunk, amelyek az idegen eredetű szavak használatának tekintetében általános érvényűek lehetnek. Egyik olvasónk arra kíváncsi, van-e magyar megfelelője a nyelvünkben mára oly elterjedt lízing szónak. Az angol eredetű lízing (eredeti írásmódja: leasing) főnevet közgazdasági szakkifejezésként jegyzi az értelmező kéziszótár. Jelentése: ’a kölcsönbérletnek az a változata, amelyben a bérelt tárgy meghatározott idő elteltével a bérbe vevő tulajdonába megy át’. Az értelmezésből kiderül, hogy a kérdéses szónak van magyar megfelelője, mégpedig a kölcsönbérlet összetett főnév; mégis mind nálunk, mind Magyarországon a nemzetközi szónak minősülő idegen eredetű megnevezés terjedt el. A lízing szó meghonosodását nyelvünkben mi sem bizonyítja jobban, mint a magyaros írásmód, valamint az a nagyszámú származékszó, szóösszetétel, illetve többtagú kifejezés, amelyekben előfordul, pl.: lízingel; lízingcég, lízingdíj, lízingszerződés, lízingtársaság; lízingbe ad, lízingbevesz stb. „Újabban egyetlen kulturális, sőt más jellegű rendezvény sem valósulhat meg az anyagi fedezetet biztosító »szponzor« nélkül. Nincs ennek a szónak magyar megfelelője?” - kérdezi egy pedagógus. Az értelmező kéziszótár szerint a szponzor az a személy vagy cég, aki/amely sport- vagy művészeti intézményt, rendezvényt, szervezetet, esetleg sportolókat, művészeket - reklámozási lehetőség fejében - anyagilag támogat. Amint látjuk, a szóban forgó idegen eredetű kifejezést a magyar hangjelölés szabályai szerint írjuk, ami arra is utal, hogy a szó mára közkeletűvé vált nyelvünkben. Ennek ellenére természetesen vannak magyar megfelelői a szponzor főnévnek, Tótfalusi István tételesen fel is sorolja őket Idegen szavak magyarul című munkájában: támogató, pártfogó, védnök. Egy olvasónk azt írja, hiába kereste a parenyica és a sztra- pacska magyar megfelelőjét a legkülönfélébb szótárakban, sehol sem bukkant rájuk. Valóban, akár az értelmező kéziszótárat, akár az idegen szavak szótárát lapozzuk fel, mindkettő csupán a megnevezések értelmezését, jelentésük körülírását tartalmazza: a parenyica ezek szerint nem más, mint ’tekercsbe göngyölt füstölt (vagy füstöletlen) sajt’, a sztrapacska pedig ’reszelt nyers burgonyából és lisztből készített juhtúrós galuska’. Bakos József, Az idegen szavak és kifejezések szótárának szerkesztője szerint a kérdéses főnevek ún. népjellemző szók, amelyekkel esetünkben tipikusan szlovák tejterméket, illetve ételt jelölünk. A népjellemző szók Bakos értelmezésében olyan kifejezések, amelyek valamely népre jellemző valóságelemre vonatkoznak. Ilyen pl. az angol lord, az arab humusz, az orosz glasz- noszty; de ide tartoznak a pénznemek elnevezései, pl.: dollár,font, jen.
