Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-30 / 200. szám, szombat
4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 30. www.ujszo.com WKMMMM Súlyos kockázat London. A második legmagasabb fokozatra emelte a brit kormány a terrorkészültségi szintet - közölte tegnap Theresa May brit belügyminiszter. A bejelentés szerint a brit kormány az ötfokozatú készültségi rendszerben tegnaptól az eddigi jelentős” helyett a „súlyos” kockázatra figyelmeztető riasztási szintet tartja érvényben. Ennek hivatalos meghatározása szerint „nagyon valószínű”, hogy Nagy-Bri- tanniát terrortámadás éri. Theresa May a készültségi fokozat emeléséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Londonnak jelenleg ilyen tervről nincsenek konkrét értesülései, az intézkedést a szíriai és az iraki fejlemények indokolják. (MTI) Beiktatták Erdogant Ankara/lsztambul. Beiktatták tegnap az államelnöki tisztségbe Recep Tayyip Erdogan korábbi török miniszterelnököt, és az új államfő röviddel ezután kormányfővé nevezte ki Ahmet Davutoglu leköszönő külügyminisztert. Az elnöki székben Abdullah Gült követő Erdogan az ankarai parlament előtt letette hivatali esküjét, amelyben megfogadta, továbbra is az alkotmányt, a jog felsőbbrendűségét, a demokráciát, Kemal Atatürk elveit és reformjait, valamint a világi köztársaság alapelveit hirdeti majd. Kijelentette, hogy elsődleges fontosságú kérdésnek tekinti az ország csatlakozását az Európai Unióhoz. (MTI) Hárommillió menekült Genf. Meghaladta a hárommilliót a szíriai polgárháború elől külföldre menekültek száma, amely csupán az elmúlt egy évben egymillióval nőtt - közölte tegnap az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Antonio Guterres menekültügyi főbiztos korunk legnagyobb humanitárius válságának nevezte a Szíriáit. Közlése szerint az ország határain belül menekültsorsra jutottak száma jelenleg már 6,5 millióra tehető. (MTI) , Szenegált is elérte az Ebola Dakar. Szenegált is elérte a Nyugat-Afrikában pusztító Ebola-járvány: az ország egészségügyi minisztere tegnap megerősítette a vírus okozta első megbetegedést. (MTI) Az Egyesült Államok hazugsággal vádolta Moszkvát az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Űj front orosz támogatással Ukrán katonák a mariupoli ellenőrzőpontnál. Tegnap állítólag már a szakadárok uralták a délkelet-ukrajnai város kömyékti (SITA/AP-felvétel) Kijev/Washington/Berlin. A Moszkva-barát szaka- dár fegyveresek gyakorlatilag körbezárták a délkelet-ukrajnai Mariupol városát- állította jelentésében a szakadár „Donyecki Népköztársaság” hírügynöksége, a Novorosszija. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ „Nagy a valószínűsége annak, hogy a hóhérok már a nap folyamán végleg be lesznek kerítve a mariupoli katlanban” - áll a jelentésben. Ezt megelőzően a kijevi média arról számolt be, hogy az orosz harckocsik az Azovi-tenger partján fekvő, stratégiai fontosságú ukrajnai város közelébe értek, ahová csütörtökön vonultak vissza a Novoazovszkból távozó ukrán erők. Akijevi és nyugati vezetők szerint az elmúlt napokban a szakadárok Oroszország támogatásával új frontot nyitottak Ukrajna délkeleti részén, az Azovi- tengerhez közeli térségben, ahol viszonylagos nyugalom volt. Humanitárius folyosó? A Moszkva-barát szakadárok vezetői - eleget téve az orosz elnök kérésének - tegnap beleegyeztek abba, hogy humanitárius folyosót nyissanak, amelyen az általuk körbezárt ukrán katonák elhagyhatják a harcteret. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este szólította fel a lázadókat, hogy nyissanak humanitárius folyosót, és hagyják távozni a bekerített ukrán katonákat a Do- nyeck melletti Ilovajszk városánál, ahol egy hete súlyos harcok folynak. Egyes források szerint a szeparatisták nem engedték el, hanem tűz alá vették az elvonulni készülő ukrán katonákat. Szemen Szemencsenko, a Donbasz önkéntes zászlóaljparancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy miközben a katonák a szakadárok által nyitott folyosón keresztül távozni akartak, a szeparatisták orvul rajtuk ütöttek. Az ukrán fegyveres erők tagjai védelmi állást vettek fel, és harcba bocsátkoztak a szeparatis- tákkal. Hét orosz harckocsi támadt ukrán katonákra, akik visszaverték a támadást és 12 foglyot ejtettek - közölte Szemencsenko. Egy katonai szakértő szerintje- lenleg két orosz harckocsizászlóalj ukrajnai jelenlétét tudják megerősíteni, továbbá három taktikai, és 8-10 diverziós felderítő csoportét. Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő katonai szakértő közölte, ez a katonai jelenlét létszámában nem nevezhető jelentősnek, ugyanakkor rámutatott arra, hogy Oroszország küldhet újabb csapatokat. Az Egyesült Államok hazugsággal vádolta Moszkvát az ENS Z Biztonsági Tanácsának az ukrajnai helyzet súlyosbodása miatt összehívott rendkívüli ülésén, Oroszország képviselője pedig szemrehányást tett Washingtonnak, amiért az ukrán erőket amerikai tanácsadók támogatják. Samantha Power amerikai nagykövet szerint Oroszország, amely új frontot nyitott Ukrajnában, manipulált, zavart próbált kelteni, mi több, „leplezetlenül hazudott”, amikor letagadtaakelet- ukrajnai harcokban játszott szerepét, holott katonákkal, tankokkal és légvédelemmel támogatja a szakadárokat. Power emlékeztetett arra, hogy a világszervezet legfontosabb biztonságpolitikai testületé immár 24. alkalommal ült össze, hogy megpróbálja megállítani Oroszország agresszív fellépését. Oroszország a-BT öt állandó tagjának egyike, és mint ilyennek vétójoga van. Ezért kizárt, hogy a BT Moszkvát elítélő határozatot legyen képes elfogadni. Vitalij Csurkin orosz ENSZ- nagykövet felszólította az Egyesült Államokat, „hagyjon fel a szuverén államok belügyeibe való beavatkozással”, hozzátéve, hogy az ukrán kormányerőknek többtucatnyi amerikai tanácsadó nyújt segítséget. A BT néhány órával azután ült össze, hogy Po- rosenko ukrán elnök bejelentette: Oroszország betört Ukrajnába. Az ukrán államfő állítását a NATO légi felvételekkel bizonyította. Összességében katonai intervenció Most először már a német kormány is katonai intervencióként értékeli Oroszország ukrajnai tevékenységét - közölte a német kormányszóvivő. Steffen Siebertsajtótájékoztatóján elmondta, hogy az ukrajnai orosz jelenlét erősödésére és orosz fegyverek alkalmazására utaló jelek a német kormány helyzet- értékelése szerint „összességében katonai inter venciót jelentenek. Angela Merkel kancellár csütörtöki nyilatkozatát megerősítve a szóvivő kiemelte, hogy az Oroszország elleni uniós szankciók ügyét ismét napirendre kell venni az uniós tagállamok vezetőinek mai tanácskozásán. Skót népszavazás Előretörtek a függetlenséget támogatók London. Csökkent a különbség a függetlenséget pártolók és ellenzők aránya között közvélemény-kutatás szerint, amelyet tegnap, mindössze három héttel a Skócia elszakadásáról kiírt népszavazás előtt tettek közzé. Miközben egy három héttel korábbi közvélemény-kutatás alapján a megkérdezettek43 százaléka bólintott rá a skót elszakadásra, jelenleg 47 százalékra tehető a függetlenségpártiak aránya. Ezzel szemben korábban a válaszadók 57 százaléka vélte úgy, Skócia előnyére válna, ha Nagy-Britan- nián belül maradna, a tegnapi közvélemény-kutatás alapján azonban az elszakadást ellenzők aránya 53 százalékra csökkent. A The Herald című glasgow-i lapban csütörtökön mintegy 200 függetlenségpárti üzletember nyílt levele jelent meg, melyben kifejtették, az elszakadás milyen gazdasági előnyöket jelenthet a térségnek, melyet szerintük London gyakran inkább „fejőstehénnek” tekint, mintsem a brit gazdaság stratégiailag fontos részének. A nyílt levél válasz a The Scotsman című skóciai lapban közölt állásfoglalásra, melyben 120 nemzetközi nagyvállalat vezérigazgatója érvelt Skócia függetlenné válása ellen. A nyílt levél szerint a. skót gazdaságot rendkívül erős szálak kötik az Egyesült Királysághoz, és e kapcsolatrendszertől függ csaknem egymillió skóciai munkahely. David Cameron brit kormányfő egy rendezvényen, kijelentette: mindenki tudja, hogy „válás esetén általában nem marad közös a bankszámla és a hitelkártya”. A sikeres valutaunióhoz politikai és gazdasági unió is szükséges - tette hozzá. Cameron szerint az elszakadást pártolóknak nincs válaszuk arra, hogy Skócia milyen fizető- eszközt fog használni, ha függetlenné válik. (MTI) Lefejezték az elfogott kurd parancsnokot További kivégzésekre készülnek a dzsihádisták Izraelben egyre többen bírálják Benjámin Netenjahu miniszterelnököt Nem ez volt az utolsó konfliktus MTl-TUDÓSÍTÁS Bagdad. Lefejezett egy kurd parancsnokot az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges szervezet Észak-Irakban, és további kivégzéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az autonóm iraki kurd tartomány folytatja együttműködését az Egyesült Államokkal - számolt be róla tegnap az iszlamista honlapokat figyelő amerikai SITE központ. A felvételen egy csoport fekete ruhás fegyveres és narancssárga öltözéket viselő elfogott kurd harcosok láthatók. Közülük hárman arra kérik Maszúd Barzanit, Kur- disztán tartomány elnökét és a kurd kormányt, hogy vessenek véget Washingtonnal való együttműködésüknek. „Ne hagyjátok, hogy Amerika beavatkozzon a térségünkben. Kezetekben van a sorsunk... Bármiféle hiba vagy meggondolatlanság a részeidézte a dzsihádisták egyik foglyát az amerikai központ. Ezután a felvételen látható, amint egy Moszulban lévő mecset előtt három dzsihádista körbevesz egy foglyot, majd egyikük lefejezi a narancssárga ruhás alakot. Ezzel párhuzamosan, a képernyő másik felében amerikai és kurd vezetők találkozóiról készített képeket vetítenek. Washington légi csapásokat mér a terrorszervezet állásaira Észak-Irakban, miután a dzsihádisták előrenyomulása és a keresztény, valamint a jazidi kisebbség elüldözése miatt humanitárius katasztrófa fenyegetett. A szélsőséges csoport múlt héten meggyilkolta James Foley amerikai újságírót, majd kilátásba helyezte kollégája, Steven Sotloff megölését is, ha Barack Obama elnök nem vetvéget az IÁ elleni légi támadásoknak. MTl-TUDÓSÍTÁS Doha. Nem a most véget ért gázai konfliktus volt az utolsó összetűzés Izrael és a Hamász között, a szervezet addig folytatja az Izraellel szembeni ellenállást, ameddig nem teljesítik minden követelését - mondta tegnap Háled Mesaal, a Hamász politikai vezetője. A Gázai övezetet irányító radikális palesztin mozgalom első embere egy dohai sajtóértekezleten úgy fogalmazott: a legutóbbi konfliktus „csupán egy mérföldkő, amely célunk elérését szolgálja”. „Nem fogjuk korlátozni álmainkat, nem fogunk kompromisszumokat kötni követeléseinkről” - mondta. A korábban ismertté vált palesztin követelések között a 2007 óta fenntartott gázai blokád feloldásán túl szerepelt még, hogy vonják ki az izraeli katonákat az övezetből; nyissák meg a határátkelőhelyeket; engedjék el azokat a palesztin foglyokat, akiknek szabadon bocsátásáról már korábban megegyeztek Jeruzsálemmel; tegyék lehetővé egy tengeri kikötő és egy repülőtér felépítését a Gázai övezetben; valamint rendezzenek nemzetközi konferenciát az övezet újjáépítéséhez szükséges segélyek összegyűjtésére. Mesaal egyúttal külön arra szólította fel Kairót, hogy nyissa meg a Gázai övezet és Egyiptom határán fekvő rafahi átkelőhelyet. A július 8-án kirobbant konfliktusban a gázai hatóságok állítása szerint több mint 2100 palesztin vesztette életét, az áldozatok többsége civil volt. Izrael 64 katonát és öt civilt vesztett. Az 1,8 milliós Gázai övezetben a helyi hatóságok szerint több mint félmillió embernek kellett elmenekülnie otthonából. A harcoló felek kedden kötöttek határozatlan idejű tűzszünetet. A palesztinok és Izrael közti vitás kérdések rendezéséről a jövő hónapban, egyiptomi közvetítéssel fognak tárgyalni a felek. Benjámin Netenjahu miniszterelnököt és a konfliktust lezáró tűzszüneti megállapodást is bírálták tegnap izraeli politikusok, a gázai fegyveres szervezetek ellen folytatott ötvennapos hadjáratot követően. Jichák Herzog, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt és a parlamenti ellenzék vezetője Face- book-oldalán közzétett véleménye szerint Netanjahu elvesztette a lakosság, s különösen az ország déli részén és a Gázai övezet környékén élők bizalmát. Avigdor Liberman külügyminiszter-bár pártjával, az Iszráel Béténuval részese a kormány- koalíciónak - Facebook-bejegy- zésében legalább annyira kritikus volt, mint az ellenzék. „Tilos egyezségre jutni a Hamásszal, és amíg van Hamász, tilos megállapodni!” - vélekedett a politikus. tekről az életünkbe fog kerülni” -
