Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-04 / 178. szám, hétfő

8 Autó-motor ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 4. www.ujszo.com Megjelent az ötajtós változat, de ami mindennél fontosabb, hogy a felújított modellek jobban bírják az utak egyenetlenségeit, kényelmesebbek A Mini Paceman és a Countryman is megújult Néhány hónappal az­után, hogyLondonban bemutatták a Mini új ge­nerációját, a márka két további modellje is át­esett egy „ráncfelvarrá­son”. Szokatlan helyen, a dániai Koppenhágában tartották a megújult Paceman és Countryman bemutatóját. Ajárgá- nyokon inkább minimá­lis módosításokat hajtot­tak végre, tán az egyik legnagyobb újdonság, hogy a Countryman az első ötajtós Mini. ÚJ SZÓ-TESZT Hogy miért épp Dániában és Svédországban tartották a né­met tulajdonban levő brit már­kához tartozó modellek bemu­tatóját, senki sem igazán értet­te. Az egyetlen összefüggés az volt, hogy a dán Lego azokban a napokban mutatta be az első Mini játékát, az eredeti Mini Coopert 1077 darabból lehet összeszerelni. Szerencsére valódi, s nem Lego modelleket tesztelhet­tem. Mindkét autóra kerek egy napom volt, városban, ország­úton és autópályán is vezettem, nagyrészt Svédországban. Két változat állt rendelkezésre, a Paceman John Cooper Works (JCW) illetve a Countryman Cooper S. Mindkettő négyke- rék-meghajtású volt. A Mini a hajtási nyomatékot normál kö­rülmények között az első és a hátsó tengely között osztja el 50:50 arányban, szükség ese­tén viszont e nyomaték 100 százalékát képes a hátsó ten­gelyre küldeni, ami az eredeti­leg elsőkerék-meghajtású mo­dellként tervezett autóknál nem olyan szokványos jelen­ség. Közismert motorkínálat Mindkét modell nagyjából ugyanolyan hosszú; 4097 és 4133 mm. Négy motorból vá­logathatnak, az alap a közis­mert 1,6 literes benzines négy- hengeres 122 lőerővel, a 160 Nm-es forgatónyomatékkai. A Cooper S változat már turbót is kapott, a teljesítménye azonnal 190 lóerőre ugrott, a motor forgatónyomatéka 240 Nm. A JCW változat már 218 lóerős, s szériában megkapják hozzá az all4 meghajtást. A kínálatban két dízelmotor is szerepel, az egyik 1,6 literes 112 lóerős 270 Nm-es, a másik pedig a 143 lóerős 305 Nm-es Cooper SD. Az erőforrásokat manuális hatfokozatú vagy au­tomata sebességváltóval lehet kombinálni. Ismert utastér, kisebb újításokkal Az utastérben minden Mini stílusú maradt, bár a BMW kéz­jegye már sok helyen meglát­szik - remélem ebből nem lesz szokás a jövőben, mert kár len­Mini Paceman balra, Mini Countryman jobbra (A szerző felvételei) ne, ha ez a járgány még többet veszítene saját arculatából csak azért, mert a konszern ezzel akar spórolni. Természetesen megmaradt a kör alakú tachométer domi­nanciája, melynek közepére egy monitor is került - bár ez a Miniben extrának számít. Egy 180 centiméter magas sofőr kényelmesen elfér a volán mö­gött és még saját háta mögé is befér. A gyártó a Pacemant Sports Activity Coupéként jelöli, ami a BMW-nél megfelel az X soro­zatnak. Az általam tesztelt mo­dellben hatfokozatos manuális sebességváltó volt. Az ismert, már-már otthonos utastérben átdolgozták a műszeregységet, krómozott kapcsolókat szerel­tek a kocsiba. A sebesség- és fordulatszámmérő most már minden modellben szériában a sofőr elé került. Az utastere egyébként 4 különálló ülést kapott és elöl sportüléseket he­lyeztek el. A csomagokról pe­dig a 330-1080 literes csomag­tér gondoskodik. A négykerék-meghajtásnak köszönhetően a kavicsos úton kipróbálhattam a sportosabb vezetést, s már az első kilomé­terek után egyértelmű volt, hogy a Paceman sokkal ké­nyelmesebb elődjénél. Egy­részt jobban hangszigetelt, másrészt lényegesen rugalma­sabb az alváza, aminek kö­szönhetően az egyenetlensé­geket is jobban elnyeli az úton. Persze ezt nem merem állítani százszázalékra, mivel az álta­lam jól ismert és széttúrt po­zsonyi utakon nem tudtam ki­próbálni. Összegezve és aláhúzva Ami a vezetés élményét ille­ti, a Pacmenan és a Country­man sem veszített igazi énjé­ből. Ugyanolyan élvezet szá­guldozni velük éles kanyarban, egyenes úton, dimbes-dombos vidéken, mint lassú tempóban gurulni a cél felé. S bár az egyenetlenségeket jobban bír­ják, mégis egyenes aszfaltozott úton a legmagabiztosabbak. Bár jó ideje az automata se­bességváltók híve vagyok, me­rem állítani, hogy a Mini váltó­inak nincs konkurenciája. Pon­tosan, könnyedén sorolhatók az egyes sebességfokozatok, agresszívabb vezetésnél gyor­sabb sorolásnál is ideálisan működik a váltó. Ebben az esetben határozottan letennék az automata váltóról, s min­denkinek a manuálisát aján­lanám. A Mini nem hajtott végre gyökeres változásokat a Paceman és a Countryman modelleken, viszont minden változással egy kissé feljavítot­ták az autót. Amit én a legin­kább díjazok, az az ötajtós ka­rosszéria megjelenése, és az érezhetően kényelmesebb al­váz, aminek köszönhetően vélhetőleg többé nem kell agy­rázkódástól tartani, ha a gyat­ra szlovákiai utakon vezeti az ember a Mini modellek vala­melyikét. (dem)

Next

/
Thumbnails
Contents