Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-26 / 197. szám, kedd
A magyar futball napos oldala: Troli Foci! 10-11. oldal 2014. augusztus 26., kedd, X. évfolyam, 31. szám Isaac Cordal: Kövesd a vezért! Installáció a Cement Eclipses című sorozatból (Berlin, 2011) Egy futballfüggő naplójából (Nagysziget) Szerda „Megkezdődött a ritkán tehetős fanatikusok kiszorítása a nézőtérről. Ami Angliában már végbement - nevezetesen, hogy a »proletariátust« felváltotta a középosztály a stadionok nézőterein az nálunk most van elkezdődőben. Sokaknak fájdalmas folyamat, elismerem.” Ezt a Magyar Nemzetben olvasom. S tényleg fáj. De legalább világos beszéd: nem a rendbontók ellen készültek az új stadiontörvények, hanem a szegények ellen, s ha minden olajozottan megy majd, akkor a munkásosztályt és az alsóközéposztályt végre felváltja a tribünökön a tehetős középosztály, amelyik fizetni is tud. Angliára hivatkoznak, s ott ez tényleg megvalósult - ezért van síri csönd például az Old TraflFordon, de még (a rangadókat^ leszámítva) az Anfielden is. Ha ez a cél itt is, akkor hajrá. Angliában a szolvens középosztály valóban hajlandó komoly pénzt fizetni a fociért és a járulékos szolgáltatásokért, csak azt felejti el az MLSZ, hogy ott legalább van foci (és van szolvens középosztály). Itt nincs. Itt a belépőjegyért cserébe futball helyett legfeljebb közösségi élményt kaptál, az interaktív szurkolás révén. S most nagy erőkkel dolgoznak ennek a leépítésén. Csütörtök Tényleg vannak olyanok, akik szerint normális dolog, hogy egy szombat délutáni meccsnézésnek kártya/motozás/véna- szkenner/bekamerázás legyen a feltétele? S ehhez a tortúrához még mosolyogni is kellene, igaz? Önként, dalolva alávernünk magunkat. Az új kurzus harsány védelmezői - akik aligha járnak focimeccsekre - a szurkolók szűrésére Nyugat-Európát hozzák fel példaként (,Angliában bezzeg bevezették az ilyesmit, és senkinek sem fájt”). Pedig Angliában nemhogy vénaszkenner, hanem a legtöbb helyen még motozás sincs - én legalábbis nem tapasztaltam ilyet még a Millwall vagy a Chelsea stadionjában sem a Fulham és a Crystal Palace mérkőzéseire pedig szurkolói kártya nélkül is be lehet menni (pontosabban: bevihetsz magaddal másokat). Nem kamu, próbáltam. Nick Hornby írja a Focilázban, hogy a „hangos szurkolótábor” éppolyan esszenciális része egy klubnak, mint a játékosok; a futballélményhez ugyanis a hangulat is elválaszthatatlanul hozzátartozik. Péntek A Focitippben többször írtunk már az ALS-ről (az amiotrófiás laterálszkle- rózisról), legutóbb tavaly nyáron, amikor a kór Stefano Borgonovóval, az AC Milan egykori csatárával is végzett. Most világszerte hasít a jegesvödrös Ice Bucket Challenge, amely éppen az ALS-ben szenvedőkre akarja felhívni a figyelmet. Lehet polemizálni azon, hogy ez most jótékonykodás-e vagy önzedenségnek álcázott nárcizmus (vö: kiposztolunk magunkról egy videót, és úgy teszünk, mintha valóban csináltunk volna valamit), de ez végül is irreleváns, a kampány célja az, hogy felhívja a figyelmet erre a gyógyíthatadan betegségre, amely az ép lelket bezárja egy fokozatosan elsorvadó, működésképtelenné váló testbe. Szombat Nagysziget alig kétszáz lakosú, kis falu Gúta mellett. A meccsig még van időm, körülnézek a faluban. Kár, hogy esik. Sehol egy lélek. A kocsma is csöndes. Akik bent ülnek, némán néznek maguk elé. Az asztalon borovicskák, egy pakli cigaretta, reklámöngyújtó és régi, szakállas kulcsok. Csak akkor pillantanak fel, ha belép valaki.- Esik - mondja egy hang.- Esik bizony. Bólogatnak, aztán felhajtják a felest.- Nem fog ez elállni.- Ez nem.- Esni fog.-Esni. Újabb feles. Aztán csönd.- Mindenki elmegy innen - mondja rezignáltan a pultosnő. - Egy üzlet van a faluban, az is bezár, ha a boltos megbetegszik. Az utolsó busz hétkor jön Gútáról. Ilyenkor, hétvégén az sincs. Nincs itt semmi. Csak a focicsapat meccsei, és annyi. Meg búcsúkor egy bál, de az is kinek. Az eső a meccsre sem áll el: Nagyszi- get-Selye Egyetem a komáromi járási másodosztályban. „Köszöntünk mindenkit, aki kilátogatott, hogy jelenlétével emelje a mai rendezvény színvonalát.” Ez a „mindenki” egészen pontosan tizenhét néző. Egy hete a Nagysziget-Örsújfalu mérkőzés félbeszakadt, mert a hazai játékosok „a kettős mérce alkalmazását rótták fel a bírónak”, sajnálatos módon ököllel. Most - néhány szikrázó belemenést leszámítva - nincs semmilyen incidens, a bíró csak egyszer figyelmezteti a hazai Lecsót, „ha nem hagyod abba, lezavarlak a pályáról”, mire Lecsó sértődötten visszaszól, „te kivel beszílsz?” A hangosbemondó külön fejezet. A délamerikai riporteriskolán nevelkedett: „Gól, Nagysziget, gól, gól, gól! Gó-ó- ó-óóól! Egy nagyszerű támadááás, individuális akcióóó, gólszerző: Tomikaaaaa!”- így üvölt, és a nézők máris jobb kedvre derülnek (mind a tizenheten). Nagysziget-Selye Egyetem 5-2 (1-1) Vezette: Mogyorósi (hibádanul) Az egyetemi csapat gólszerzői: Szűri András és Mezei Balázs (11-esből) A meccs legjobbja: Németh Béla (a szpíker) Gazdag József
