Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-26 / 197. szám, kedd

m TÉMA FOCITIPP ■ 2014. AUGUSZTUS 26. www.ujszo.com S-'. * Egy blog, amelyet többen olvasnak, mint a Nemzeti Sportot. Egy blog, amely elviselhetővé teszi a máskülönben elviselhetetlen magyar futballközeget. Nem sír, nem gyalázkodik, hanem nevet rajta. A csapatokon, a focistákon, rajtunk és önmagán. Mert a magyar foci mi vagyunk, így, együtt. De kik is ezek a „főállású hülyék”, mi a véleményük az MLSZ-ről és a tenyérszkennerről, jártak-e már DAC-meccsen, s hogyan került a képbe az Ipswich Town? Kérdéseinkre a TrollFoci alapító szerkesztője válaszolt. A TrollFoci az egyet­len pozitív dolog a mai magyar foci­ban. Nem próbál­tak még betiltani benneteket? Odafigyelünk arra, hogy az oldalra kihelyezett tartalmak megfelelje­nek a Facebook irányelveinek és szabályzatának. Tudatosan kerül­jük a politikát és a rasszizmust is, ilyen képek nem jelenhetnek meg nálunk Próbálkozók már voltak, fenyegetőztek, hogy leszedetik az oldalt, de ezek többnyire sértő­dött kiskamaszok akiket érzéke­nyen érintett, hogy belemartunk Messibe vagy Ronaldóba. Hogyan indultatok7 Mint minden nagy ötlet, a Troll­Foci megalapítása is egy óriási al­koholparti keretében ment végbe. Összebeszéltünk pár cimborával, hogy az angol TroUFootball mintá­jára készítünk egy oldalt saját szó­rakoztatásunkra. Idővel ez egy picit túlnőtte magát. Épp csak annyira, hogy jelenleg közel 200 ezer kedvelőtök van a Facebookon. Mikor változtak meg az arányok, hogyan indult be a népszerűségi spirál? Érezhetően megugrott a nézettsé­günk, amikor elhagytuk a külföldi focit, és csak a magyarra koncent­ráltunk. 2012 szeptemberében in­dítottuk az oldalt, februárra már nyolcezren voltunk, aztán már az újságok is megemlítettek ben­nünket, jöttek a tévés interjúk, a tetőpontot pedig a Har­madik Félidő című műsor jelentette, ahová meghívást kaptunk. De tartottunk már előadást az ELTE-n is. Naponta hány embert ér­tek el? A Facebook-válság minket is utolért, mert míg régebben az olvasóink 80%-át elértük az üzenőfalukon, mostanra ez alaposan redukálódott. Sokan azt hinnék, ez óriá­si baj. De a világbajnokság idején 1.7 millió volt az el­érésünk, amit csak a magyar­finn meccs előz meg, közel kétmillió eléréssel. Egyébként nem nagyon szoktuk követni az adatokat, annyira változó­ak. Ha jön egy Eb-selejtező, akkor megugrik a nézettségünk, ha pedig uborkaszezon van, akkor csökken. Napi ádagban körülbelül 300 ezren követik a TrollFocit, s ha jön egy jó sztori, akkor ez a szám jelentősen megugrik. Többen olvasnak benneteket, mint a Nemzeti Sportot. Azért ez a 300 ezres olvasottság nem ugyanaz, mint szűk baráti körben ékelődni a magyar fo­cin. Átérzitek annak a felelőssé­gét, hogy a magyar fútballközeg hangsúlyos szereplőivé váltatok? Sokan azt mondják, hogy most már „hatalom” van a kezünkben, meg „közösségformáló erővel” ren­delkezünk. Pedig mi ugyanolyan szurkolók vagyunk, mint régen. Ugyanúgy járunk a csapatunk meccseire, és járni is fogunk mind­addig, amíg be nem vezetik a szur­kolói kártyát, a vénaszkennert stb. Szóval bármennyire is szajkózzák, hogy nekünk felelősségünk van, ezt nem érzem így. Csináltunk egy szórakoztató oldalt, s időnként a bejegyzéseinkkel oda-odaszúrunk a magyar futball vezetőinek és játékosainak, de ezt továbbra is csak azért tesszük, mert érdekel bennünket a futball. Senkinek sem fogtunk fegyvert a tarkójához, hogy kövesse az oldalunkat. Megkeresett benneteket az MLSZ, hogy a népszerűségeteket hogyan lehetne a magyar futball javára fordítani? Nem keresett meg még minket az „emelesz”. Nem is várjuk el tőlük. De azt tudjuk, hogy követik az olda­lunkat. Amit a szövetség milliókból csinál a magyar futball népszerűsí­tésére, azt mi megoldjuk egy jó öt­lettel. Lásd a „Kitti meccsre megy” videót, amelyet átalakítottunk, s ez­által sokkal nagyobb nézettsége lett, mint a szövetség anyagának. S ha az MLSZ illetékesei holnap felkínálnának nektek valamilyen pozíciót a kommunikációs rész­legen, szóba állnátok vele? Nem hiszem, hogy jelen pillanat­ban lenne olyan területe a magyar focinak, amiben közös nevezőre jutnánk a fiitballvezetőkkel. Az lenne a jó, ha csinálnák a melóju­kat. Mi is végezzük a miénket. S ha már MLSZ: mi a véleménye­tek a kötelező szurkolói kártyá­ról és a vénaszkennerről? Véleményünket a képeink hűen tükrözik. Kártyával, vénaszken­nerrel, beléptetőkapukkal és kame­raerdővel nem fogunk kijutni egy •világeseményre sem. A hét sztorija a „No Bajner, no party!” kampány, amikor a ti felhívásotokra több ezer ma­gyar drukker trollkodta szét az Ipswich Town hivatalos Face- book-oldalát, Bajnert követelve a kezdőcsapatba - nem minden irónia nélkül. Még a Daily Mail is cikkezett az akciótokról. Lám, lám, mekkora visszhangja van annak, ha egy unalmas Uj- pest-Debrecen meccs szünetében pár sör után jön egy ötlet... Pedig csak annyi történt, hogy megkér­tük az olvasóinkat, az angol csapat oldalára kommentben írják oda: „No Bajner, no party!” Mi j sem hittük volna, hogy elsza­badul a pokol, mindenesetre j mulatságos volt. Főleg az, hogy j három-négy angol újság már • cikkezett rólunk, mire végül a magyarországi média is feléb­redt. Mi volt az Ipswich válasza? Eleinte az, hogy örülnek a sok külföldi szurkolónak. De 12 órával később magyar IP-címről már nem lehetett elérni a Facebook-oldalukat. Mondjuk ezzel nem oldottak meg semmit, hiszen Angliá­ban van a TrollFoci második legnagyobb olvasói bázisa, szóval bármikor ismét el­áraszthatnánk őket, de azt hiszem, ez a poén már na­gyot ütött, kifutott, lejárt.

Next

/
Thumbnails
Contents