Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-04 / 178. szám, hétfő

www.ujszo.com UJSZO 2014. AUGUSZTUS 4. Régió 3 A Csallóköz két legnagyobb problémája az R7-es gyorsforgalmi út és a csatornahálózat kiépítése Uniós forrásokból épülhet a csatornahálózat Csak a pénztől függ, mikorra épül ki teljesen a csatornahálózat a Csallóközben (A szerző felvétele) Dunaszerdahely.Múlthéten ülésezett a Csallóközi Vá­rosok és FalvakTársulásaa városháza tanácstermé­ben. A polgármesterek megvitatták az új hulladék- törvényt, tárgyaltak a víz­ügyi infrastruktúra és a csa­tornahálózat kiépítéséről. SZABÓ CSILLA Az ülés egyik fő témája az új hulladéktörvény volt. „Az új tör­vény célja a hatályos hulladék­gazdálkodási rendszer megre­formálása és összhangba hozása az Európai Unió rendelkezései­vel. Az új törvényjavaslat viszont ebben a formában nem oldja meg azokat a gondokat, ame­lyekkel az önkormányzatok hosszú ideje küszködnek. Nem teszi egyértelművé a gyártók és forgalmazók hulladékkal kap­csolatos kötelességeit és az ön- kormányzatokhoz való viszo­nyukat” - közölte Ravasz Béla, a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának titkára, majd hoz­zátette, a javaslat szerint az ille­gális hulladéklerakatok eltávolí­tása a községek feladata lesz, ami óriási anyagi és adminiszt­rációs terheket ró az önkor­mányzatokra. „Az önkormány­zatok úgy vélik, a hulladékért az adott telektulajdonosa, illetve a használója felel. A tanács javas­latot dolgoz ki a hulladéktör­vényhez, és a közgyűlés jóváha­gyása alapján kéri a törvényal­kotókat, foglalják bele azt az új törvénybe” - mondta Ravasz Bé­la, majd hozzátette, a témában közös álláspontot szeretnének kialakítani a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával (ZMOS), a környezetvédelmi szerveze­tekkel és a politikai pártokkal is. Régóta húzódó probléma a Csallóközben az önkormányza­tok által kiépített, a Nyugat­szlovákiai Vízügyi T ársaság által üzemeltetett vízügyi infrastruk­túra kérdése. ,A beruházások nagyon sok pénzbe kerülnek, amelyeket az önkormányzatok nem tudnak önerőből finanszí­rozni, ezért is van szükség arra, hogy európai uniós forrásokból tudjunk meríteni. Csallóközben a csatornahálózat és a vízügyi infrastruktúra kiépítése félig van készen, a csallóközi vizet pedig nemcsak nekünk kell vé­denünk, hanem minden illeté­kes szervnek. Nyomást kell gya­korolnunk azokra a személyek­re, akik ezekkel a dolgokkal foglalkoznak” - közölte Bereczk Oszkár, a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának elnöke. Gódány László, Egyházkarcsa polgármestere, a Nyugat-szlo­vákiai Vízügyi Társaság ellenőr­ző bizottságának tagja az ülésen beszámolt az új vízügyi beruhá­zások előkészítéséről. „Duna- szerdahely környékén 26 község pályázatot készített az uniós for­rások lehívására, több nagyköz­ség önállóan pályázott a beru­házásokra, amelyek várhatóan ez év végén és a jövő évben való­sulhatnak meg” - közölte Gó­dány László. Tavaly nyilvánították nemzeti kulturális emlékké a Szent AAiklós-templom környékét Felújították a szenei barokk keresztet ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Szene. Restaurálták és visszahelyezték a Pozsonyi úti temetőbe a város műemlékei közé tartozó barokk keresztet. Ősszel folytatják a munkát a műemléken. A keresztet a tavalyi tanév­ben restaurálta Jakub Huba, a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem diákja az iskola műhelyében Gabriel Strassner és Ivan Pilný vezetésével. A kö­zel három méter magas, egy méter széles homokkő kereszt rossz állapotban volt, a kő meg­gyengült. A szakértők gépi és kémiai eljárással tisztították meg a műemléket, megerősítet­Megtisztították és kijavították a keresztet (Képarchívum) ték a követ. Visszaragasztották és bevakolták a kereszt hiányzó részeit. „Ez a testre is érvényes, például Jézus lábfejét vakoló­anyagból formálták meg” - ol­vasható a város honlapján Strešňák Gábor, a Szenei Városi Múzeum igazgatója közlemé­nyében. A műemléket július kö­zepén helyezték vissza a teme­tőbe. ,A barokk kőkeresztet 1786-ban készítették, a felszen­telt szenei temetőben állították fel. Addig a Szent Miklós-temp- lom közelében temetkeztek a lakosok” - írta az igazgató. II. József rendeletéi megtiltották ezt a gyakorlatot, utána a temp­lomtól nyugatra fekvő dombos területre kezdték temetni a la­kosokat. Feltételezhető, hogy ez a mai temető magja. A műemlék felújítása nem teljes. A tervek szerint szeptemberben folytatnák a munkát a talapzat helyreállításával. A szenei templomot és kör­nyékét tavaly vették fel a nemze­ti kulturális emlékek listájára. A Szent Miklós-templom mellett a kálváriát, a lourdes-i kápolnát, a temetőt körülvevő falat, a régi temetőt, a kovácsoltvas kerítést és a keresztkutat is kulturális műemlékké nyilvánította a Szlovák Köztársaság Műemlék- védelmi Hivatala. ATörökHáz, a zsinagóga és a Nagy Stift már ko­rábban felkerült a műemlékek listájára, (béva) EZ ITT A KÉRDÉS Mit szól ehhez a szélsőséges időjáráshoz? Malý Mónika tanár, Pered Mivel tanár­ként a nyári szünetben az időm nagy ré­szét otthon töl­töm és kertes házban lakom, nem okoz gondot a meleg, sőt, kifejezetten élvezem. Ha nyár van, legyen meleg! A délutáni viharoknak kevésbé örülök, mert keresztülhúzzák a számí­tásaimat, ami a kinti progra­mokat illeti. A család nyári ki­rándulása még előttünk van, de úgy tervezzük, hogy rossz időjárás esetén is találjunk el­foglaltságot. Az időjárást befo­lyásolni úgy sem tudjuk. Vagy mégis? Mi, emberek tehetünk róla? Zahoran Judit pedagó­gus, Érsekújvár Nekem nem okoz nagy gon­dot az esősebb nyár. Ahogy te­lik az idő, egyre kevésbé rajon­gok a nagy me­legért. Turistatábort szervez­tünk az iskola tanulóinak. Mindig figyelmeztetem őket arra, hogy hozzanak esőkabá­tot. Nagy élmény az eső, külö­nösen, ha egy esőkabát alá többen is alábújnak. A viharo­kat igyekszünk biztonságos helyen átvészelni, mert fizika szakosként tisztelem a termé­szet erőit és tartok tőlük. Ép­pen nemrég mondtam a lá­nyomnak, hogy fiatal korom­ban volt olyan nyár, hogy csak háromszor lehetett kimenni a strandra, pedig akkor még nagy strandoló voltam. Ma már megfelel egy hűs vizű pa­tak is, nem vágyom a melegre és a meleg vizekbe. Imádom a meteorológiát, naponta több ország honlapján böngészem az előrejelzéseket, de jól hasz­nosítom a gyerekkoromban az öregektől tanult megfigyelé­seket is. A tantestületben és a családomban gyakran fordul­nak hozzám előrejelzésért. Švec Mónika, az udvardi kultúrház vezetője Nem gátol semmiben a változékony időjárás. Igaz, befolyásolja az ember hangu­latát. Nem sze­gi kedvemet semmilyen nyári időtöltésben. Kerékpározom, strandolok, napozom, és jól­esik az esti lehűlés a nyári zá­porban. Ami kissé zavaró, hogy valóban kiszámíthatatlan az idei nyár, és nehéz előre bármit tervezni. Kicsit úgy ér­zem, mintha az időjárás is arra figyelmeztetne, hogy ideje la­zítani. (béva, száz) A JOGÁSZ VÁLASZOL Behajthatok a házunkhoz? Családi házunkhoz az autóval való behajtást aka­dály nehezíti. Tudomásom­ra jutott, hogy a községi tu­lajdonú gyalog- és kerék­párút részben magántulaj­donba került. Ez az út két párhuzamos utcát köt össze, és gépjárművel is át lehet rajta hajtani. Az út magántulajdonba került 23 négyzetméteres része an­nak elhelyezkedése és alak­ja miatt lehetetlenné teszi, hogy ne hajtsak rá. Melles­leg ez a rész eddig teljesen beolvadt a községi gyalog­úiba és a község megen­gedte a gépkocsival való behajtást. Házunk a 60-as években épült, minden elő­írást betartva. Számoltunk azzal, hogy be tudunk majd hajtani autóval az utcáról elágazó, akkor még aszfal- tozatlan községi útról. Az utcáról ugyanis csak a gya­logos bejárás van biztosít­va, mert a telek keskeny. A rendszerváltás után a köz­ségi gyalog- és kerékpár­utat lebetonozták a szom­széd tulajdonába került há­romszög alakú területtel együtt. A szomszéd 1983-ban kapott építkezési engedélyt, a községi út egy része csak később került a tulajdonába. Szeretném tudni, továbbra is behajt­hatok-e a házunkhoz. Egyszerűbbe n elmondha­tó, hogy ha az út beletarto­zik a közúthá­lózatba - építkezési engedély alapján aszfaltoz­ták le, tehát építménynek te­kintendő (stavba), akkor nagy valószínűséggel annak 23 négyzetméteres szakasza nem került magántulajdon­ba, csak az alatta levő telek. Ha viszont az útfelület nem képez külön építményt és ezáltal tulajdont, akkor a te­lektulajdonos az adott út­szakasz tulajdonosa is. Hogy ebben a konkrét esetben mi a helyzet, meg­tudható a kataszteri hivatal által vezetett nyilvántartás­ból, illetve a községházán. A kataszteri bejegyzések kö­zött a telektulajdonos adatai és a tulajdonjog átruházásá­nak mikéntje mellett az in­gatlan besorolása is szerepel, illetve az is, hogy a telek meg van-e terhelve pl. az adott útszakaszon való átjárás vagy áthajtás szolgalmával (vecné bremeno - právo prechodu / prejazdu). Ha egy útterúlet magán­kézben van, tulajdonosa a jogszabályokból eredő korlá­tozásokat betartva rendel­kezhet vele. Ingyenes hasz­nálatra is bocsáthatja, de az utat igénybe venni kívánó más személyektől (pl. a szomszédos ingatlanok tu­lajdonosaitól) használati, ül. parkolási díjat is szedhet vagy a javukra szolgalmi jo­got létesíthet. Ez utóbbit írá­sos szerződésben kell rögzí­teni (zmluva o zriadení vec­ného bremena) és be kell je­gyeztetni a kataszteri nyil­vántartásba. A szolgalom lé­nyege, hogy korlátozza a tu­lajdonost ingatlanja haszná­latában, miközben más sze­mélynek keletkezik az ingat­lanához fűződő átjárási vagy egyéb használati joga. A tu­lajdonos pénzbeli ellenérté­ket kérhet azért, hogy más javára lemond ingatlanja ki­zárólagos használatáról, to­vábbá osztozhat a szolgalmi jog hasznát élvezővel az adott ingatlan karbantartá­sára fordított költségekben is. A szolgalom által nyert jo­gok bizonyos személyhez vagy bizonyos ingatlantulaj­donhoz kötődnek. Az utóbbi esetben a tulajdon átszálltá­val a szolgalom is átszáll az új tulajdonosra. Szolgalmi jog bírósági döntés alapján is keletkez­het, pl. ha a telektulajdonos nem egyezik meg a telkén való áthajtás/átjárás bizto­sításában a szomszédjával és az, mivel másképp nem tudja ingatlantulajdonát megközelíteni, bírósághoz fordul. A szükségszerű átjá­rás jogát viszont általában a bíróság is arányos használa­ti díj fejében ítéli meg. Vé­gezetül, szolgalmi jog hosszantartó jóhiszemű használattal is keletkezhet (vydržanie) - de a vonatko­zó legfelsőbb bírósági dönté­sek tükrében esetünkben nem erről van szó. Veszelei Viktória jogász (A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Lebuktak a cigarettacsempészek Szobránc. Rendőrkézre került szombaton az a három szlovákiai férfi, aki 300 karton csempészcigarettát próbált meg behozni Ukrajnából Szobránc közelében. A Jin Ling márkanevű cigarettásdobozokon nem volt védjegy. A dobo­zok barna ragasztószalaggal voltak körberagasztva, a rako­mányt táskákban próbálták átvinni a zöldhatáron. A rend­őrök szombaton hajnalban tartóztatták le a tetteseket. Becs­lések szerint a cigarettákat összesen 5640 euróért tudták volna értékesíteni, a három férfit letartóztatták. (SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents