Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-04 / 178. szám, hétfő

4 Vélemény és háttér UJSZO 2014. AUGUSZTUS 4. www.ujszo.com KOMMENTAR Mit várhatunk tőlük? VERES ISTVÁN Nem tudom, nem sejtem, meg sem akarom tippelni, hogy a zivataros, lisztharmatos-pe- ronoszpórás, de azért rendhagyóan here- fonnyasztó nyári hetek során mennyire figye­lik a pártpreferenciák alakulását a tisztelt vá­lasztók, de mindettől függetlenül állandósulni látszik néhány tendencia, amelyről talán ér­demes elgondolkodni (persze, csak ha tényleg nincs más dolgunk). Néhány hónapja azt jósolják a felmérések, hogy ha a parlamenti választásokat mostanában tartanák, bejutna a Híd és az MKP is, az ellenzék pedig sok lúd disznót győz alapon matematikai esélyt kaphat arra, hogy kormányt ala­kítson, olyat, amelynek a Smer nem képezi részét. Tizenva- lahány százalékon áll a Sieť, Pocházka új pártja, 8 körüli eredménnyel következik a Híd és a KDH, 6-ot kapna az MKP, és bejutna még az OLaNO. Az SDKÚ,az SaS és a Nova mé­lyen a „csík alatt”. A múlt hét második felében közzétett Po- lis-felmérés már nem az első, amely ilyen erőviszonyokat vi­zionál. Kijelenthető tehát, hogy a Smer ellenzékbe küldésére van matematikai esély. Legalábbis akkor, ha a Sieť, a KDH, a Híd és az MKP koalíciót tudna kötni. Eredetileg azt a kérdést akartam feszegetni, vajon milyen feltételeket szabna egy­másnak az MKP és a Híd egy ilyen koalíció megkötése előtt, aztán arra a megállapításra jutottam, hogy idáig valószínűleg el sem jutna a történet, mivel a KDH első neki­futásra lepaktálna a Smerrel. Ha ez mégsem következne be, akkor kezdődhetne az érdekes rész: ki ül be a kormányba a Smer mellé? OĽaNO: kizárt. Sieť: kizárt. Híd: aligha, de nem zárhatjuk ki. MKP: vélhetően szintén nem, de ezt sem zárhat­juk ki. Erőltessük tehát meg magunkat, és képzeljük el, mi lenne, ha a Híd és az MKP közös kormánykoalíciót alkotna. Az a kérdés, elgondolkodtak-e már a két pártban arról, tud- nának-e közösen kormányozni úgy, hogy közben tudják: mindkét párt fennállása hosszú távon csak a másik likvidálá­sával biztosítható. Az elmúlt évek során, néhány jelentékte­len helyi koalíciót leszámítva semmiben sem tudtak közösen fellépni. Ez pedig jelez valamit. Közben arról se feledkezzünk meg, hogy a Híd és az MKP erősödése csak a parlamenti matematika alapján számít erő­södésnek: viszonylag stabü választóbázisuk a kisebb jobbol­dali pártok kiesésévet több képviselői helyet ér. Ha viszont bejutna az SDKÚ és az SaS is, Berényiék és Bugárék is jobban megközelítenék a küszöböt. Az SDKÚ és az SaS viszont, ha így folytatja, nem jut be, a fenti kérdés tehát a következő idő­szakban egyre aktuálisabb lehet. FIGYELŐ Ferenc pápa 10 tanácsa A katolikus egyházfő egy argentin hetilapnak, a Vivá- nak adott interjút, és ebben 10 olyan dologról beszélt, amitől boldog lehet életünk: Élni és élni hagyni: min­denkit ez az elv kellene ve­zessen. Éljük életünket, és másokat is hagyjunk, hogy ugyanezt tegyék. Adjuk át magunkat má­soknak: legyünk nyitottak és nagylelkűek, mert a ma­gunkba való zárkózás ego­centrikussá tehet. Higgadt, békés életveze­tés: nyugalomban, jóindulat­tal és alázattal éljük az életet. Egészséges viszonyulás a szabadidőhöz, pihenéshez: élvezzük a művészeteket, ugyanakkor játsszunk egy­mással és a gyerekekkel. Ée- renc pápa sajnálatosnak tart­ja, hogy az emberek képtele­nek egymással megosztani élményeiket. Muszáj a sok munka mellett időt és ener­giát fordítani arra, hogy a családtagok beszélgessenek egymással. Pl. vacsora köz­ben kapcsolják ki a tévét. A vasárnap szabadnap: a hetedik nap a családok napja, töltsük egymással. Méltóságot adó munkát adjunk a fiataloknak: kreatív fiatalokra van szükség. A fia­talok lehetőségek nélkül a drogok felé sodródhatnak, sérülékenyebbekké válhat­nak, emiatt pedig öngyilkos­ságba is menekülhetnek. A természet tisztelete és óvása: az emberiség egyik legnagyobb kihívása a har­madik évezredben, mert ké­pes zsarnoki módon bánni a természettel. Kerüljük a negativitást: a másokról való rosszindulatú pletyka önértékelési hibákat leplez. Ne húzzunk le máso­kat, hanem emeljük fel ma­gunkat. A negatív gondola­toktól való megszabadulás egészséges. Tiszteljük mások hitét: ne próbáljunk más vallásra térí­teni senkit. Cselekedeteink által hathatunk inspirálóan, ám csak ártunk azzal, ha térí­teni akarunk, mivel az bénító- lag hat a kommunikációra. Tegyünk a békéért: renge­teg háború dúl ma a Földön, a békéért pedig mindig hango­san kell szólni, tenni kell érte. A béke nem néma, hanem cselekvő, (filantropikum) A pápa tízpontos üzenetében a legelső helyen a szabadelvűség első mondata van Aszó A társadalomtudomá­nyok egyik nagy átka, hogy mire az empíriából valamilyen általánosít­ható definícióig eljut­nak, az általuk definiált valóság már régen más. A társadalomtudomá­nyok ennek ellenére tu­dományok. Mit várha­tunk el akkor a politikai marketingtől, ami vi­szont nem az. LOVÁSZ ATTILA Huszonöt éve a politikai marketing pőrére egyszerűsí­tett megfogalmazásaival igyekszik egy-egy párt meg­szerezni a maga választóréte­gét. A jelszavakba tömörített üzenetek módszerében akad még társa is: a fogyasztói piac. Szlogenek tömkelegét sorol­hatnánk fel az elmúlt évekből, s ha kihagynánk a szó szerint ostoba üzeneteket, még a szel­lemes és találó leegyszerűsí­tésekben is megtalálnánk a lé­nyeget: az egymondatos üze­netek saját ostobaságunkat használják fel. Bevesszük, mint hal a csalit. Politikai mar­ketingszövegek képezik társa­sági és kocsmai viták tárgyát, akadémiainak látszó hevület­tel csapnak össze diskurzusok során kategóriák, megnevezé­sek, címkék, hovatovább már nem is vitát, hanem csak pár­huzamos - azaz egymás mel­letti - elbeszéléseket gerjeszt­ve. Legfontosabb elemük a jel­ző, amely az esetek nagy több­ségében már köszönő viszony­ban sincs eredeti jelentésével. Jobb esetben a tejesen ostoba, hibás szóhasználat kerül elő - ez ellen még lehet magyará­zattal harcolni -, rosszabbik esetben a szó, a fogalom de­valválódik. Kiragadva néhányat példa­ként: ugyan kinek mit mond ma olyan kifejezés, mint a szo­ciális, mi az, hogy. népjóléti, tudásalapú, polgári, közjó, la­kossági akarat, jobboldal, bal­oldal, konzervatív, szocialista, liberális, népi, urbánus, több­ségi, demokratikus, piacgazda­ság, szabadság, jog, képviselet és képviselő. Vajon melyik sza­vaknak adnánk pozitív vagy negatív konnotációt, és - itt jön a lényeg - melyiket tudnánk helyesen értelmezni, netán de­finiálni. (A wiki használata nem ér - már csak azért sem, mert ott is találunk olyan, de olyan megfogalmazásokat, amelyekért tisztességes aka­démiai környezetben a kinézés a legenyhébb büntetés.) Nos, olvasom a napi olvasni­valómat, s ráakadok Ferenc pápa legutóbbi üzenetére. Az egyházfő megtanulta a modern kor kommunikációs szabályait, többek közt tudja, hogy Mózes óta egyáltalán nem változott az elménk, nagyon szeretjük, ha pontokban, bekezdésekben, in­telmekben kapjuk meg az ada­got. így Ferenc pápa is össze- grundolt 10 pontot, nem a Tíz- parancsolat helyett, annál ko­molyabban veszi hivatását, ha­nem kiegészítésként. S beszél nekünk arról, mi a boldog élet titka. Az első mondat, az első ige, az első gondolat, amelyet megoszt velünk: Élni és élni hagyni! Még a kocsmai polito­lógia magas fokú művelői is lát­ják, nem más ez, mint a Leben, und leben lassen, a liberaliz­mus legelső mondata. A sza­badelvűség leggyakrabban használt üzeneteinek egyike a katolikus egyházfő tízpontos üzenetében a legelső helyen. Van még néhány lélegzetelállí­tó mondat (pl. a vallási tole­ranciára vonatkozó, ami már szinte doktrínaváltás), de az biztos, Ferenc pápa nagyon jól tudta, milyen mondatot ír le, és azt milyen eszmei irányzattal azonosítja a közbeszéd. Nem zavarta. Feltehetően azért, mert nem azt nézte, mivel azo­nosítják az üzenetet, hanem azt, hogy mit jelent. Oly ritka hozzáállás manapság. Követé­sére buzdítanék szerény eszkö­zeimmel. JEGYZET Kitörési lehetőségek JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Egy világvégi, szinte a térkép által sem jelzett faluból indult sokgyerekes családból. De sosem feledte el apja intését, - aki a szóéiban, de később is, mindig megfogta a munka végét -, hogy nincs olyan, amit ne lehetne meg­csinálni, s az álmok azért van­nak, hogy beteljesítsék őket. Szakközépet végzett, bár mindig többről álmodott. De ha már neki nem jött össze, akkor megfogadta, hogy mindent a gyerekei élhetőbb jövőjének rendel alá. Miután a felesége egyik napról a má­sikra elhagyta, összepakolva a két fiát, kivándorolt Csehor­szágba, ahol legalább tisztes­séges munkát ígértek tisztes­séges bérért. Ott sem volt könnyű a kezdet, s ugyan nem mondták a szemébe, de azért csak romaként néztek rá. Fiait egyszer levitte egy tornate­rembe, ahol küzdősportokkal foglalkoztak. Akkor nem is gondolta, hogy ez mind a gye­rekei, mind az ő életét gyöke­resen megváltoztatja. A fiai sportágat, mi több életvitelt, ő pedig asszonyt talált magá­nak. Mint később kiderült, fia­inak szerető mostohaanyát. De hazahúzta a honvágy, s már az újdonsült asszonnyal együtt visszatért Gömörbe, ahol egy elhagyatott családi házat vett meg nem messze szülőfalujától. Mivel nem igen talált munkát magának, a fe­lesége járt dolgozni. Őt simán felvették, s amikor megszüle­tett a közös gyerekük, a férj maradt otthon anyaságin, s ahogy mondja, legtöbbször a hivatalos papírokat is ő intézi, mivel vele cseh létére is sokkal könnyebben szóba állnak mint férjével. A gyerekek, akik közben már bajnoki címek so­kaságát gyűjtötték be Csehor­szágban, bejelentkeztek az egyik közeli klubba, ahol elő­ször nem szívesen látták őket. De miután kiderült a múltjuk, mégiscsak respektálták, s ma már büszkén mutogatják őket. „Egy fizetésből megélni is irtó nehéz, de megfogadtam apámnak, hogy embert fara­gok majd a fiaimból, s úgy szeretnék meghalni, hogy mindent megtettem azért, hogy nekikjobb legyen” - mondja, s miközben beszélge­tünk, kétszer is kimegy a fias- disznót ellenőrizni, hisz a na­pokban született nyolc kisma­lacra állandóan vigyázni kell. De van az udvaron pulyka, csirke és kacsa is szép szám­mal. A fiúk pedig sorra aratják a babérokat, a nagyobbik a minap jött haza Thaiföldről, ahol hat hetet tölthetett egy táborban, a kisebbik pedig ősszel készül Japánba. Mind­ketten rendkívül céltudato­sak, lelkesek és alázatosak. , Az öcsém mindig szid, hogy rámegy a gatyám is a fiaimra, de nem bánom, mert látom, hogy ez az egyetlen kitörési lehetőség az életükben. S ha már nekem nem sikerült, ta­lán még megélem, hogy kitel­jesíthetik a bennük rejlő képességeket” - mondja már az autóban, s gyorsan félre­rántja a kormányt, hogy el ne üsse az úttestre ldugró nyulat.- Anni néni, hol az igazság? A sertéstenyésztők szerint egyre kevesebb a disznó, apám szerint meg egyre több. (Peter Gossányi rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents