Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-01 / 176. szám, péntek
6 Külföld UJSZO 2014. AUGUSZTUS 1. www.ujszo.com ■nisi Yukos-ügy: 1,8 milliárd euró Strasbourg. Több mint 1,8 milliárd euró kártérítés megfizetésére kötelezte tegnapi döntésével az orosz államot a strasbour- gi Emberi Jogok Európai Bírósága a Yukos (Jukosz) olajvállalat által indított perben. A bíróság már 2011-ben megállapította, hogy Oroszország megsértette a cég magántulajdonhoz és jogorvoslathoz való jogát. Eredeti beadványában a Yukos ezért 81 milliárd euró kártérítést követelt, ám a bírák a vállalat több panaszát elutasították. (MTI) Perbe fogják Barack Obamát Washington. Megszavazta az amerikai képviselőház, hogy alkotmányos jogkörének túllépése - a rendeleti úton való kormányzás - miatt bírósági eljárás induljon Barack Obama elnök ellen. A szövetségi törvényhozás republikánus többségű alsóháza 225 igen szavazattal 201 nem ellenében fogadta el a határozatot. Az ellenzéki párt soraiból öten nemet mondtak a rendkívül szokatlan javaslatra. A demokraták közül mindenki elutasította azt. A határozat felhatalmazza John Boehner házelnököt, hogy a képviselőház nevében pert indítson az elnök ellen egy szövetségi bíróságon. Még a jogi szakértők sem tudnak pontos választ adni arra, hogy ez a gyakorlatban miként fog működni. (MTI) Kurdoktüzében a dzsihádisták Damaszkusz. Szíriái kurd fegyveresek elfoglalták az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges csoport több állását Szíria északi részén, az összecsapásokban 49 ember életét vesztette. Az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (OSDH) civil szervezet szerint a harcok a török határ közelében fekvő, Ain- al-Arab nevű kurd enklá- véban zajlottak. Az összetűzésben a Népvédelmi Egységek kurd milícia 14 tagja halt meg, az Iszlám Állam 35 harcosa vesztette életét. A harcok végeztével a kurd fegyveresek átvették az ellenőrzést több, korábban a szélsőséges csoport irányítása alatt álló magaslat felett. Ezzel párhuzamosan az ország keleti részében is összecsapások törtek ki, itt egy szunnita törzs harcosai csaptak össze a korábban Iraki és Levantei Iszlám Állam néven ismert milícia tagjaival. (MTI) Buenos Airesnek ugyan van pénze, de nem hajlandó fizetni az általa dögkeselyűknek hívott pénzügyi befektetési alapoknak Tegnaptól újra államcsődben Argentína A csőd hírére csődület. Buenos Airesben kormánypárti szimpatizánsok tüntettek, akik szerint a kabinet helyesen tette, hogy ellenállt a pénzügyi befektetési alapok nyomásának. (SITA/AP-felv.) Buenos Aires. Nem tudott megállapodni az argentin kormány a hitelezőkkel, így tegnap reggel hivatalosan is csődbejutott. A Standard & Poor's hitelminősítő azon melegében nem törlesztő kategóriába sorolta be Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdaságát. ÖSSZEFOGLALÓ Argentína pénzügyminisztere szerda éjjel jelentette be, hogy nem sikerült megállapodniuk a hitelezőkkel, így életbe lép az államcsőd. Lejárt a türelmi ideje az 539 millió dolláros kamatfizetési kötelezettségnek, az állam ugyan letétbe helyezte az összeget, de megtagadta a kifizetést a hitelezők által diktált feltételek mellett, melyeket az elmúlt hónapban az amerikai Legfelsőbb Bíróság is jogszerűnek ítélt. Az ország nem likviditási, azaz pénzügyi problémái miatt nem fizet, inkább nem akar követendő példát minden hitelezője számára, mert ebben az esetben az összesített követelésekkel az idén már 20 százalékot gyengült argentin peso drámai módon leértékelődne. Az ügy lényege: Argentína 2001-es csődje után kétszer is, 2005-ben és 2010-ben megállapodott az államadósságának 92%-át képviselő hitelezőkkel, hogy kevesebbet ugyan, de fizet a kötvények után. A hitelezők túlnyomó többsége elfogadta, hogy az adósság értének 30%-át megtestesítő új kötvényeket kap. A maradék viszont nem fogadta ezt el, és néhány amerikai befektetési alap továbbra is a teljes pénzt követeli a kötvényekért. És itt válik a helyzet igazán megoldhatatlanná. Ha Argentína rendesen kifizetné az alapokat, akkor a másik 92%-ot is ki kellene fizetni visszamenőlegesen. Amibe tényleg beleroppannának pénzügyileg, ugyanis az argentin állam 35 milliárd dolláros devizahitellel rendelkezik, ez jelentősen meghaladja az ország devizatartalékát, mely csak 29 milliárd dollárt tesz ki. Ez már a második államcsőd az országban, 12 éve, 2002-ben is csődöt jelentett a dél-amerikai állam, ezért a 20. század első felében még a világ legfejlettebb országai közé tartozó Argentína már hosszú évek óta a világ egyik legkockázatosabb adósának számít. Ehhez persze a populizmus kifejlett megtestesítője, az argentin peronizmus is kellett, amely az országot évtizedek alatt romlásba döntötte. Ennek egyik jelenlegi képviselője Axel Kicillof gazdasági miniszter, az unortodox gazdasági elképzelések fő argentin megtestesítője, aki kedveli az államosításokat (ő találta ki például, hogy az argentin állam kobozza el a spanyol Repsol olajvállalat helyi részlegét). Rendszeresen dögkeselyűknek hívja a meg nem állapodott hitelezőket, akikkel meg kellett volna állapodnia. Az államcsőd a világgazdaságot különösebben nem fogja megrázni, hiszen Argentína már most is nagyrészt levált a nemzetközi piacokról. A szelektív csőd okozhat némi bankpánikot az országban, amit mindenképpen mérsékel, hogy minden épeszű argentin már régen dollárra váltotta minden vagyonát. A bírósági döntésnek sokkal nagyobb hatása lehet a nemzetközi pénzpiacra, mégpedig azért, mert negatívan befolyásolhatja a többi eladósodott, hitelei átstrukturálására készülő ország lehetőségeit. Az IMF igazgatója, Christine Lagarde szerint például a csődnek nem lesz különösebb hatása a régiós piacokra, de rossz precedenst teremthet. Az argentin átlagember persze megszenvedi a technikai csődöt, az infláció iszonyatosan pörög a kormány korábbi túlköltekezése miatt, és valószínűleg még egyszer le kell majd értékelni a helyi pénzt. Áz állam az adatokat hamisítja, de a bizalomvesztés miatt így is szinte biztos, hogy mély recesszióba csúszik az ország. (NapiG., Index, MTI, só) Netanjahu: tűzszünettel vagy anélkül, de leromboljuk az alagutakat -Irán Gáza mellett fel akarja fegyverezni Ciszjordániát Amíg vannak alagutak, addig nem áll le a gázai hadművelet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tegnap kijelentette, hogy nem fogad el olyan tűzszünetet, amely megakadályozza a Ha- mász alagútjainak felszámolását. Netanjahu közölte, a hadsereg teljes erővel folytatja harcát és semlegesíti a gázai alagutakat, amelyekkel a Gázai övezetet ellenőrző Hamász szélsőséges palesztin szervezet „tömeges merényleteket, emberrablást és gyilkosságokat” készült végrehajtani. Most leromboljuk ezt a képességét, mondta a kormányfő, de figyelmeztetett rá, hogy miként a Vaskupola sem garantál teljes védelmet a rakéták elől, hasonlóképpen az összes alagút felszámolására sincs abszolút garancia. Kifejtette, hogy a föld alatti folyosók felszámolása a Gázai övezet teljes lefegyverzésének csak az első lépése. Az összes izraeli tévécsatorna közvetítette a kormányfő beszédét, amelynek idején a Gázai övezetből több rakétasorozatot lőttek Izraelre. A hadművelet 24 napja alatt mintegy háromszázezren hagyták el otthonukat Izraelnek az övezettel szomszédos déli részén, ahová a legtöbb rakétát lövik. Az ott található ki- bucok lakóit általában az ország északi részén lévő kibucok fogadják be. Az ENSZ cáfolta, hogy valóban a fennhatósága alatt állt az a Hán-Júniszban lévő orvosi rendelő, ahol szerdán egy alagút lejáratát találták meg az izraeli katonák, s ahol rájuk robbantották az aláaknázott épületet. Az Erős Szikla hadművelet időtartama már meghaladta mindkét előző gázai katonai akció, a 2008-as Öntött Ólom és a 1012-es Felhőoszlop hadművelet hosszát is. A harcok harmadik hetének közepén 1374 palesztin halálos áldozatot tartanak nyilván a gázai egészségügyi hatóságok. 56 izraeli katona esett el a harcokban és három izraeli civil vesztette életét. Az izraeli hadsereg további 16 ezer tartalékos katonát mozgósított a Gázai övezet palesztin fegyveresei elleni hadjárathoz a harcoló alakulatok frissítésére, ezzel 86 ezerre nőtt a bevetett tartalékosok száma. A Gázai övezet mellett Ciszjordániát is fel fogja fegyverezni Irán - közölte az iráni külügyminiszter arab kérdésekkel foglalkozó tanácsadója. „Megadunk minden módunkban álló segítséget, hogy erősítsük a palesztinokat Gázában” - jelentette ki Haszin Amír Abdalíja. A szállítás nem egyszerű Iránból, mert a Perzsa-öböl útjait ellenőrzik. „A damaszkuszi repülőtérről Kartúmba küldtük a rakétákat, onnan Port-Szudánba, majd a Sínai-félszigetre, ahonnan alagutakon át jutottak a Gázai övezetbe” - tárta fel Ahmed Dzsibril, a Szíria-barát Népi Front Palesztina Felszabadításáért főparancsnokság vezetője a fegyverek Gázába jutásának titkát. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy Izrael a lehető legtöbb alagutat berobbantsa, szerencsére Egyiptom katonai vezetése napjainkban szintén hasonló elvet vall. Az ukrán hadsereg az ENSZ kérésére fegyvernyugvást hirdetett a keleti országrészben, megérkeztek az orosz szakemberek Eljutottak a katasztrófa helyszínére a nemzetközi szakértők MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev., Az ukrán fegyveres alakulatok tegnap egy napra felfüggesztették a támadó hadműveleteket abban a keletukrajnai térségben, ahol két héttel ezelőtt lezuhant a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe. Ban Ki Mun ENSZ-fő- titkár kérésére hirdettek egyoldalúan tűzszünetet, hogy szavatolják a katasztrófát vizsgáló nemzetközi szakértők munkájának biztonságát. Közben az orosz légiközlekedési hivatal, a Roszaviacija közölte, hogy Kijevbe megérkeztek az orosz szakértők, hogy bekapcsolódjanak a katasztrófa okainak felderítésébe. A többi ország szakértőivel együtt megEgy nap pihenő. Az ukrán hadvezetés tegnap leállította a hadműveleteket, hogy a nemzetközi szakértők végre megvizsgálhassák a július 17-én lelőtt maláj repülőgép roncsait. (TASR/AP) próbálnak még a nap folyamán eljutni abba a térségbe, ahol lezuhant a gép. Támaszpontot alakítanak ki a maláj utasszállító katasztrófáját vizsgáló nemzetközi szakértői csoport számára az ukrán fegyveres erők által ellenőrzött területen a lehető legközelebb a tragédia helyszínéhez - jelentette Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettes, aki egyben a Boeing 777-es lezuhanásának okait vizsgáló ukrán állami bizottságot is vezeti. Több napon át tartó sikertelen próbálkozás után tegnap eljutott a maláj utasszállító keletukrajnai becsapódásának helyszínére egy nemzetközi szakértői csoport. A kormányerők és az oroszbarát szeparatisták között folyó harcok miatt a küldöttség hétfő óta hiába akarta és próbálta megközelíteni a július 17-én lezuhant repülőgép roncsait. Az ausztrál és holland szakértőkből álló csoportot azzal bízták meg, hogy a katasztrófa helyszínén eleinte további áldozatok felkutatására és az utasok szétszóródott személyes tárgyainak összegyűjtésére összpontosítsa erőfeszítéseit. Az ÁP amerikai hírügynökség egyik helyszínen lévő újságírója azt mondta: a szóban forgó területet láthatóan a szeparatisták ellenőrzik. Az ukrán vezetés feltételezése szerint a szakadárok az elmúlt napokban igyekeztek eltüntetni a bizonyítékait annak, hogy ők felelősek a tragédiáért.
