Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-25 / 196. szám, hétfő
4 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 25. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Most vegyünk porszívót Brüsszel. A szeptember 1-jén életbe lépő európai uniós szabályozás értelmében tilos lesz az 1600 wattosnál nagyobb motorerővel rendelkező porszívók gyártása és árusítása, miközben eddig ez volt az egyik legnépszerűbb kategória. A 2009/125/EC direktíva szeptember 1-jétől 1600 W-ban, 2017. szeptember 1-jétől pedig mindössze 900 W-ban maximálja a piacra dobható porszívók teljesítményét. A BBC szerint az 1600 wattosnál erősebb porszívók népszerűségét jól mutatja, hogy a népszerű Which? brit fogyasztóvédelmi szervezet legutóbbi elemzése szerint a hét legjobb porszívóból öt a most betiltandó kategóriába tartozik. (hvg.hu) Lelassult a magyar béremelkedés Budapest. Magyarországon jelentős mértékben lelassult a bérek növekedési üteme - derül ki a Magyar Statisztikai Hivatal elemzéséből. Eszerint a bruttó átlagbér idén júniusban 3,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben májusban még 4,9%-os növekedést mértek. Az idei első fél évben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 235 ezer forint volt, míg a közfoglalkoztatottak átlagosan 78 ezer forintot kerestek. A bruttó átlagkereset a bankszektorban volt a legmagasabb, ahol ez elérte a 493 ezer forintot. (TASR) Korszerű téglák a Leiertől Pozsony. Az osztrák Leier Baustoffe SK társaság 2 millió euró technológiai ráfordítás árán tovább, bővítette kapacitását az Eperjes közeli Petro- vanyban, ahol Közép-Európa egyik legkorszerűbb téglagyárát működteti. Augusztus 4. óta csiszolt kerámia téglákat is gyártunk, a kapacitás- bővítés eredményeként 25%-kal nő a termelésünk, ez stabilizálja a munkahelyek számát - közölte Anton Via- zanko a 6 országban működő Leier szlovákiai ügyvezetője. Az évi 200 millió euró összforgalmú cég 2007-ben látott neki a kelet-szlovákiai, 70 embernek munkát adó beruházásának. (só) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM | VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8003 Lengyel zloty 4,1863 D Cseh korona 27,838 W Magyar forint 313,50 □ Horvát kuna 7,6285 H Román lej 4,4108 a Japán jen 137,70 fi Svájci frank 1,2100 a Kanadai dollár 1,4537 fi uSA-doilár 1,3267 a VÉTEL-ELADÁS [BANK 1 DOLLÁR 1 CSEH KORONA FORINT 1 Sberbank 1,37-1,29 28,63-26,97 328,27-299,99 OTP Bank 1,39-1,27 29,04-26,59 327,88-300,24 Postabank 1,37-1,28 28,77-26,82Szí. Takarékpénztár 1,37-1,28 28,55-26,97 328,83-300,51 Tatra banka 1,37-1,29 28,64-26,98 326,95-302,11 ČSOB 1,36-1,29 28,51-27,10Általános Hitelbank 1,37-1,29 28,64-26,97 328,33-300,06 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) taÍÄÄ£csak°,80€ľ Augusztus 30-án S^usoKnán *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt! A bankok a kölcsönök iránti fokozott érdeklődésnek köszönhetően növelték a nyereségüket Itt az akciós őszi lakáshitelek A legtöbben az őszi hónapokban igényelnek lakáshitelt a szlovákiai bankoktól (Miroslava Cibulková felvétele) Pozsony. A legtöbb ingatlan Szlovákiában hagyományosan az őszi hónapokban cserél gazdát, amihez a bankok is alkalmazkodtak, így az őszi hónapokban akciós hitelekkel próbálnak új ügyfeleket szerezni. Idén azonban a legnagyobb pénzintézetek már most nekiláttak a jelzáloghitel-kamatok csökkentésének, amit hamarosan a kisebb bankok is követhetnek. Mire számíthatnak a hitelfelvevők az elkövetkező időszakban? ÖSSZEFOGLALÓ Az Általános Hitelbank (VÚB), az UniCredit és a Tatra banka már a főszezon előtt elkezdte lefaragni a jelzáloghitelek kamatait. A VUB például a jelzáloghitelek esetében az egy évre lekötött kamatot 4,19-ről 3,49 százalékra csökkentette. A hároméves lekötésnél az éves kamat 3,69-ről 2,69-re, az ötévesnél 3,99-ről 2,99 százalékra esett vissza. Az UniCredit az Invest és Klasik jelzáloghiteleinek tíz évre lekötött kamatát 5,29-ről 3,70%-ra csökkentette, a Tatra banka pedig egyszázalékos kedvezményt nyújt a törlesztés idejére. Példájukat a Hospodárske noviny aktuális elemzése szerint az elkövetkező időszakban a többi bank is követi, miközben a jelzáloghitelek átlagos kamatszintje már most 3,18%-ra esett vissza. Az idei év elején ez még 3,55, tavaly februárban pedig 4,76% volt. Korábban léptek a pénzintézetek Maroš Ovčarik, a Finančná Hitparáda pénzügyi portál ügyvezető igazgatója szerint a pénzintézetek a lakosságnak folyósított hitelállomány növelésével próbálják meg pótolni a céges hitelek iránti igény csökkenésével járó kiesést. A bankoknak manapság ráadásul a piaci környezet is kedvez, hiszen az Európai Központi Bank az elmúlt időszakban történelmi mélypontra csökkentette az alapkamatot, aminek köszönhetően olcsóbban jutnak hozzá a forrásokhoz. A pénzintézetek ennek köszönhetően már a nyári hónapokban elkezdték csökkenteni a hitelkamatokat. „A nyári kamat- csökkenés már az őszi akciók előszelének számít” - nyilatkozta Zuzana Murcko, a Szlovák Bankszövetség szóvivője. Bizonytalan jövő Mi várható az elkövetkező időszakban? A banki elemzők szerint a hitelkamatok tovább csökkenhetnek, hiszen ezek még mindig magasabbak, mint az eurózóna többi országában. Ugyanakkor továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy ha az ukrán-orosz konfliktus eldurvul, a szomszédos országok biztonságát is veszélyeztetve, a növekvő kockázatok miatt a kamatok újra nőni kezdenek. Ez utóbbival azonban az elemzők többsége egyelőre nem számol. „Továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy a kamatok csökkenjenek, nagyobb esésre azonban már nem számíthatunk” - állítja Igor Lehot’an, a Szlovák Takarékpénztár lakossági hitelekért felelős osztályának a vezetője. Az őszi hónapokban további csökkenést vár Zuzana Eliášová, a ČSOB szóvivője is. A bankok között ugyanis egyre nagyobb konkurenciaharc dúl, így az ügyfelek megnyerése érdekében nem haboznak a kamatcsökkentéssel akkor sem, ha ez a nyereségükkárára megy. Nyereséges bankszektor Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a bankoknak épp a hitelek iránti fokozott érdeklődésnek köszönhetően sikerült növelniük a nyereségüket. A bankszektor profitja az idei első fél évben elérte a 300 millió eurót, ami 4 százakkal több, mint egy évvel korábban. Marcel Laznia, a Szlovák Bank- szövetség elemzője szerint mindez elsősorban annak köszönhető, hogy az új lakáshitelek száma több mint a negyedével nőtt az egy évvel korábbihoz képest, (mi, TASR, Hn.) Raiffeisen Bank: béke van az országban, de nem a kormány és a bankok között Brutális veszteség a magyar pénzintézeteknél ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A végtörlesztés óta nem látott, 361 milliárd forintos veszteséget könyvelt el a magyar bankszektor az idei második negyedévben. A devizahiteles csomag nélkül kis veszteséget szenvedett volna el a magyar bankszektor a második negyedévben. Az árfolyamrés és részben az egyoldalú szerződésmódosítások visszamenőleges elszámolása miatt azonban a bankok egy része már nagy összegű céltartalékot képzett a második negyedévben. Ennek a teljes összege 350 milliárd forint körül volt. A veszteségek még tovább nőhetnek, hiszen még nem minden bank számolta el az árfolyamrés mellett az egyoldalú kamatemelések visszarendezésének hatását. A Raiffeisen Bank máris a kivonulást fontolgatja Magyarországról, az elmúlt években ugyanis 600 és 700 millió euró közötti veszteséget könyvelhetett el. Karl Sevelda, a Raiffeisen Bank International vezérigazgatója szerint a magyar kormány devizahitelekkel kapcsolatban hozott, illetve további tervezett lépései az egész magyarországi bankszektornak jelentős károkat okoznak. Sevelda szerint ugyan „béke van az országban, de nem a kormány és a bankok között”. (MTI) A legtöbb, államilag támogatott bérlakás, összesen 423 ezúttal Nyitra megyében épülhet Megugrott az érdeklődés a bérlakások iránt Már a magáncégek is igényelhetnek kedvezményes lakáshitelt a bérlakások építésére (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában egyre nagyobb az érdeklődés a bérlakások iránt - nyilatkozta František Palkó, a közlekedési és építésügyi tárca államtitkára. Szerinte a minisztérium és az Állami Lakásfejlesztési Alap idén 95 millió eurót fordított erre a célra, 103%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ennek köszönhetően a tavalyihoz képest 600-zal több, összesen 2007 új bérlakás épülhet az országban. Palkó szerint ez részben azzal magyarázható, hogy a lakásfejlesztési alapról szóló törvény módosításának köszönhetően már a magáncégek is igényelhetnek kedvezményes lakáshitelt a bérlakások építésére, miközben az elmúlt időszakban épp az ilyen társaságok részéről nőtt az érdeklődés a bérlakások építése iránt. A legtöbb, államilag támogatott bérlákás, összesen 423 Nyitra megyében épülhet, amit Besztercebánya és Eperjes megye követ. A legkevesebb bérlakás ezzel szemben Pozsonyban épül, ami Palkó szerint már csak azért is érdekes, mert épp Pozsonyban lenne ezekre a legnagyobb szükség, hiszen sokan csak azért nem tudnak elhelyezkedni a fővárosban, mert nem engedhetik meg maguknak a drága bérleti díjakat. Dana Pištová, a lakásfejlesztési alap igazgatója szerint a községi szociális bérlakásokban szabályozott bérleti díjak vannak: az egyszobás lakások esetében ez jelenleg nagyjából havi 50, a háromszobásak esetében pedig mintegy 150 euró körül mozog. „Ezek a díjak a kevésbé tehetősebb rétegek számára is elfogadhatóak” - vallja Pištová, aki szerint ezért az új, 2020-ig szóló lakáspolitikai koncepció kidolgozásánál még nagyobb figyelmet szentelnek a bérlakásépítés támogatásának. (TASR, mi)
