Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-25 / 196. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 25. Vélemény És háttér 5 Fico ostorozza az uniós szankciókat, melyek elfogadásában kormányfőként maga is részt vett Én sem értem... A szlovák kormányfő több nyilvános alkalmat is kihasznált arra, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókat helytelenítse. Legutóbb azt hangsúlyozta, nem érti a szankciókat, és harmonikus, baráti kapcsolatokra kellene törekednünk Moszkvával. LOVÁSZ ATTILA Tudjuk, hogy a szankciókat az Európai Unió vezette be, s erre helyezném a hangsúlyt. Az az EU, amelynek nem alattvalói, hanem szavazati jogú, esetenként vétójoggal rendelkező tagjai vagyunk. Na már most: ha az unió bármely szerve rendelte el a szankciókat, abban Szlovákiának képviselője van. Szlovákia nem parancsba kapta a szankciókat, hanem elfogadásuk aktív részese volt. Ha nem értett egyet velük, akkor arra a megfelelő fórumon kellett (volna) felhívnia a figyelmet. Ha ezt a szlovák képviselet vagy maga a kormányfő megtette, vajon miért nem tájékoztatja erről a lakosságot? Pl. közölné, milyen volt a szlovák álláspont, milyen érvekkel mentünk a tárgyalásokra, mik voltak az ellenérvek, milyen kompromisszum született. Merthogy az unióban általában kompromisz- szumos, sok esetben konszen- zuális - mindenki beleegyezését feltételező - döntéshozatali mechanizmus működik. Ha a szlovák álláspontra voltak ellenérvek, talán érdekelné a lakosságot, milyenek. Lehet, hogy a polgárok láthatnák, meggyőző érveket sorakoztattak föl olyanok, akik nem osztották Pozsony véleményét. Lehet, hogy látnák, rosszak voltak az érvek, de pl. erőből érveltek gazdagabb és nagyobb országok, ez is komoly tapasztalat lehetne. Kiderülhetne pl. az is, hogy a szlovák érvek voltak rosszak, nem eléggé alátámasztottak, s kiderülhetne, azokat ki és milyen intézményben készítette elő, mennyire használható az intézményvagy hivatal a továbbiakban. S végül: kiderülne, mik is az érvek? Mennyivel fázunk rá, és mennyire fáznánk rá, ha nem lennének szankciók. Vagy esetleg miért lenne jobb az, ha az unió nem ártaná magát bele Oroszország hatalmi játékaiba. Talán kiderülne, hogy Brüsszel látja rosszul és Pozsony jól, hiszen Pozsonynak azért csak van némi tapasztalata Moszkvával. De az is kiderülhetne, hogy az orosz megszállást soha nem tapasztalt országok látják reálisabban Moszkva szerepét az ukrán konfliktusban. Mindez nem derülhet ki akkor, ha a kormányfő ünnepi beszédben elítéli annak az uniónak a szankcióit, amelynek Európai Tanácsában ő maga ül és szavaz. Az előzőleg taglaltakra elsősorban azért volna szükség, hogy tisztázzuk, valóban olyan politikai és gazdasági közösség-e még az unió, amely a moszkvaival éppen ellentétes politikai kultúrát és gazdasági rendszert preferál. S ha olyan maradt, akkor vajon mi miért mondjuk, hogy ez rossz, ha tíz éve még azt ünnepeltük, hogy a nyugati világ teljes jogú részévé váltunk. Ha pedig nem maradt olyan, akkor kiderülne, mitkeresünkmégott. Tehát nem értem. Nem értem, mit mond a kormányfő. Bármely olvasóval azonos módon nekem is van véleményem Moszkváról, Kijevről és a szankciókról. Az általam (is) választott politikai képviselettől eltérően viszont nem szavazok ezekben a kérdésekben és nem alakítom közvetlenül az unió politikáját. A miniszterelnök igen. Ezért akarom érteni, amit mond. Pontosabban: elvárom, hogy érthetően mondja el. Ez a minimum, amit a kormányfőtől elvárhatunk.- Maximum szankciók lesznek itt bevezetve, apuskám, semmi más! (Peter Gossónyi rajza) KOMMENTÁR Ha szegény az eklézsia S1DÓ H. ZOLTÁN Ki tudja, miért, Robert Fico szinte kényszeresen mutogatja izmait. Szó se róla, az első kormányzása idején felszedett kilókat dicséretesen ledobta, de talán nem kellene minduntalan erejével kérkednie. Persze nem Arnold Schwarzenegger babérjaira tör, mindössze a szavakkal erőművészkedik. A verbális szkan- derezés döntően az egykor privatizált nagyvállalatok visszaszerzése terén nyilvánul meg, esetenként pedig beszól Brüsszelnek, mondván, nem kellene gazdasági háborút folytatni Oroszországgal. Ez utóbbitól most tekintsünk el, úgyis akad kormányfő, aki Brüsszel ostorozását magasabb hőfokon és nagyobb beleéléssel űzi... A Szlovák Gázmüveket, pontosabban, ami maradt belőle, már visszaszerezte a Smer-kormány, a napokban azonban újabb zsákmányt nézett ki magának. ,A kabinet mindent megtesz, hogy növelje befolyását a Szlovák Villamos Művekben” -jelentette be a miniszterelnök. Szó se róla, zsíros falatról van szó, egy olyan cégről, amely az elmúlt években csinos profitot termelt, ám többségi tulajdonosa, az olasz Énei meg akar szabadulni tőle. Az Énei ugyanis túlköltekezett, eladósodott, ezért néhány érdekeltségétől megválna. Persze nem véletlen, hogy éppen szlovák leányvállalatának intene búcsút: az atomerőművek építésében teljesen járatlan olasz társaság egyszerűen képtelen befejezni Mohit. A költségek már lassan a 4 milliárd eurót súrolják, a 2012-es határidő pedig az egyre bizonytalanabbul kimondott 2016-ra tolódott ki. A probléma abból adódik, hogy a kormány örökös pénzzavarral küzd, s ha nem akar a 2016-os választási évben az adósságfékről szóló törvény értelmében brutálisan szigorú költségvetést készíteni, akkor jobb, ha nem is gondol a villamos művek 2006-ban 840 millió euróért eladott 66 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására. Különben is, csínján kell bánni a nagy energiacégek visszaállamosításával. A gázművek például kész ráfizetés a tranzitágazat nélkül, a villamos művek pedig abefejezetlen Mohival csak újabb kölönc lenne a kormány nyakán. Az állam hatalmát szintén erősítő Orbán-kormány is ráfázott az E.On gázüzletágának visszavásárlására, a MOL-részvénycsomag megvétele ugyancsak rossz üzletnek bizonyult. Arról nem is szólva, hogy ritkán szerencsés, ha a kormány számára kedves embereket ültetnek természetes monopóliumok igazgatótanácsi székeibe.... Visszatérve a pénzhez, lapunk szombati számában hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a 2015-ös költségvetés tervezete az idei alig 40 százalékára vágná vissza a Szlovák Hidrometeorológi- ai Intézet keretét. Annyi pénze sem lesz az intézetnek, hogy természeti katasztrófák idején riasztást adjon ki- állítja az SHMÚ vezetője. Mintha a természet is a meteorológusok pártjára állna, augusztusban a felhőszakadások után kétszer is Velencévé változott Pozsony. Nos, ha ilyen szegény az eklézsia, ha ilyen szerények az ország pénzügyi lehetőségei, akkor „a pap is maga harangozzon”, azaz Fico ne a közpénzek elköltése árán döngesse a mellét, hogy lám, a gáz ára után a villany árát is megfékezzük. Ez ugyan nagyon jól hangzik, de a gáz és a villany árának alakulását inkább bízza a piaci tényezőkre. Sziddiki Ebola-vírussal vagy vegyi fegyverrel akart merényletet végrehajtani Amerikában Lady al-Kaidát akarták cserébe Foleyért MT1-F1GYELŐ Az Iszlám Állam (IÁ) terroristái a lefejezett amerikai újságíró, James Foley életének megkímé- léséért a Lady al-Kaida néven ismert Áfija Sziddiki kiszolgáltatását követelték. A nő azt tervezte, hogy piszkos bombával, Ebola-vírussal vagy vegyi fegyverrel hajt végre támadást az Egyesült Államokban - írta a The New York Times. Ez a terroristák e- mailjéből derült ki, amelyet Foley családjának küldtek augusztus 12-én. A pakisztáni Sziddikit 86 évre ítélték Texasban tömeges halált okozó merénylet ten/ezése miatt. A nő az EgyesültÁllamokban doktorált és a massachusettsi egyetemen neurológusi végzettséget szerzett. Afganisztánban fogták el, egy kiló erősen mérgező nátrium-cianidot és olyan iratokat találtak nála, amelyek ismert New York-i helyszínek és épületek elleni potenciális támadások terveit tartalmazták. Sziddiki egy nappal az őrizetbe vétele után egy asztalon felejtett fegyverrel tüzet nyitott a kihallgatóira, de nem találta élőkét. A férj Guantánamón raboskodik Sziddiki a Guantánamón fogva tartott Ammár al-Balucsi felesége. Aférfi Kálid SejkMohamed unokaöccse, aki a szeptember 11-i terrortámadások értelmi szerzőjéneknevezi magát. A nő a 2010-ben tartott perén azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államokat és az iszlámot is szereti, és tagadta, hogy paranoiás lenne. Mivel nem azért ítélték el, mert bárkit is megölt volna, a dzsihadisták mártírként tekintenek rá. Elítélése zavargásokat váltott ki hazájában, és Pakisztán szabadon bocsátását kérte az EgyesültÁllamokhoz. Az Obama-kormány elutasította az Iszlám Állam által követelt cserét, mint ahogy azt is, hogy 100 millió eurót fizessen James Foley szabadon bocsátásáért. James Foley 2012. november 22-én tűnt el Szíriában. Amerikai kommandósok július elején egy sikertelen rajtaütéssel kísérelték meg Foley és más Szíriában fogva tartott amerikai túszok kiszabadítását, az akcióban legalább öt iszlám fegyveres meghalt. Nagy-Britannia a lefejezésről közzétett videó megjelenése után elismerte, hogy Foley gyilkosa brit állampolgár, aki csatlakozott az Iszlám Államhoz. A felvételen a gyilkos brit akcentussal beszél, a nyelvészek megállapították, hogy kiejtése a kelet-londoni, muszlim többségű Tower Hamlets negyedben honos. „Terror a családban” A The Sunday Times hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írta, azonosították Foley gyilkosát. A brit titkosszolgálatok szerint a 23 éves Abdel-Majed Abdel Bary az elkövető. Az egyiptomi származású Bary Londonban élt és hip-hop zenészként volt ismert, a brit elhárítás, az MI5 szerint most az észak-szíriai Rakkában tartózkodik, ahol az amerikai újságírót megölték. A lap szerint az MI5 biztos benne, hogy Bary James Foley gyilkosa. Bary apja, Abdel Äbdul Bary ellen Amerikában emeltek vádat, azzal gyanúsítják, hogy részese volt az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségei ellen 1998-ban elkövetett pokolgépes merényleteknek. FIGYELŐ Baszkok és bretonok a székelyek mellett A franciaországi Breton Kulturális Intézet és a spanyolországi Baszk Nemzeti Párt is kérte belépését abba a perbe, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) indított az EU luxemburgi bíróságán az Európai Bizottság (EB) ellen a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés bejegyzésének elutasítása miatt. A szervezetek az SZNT oldalán avatkoznának be a perbe, amiként ezt korábban Magyarország tette. Az ellenkező oldalon eddig Szlovákia, Görögország és Románia lépett be a perbe. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítené. (MTI) NDK-s nyugdíjak: 30 évig eltart a kiegyenlítés A volt NDK területén 2020-ra érik el a nyugdíjak a nyugati szintet. Angela Merkel német kancellár a Sächsische Zeitungnak elmondta, az évtized végén a keleti tartományokban is olyan ellátásban részesülnek a nyugdíjasok, mint nyugaton, és elkészítik a nyugdíjak kiegyenlítésének menetrendjét. A keleti tartományokban a nyugdíjak most a nyugati szint 92%-át érik el. Az átlagnyugdíj nyugaton 1287 euró, keleten 1187. Keleten a bérek a nyugati szint 81%-át teszik ki. Németország nyugati részén nagyjából 16 millió nyugdíjas él, a volt NDK terü- letén4millió. (MTI)
