Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-04 / 178. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Leállt a forgalom Pozsonyban Pozsony. Komoly fennakadásokat okozott tegnap a fővároson végigzúduló, komoly csapadékmennyiséggel járó vihar. A csatornák nem bírták elvezetni a hatalmas vízmennyiséget, legalább tíz útszakaszt úgy elöntött az esővíz, hogy a forgalmat le kellett állítani, egy belvárosi bevásárlóközpontot is bezártak. Néhány városrészbe nem lehetett eljutni, az utakat ugyanis teljesen elöntötte a víz. Sok helyütt villamosok és trolik sem jártak, a tűzoltók egy óra alatt 70 riasztást kaptak. (TASR) Felgyújtotta magát egy férfi Vysoká pri Morave. Belehalt sérüléseibe az a férfi, aki vasárnap reggel felgyújtotta magát Vysoká pri Morave községben. A férfi állítólag feleségével veszekedett, majd magát és feleségét is leöntötte üzemanyaggal, de meggyújtani csak saját magát tudta, a nő elmenekült a házból. Néhány órával később, kórházban halt bele súlyos égési sérülésekbe. A házaspár kiskorú gyermekeit is kórházba szállították, az átélt lelki trauma miatt pszichológusok kezelik őket. (SITA) Kevesebb baleset az utakon Pozsony. Fokozatosan javul a közlekedésbiztonsági helyzet az országban - jelentette ki Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány. A rendőrség az idei legtragikusabb júniusi hétvége után kezdett szigorúbb ellenőrzésekbe, akkor 13 ember vesztette életét. Június 9-től július 31-ig 93-mal volt kevesebb baleset és 11-gyel kevesebben haltak meg azuta- kon, mint 2013 ugyenezen időszakában. (SITA) Az új összeget a vállalkozóknak maguknak kell kiszámolniuk, de segít a Szociális Biztosító is Változik a járulékok nagysága 2015-től a biztosító mindenkit értesít (Benedikovič-fotó) Pozsony. Augusztus 8-áig kell befizetni a július 1-jétől érvényes, újonnan kiszámolt járulékokat - figyelmezteti ügyfeleit a Szociális Biztosító. Már csak néhány napjuk van. ÖSSZEFOGLALÓ Minden évben július 1-jével változik a társadalombiztosítási járulék nagysága az egyéni vállalkozók esetében. Egyeseknek ekkor megszűnhet, másoknak viszont keletkezhet járulékfizetési kötelezettségük - a legfontosabb szempont az előző év bruttó összbevétele. A vállalkozók többségének át kellett számolniuk, ezentúl mennyit kell a Szociális Biztosítóba befizetniük. .Akinek kételyei vannak afelől, hogy keletkezett, megszűnt vagy tart-e a járulékfizetési kötelezettsége, az forduljon hozzánk, tudunk tanácsot adni. Igénybe vehető a weboldalunkon közzétett számológép vagy a szaldószámlában lévő adatok, illetve fel lehet keresni az állandó lakhely szerint illetékes kirendeltségünket is” - tájékoztat a biztosító. Noha a hatályos törvény értelmében a vállalkozóknak maguknak kell kiszámolniuk a biztosítási díjat, az SP előzékeny az ügyfeleivel szemben, és aki a kirendeltségbe magával viszi aktuális adóbevallását, útbaigazítják, hogy a tavalyi bevételekből melyik jövedelmet kell figyelembe venni, s abból hogyan kell a járulékok összegét kiszámolni, sőt szükség esetén a biztosító munkatársai a számolásban is segítenek, esedeg ellenőrzik az összeg helyességét. 2015. január 1-jétől a Szociális Biztosító törvényből kifolyólag mindenkit értesíteni fog a járulékfizetési kötelezettség kialakulásáról és a biztosítási díj összegéről, ami az egyéni vállalkozók és a többi önálló kereső tevékenységet folytató személy számára megkönnyíti majd kötelességeik teljesítését. A határidő betartása és a pontos összeg átutalása mellett a vállalkozók alapvető kötelességei közé tartozik az is, hogy a kifizetett biztosítási díjat jól azonosítsák, azaz a szükséges azonosító jeleket (variabilný+špeci- fický symbol) hibátlanul tüntessék fel. A kötelességek elmulasztása vagy megsértése esetén 16 596,96 euróig terjedő bírság szabható ki, figyelmeztet a biztosító. (sza) A 2013-as és a 2004-es atlaszok összehasonlítása azt mutatja, hogy a helyzet továbbra is rossz, de van bizonyos javulás Nem népszámlálás, inkább leltár a romaatlasz 8889-en várnak Kevesebben vannak várólistán Pozsony. Tavaly év végén kevesebb páciens volt a várólistákon, mint egy évvel korábban. Tervezhető beavatkozásra összesen 8889 páciens várt, ebből 1082 egy évnél hosszabb ideig. Éves szinten 1382 személlyel csökkent a várólistákon szereplő személyek száma - derül ki a Közegészségügyi Hivatal statisztikáiból. Tavaly év végén az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) klienseiből volt a legtöbb várólistán (6259). Az átlagos várakozási idő a biztosítónál 180 napra csökkent, legtovább a csípő- ízület cseréjére kell várni, átla- gosan 200 napot. Tavaly a VŠZP ügyfelei a csípő- és térdízületekre 341, illetve 333 napig vártak átiagosan. Általában minden évben az Általános Egészségbiztosító vezeti a listát, amit az intézmény azzal magyaráz, hogy neki van a legtöbb ügyfele - a piac kétharmada az övé -, és az ügyféltörzse is a legidősebb, vagyis sokkal betegesebb, mint a többi biztosítóé. Csökkent a várólisták hossza a Dôvera Egészségbiztosítóban is, igaz arányait, tekintve kisebb mértékben. Tíz hónap alatt tavaly májustól idén februárig 2600-ról mintegy 2400-ra esett vissza a listán szereplő betegek száma. A biztosító naprakész adatokat közöl a honlapján, így a páciensek olyan kórházat is választhatnak, ahol nincs várakozási idő. A legkevesebb kliense tavaly év végén az Union biztosítónak volt várólistán, pontosan 72. A legkisebb magánegészségbiztosító már évek óta a legjobb mutatókkal rendelkezik a várólistákat tekintve. Ez elsősorban a fiatal ügyféltörzsnek köszönhető, ók kevésbé szorulnak tervezhető műtétekre. (dem, SITA) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A romaatlasz készítői szerint a dokumentum bizonyítja, hogy a romákról hamis kép él az emberekben. Kevesebben élnek például romatelepeken vagyis gerókban, és ezeknek a telepeknek a tulajdonviszonyai is rendezettebbek, mint azt sokan tudni vélték. Az atlasz szerint ugyanis mintegy 31 ezer ember él valóban nyomorúságos körülmények között, viskókban, és a romatelepek alatti parcelláknak csak mintegy harmada rendezetlen tulajdonjogi szempontból. Az atlasz elkészítése mintegy két évet vett igénybe, ebből egy év volt az adatgyűjtés, mondta a Sme napüapnak Andrej Mušinka etnológus, aki az Eperjesi Egyetem munkatársaként vett részt a kutatásban. „Az alapot egy több mint 500 kérdést tartalmazó kérdőív jelentette, amelyet közvetlenül a telepeken töltöttek ki a kérdezőbiztosok” - tájékoztaRomaatlasz 4 402 ezer roma él Szlovákiában ♦ 803 telepen és cigánysoron él a romák 53,5 százaléka ♦ 233 telep a településtől távolabb ♦ a települések 28,2%- ban nincs iskola, 17,9%- ban óvoda tott a szakember. A felmérés során 1070 településre jutottak el a kutatók, azokat válogatták ki, ahol a 2011-es népszavazás eredményei alapján legalább 30 ember vallotta magát romának. Ez az 1070 település az összes szlovákiai község 37 százaléka, vagyis gyakorlatilag az ország egy- harmadát részletesen feltérképezték a szakértők. Ugyanakkor a készítők szerint ez a dokumentum nem népszámlálás. „Az országban 105 738 roma él” - válaszolta Mušinka a 2011-es népszavazásra hivatkozva. - Mi nem a romák számát akartuk megtudni, hanem arról készítettünk becslést, hogy mekkora azok száma, akiket a környezetük romának tart.” A 2013-as és a 2004-es atlaszok összehasonlítása azt mutatja, hogy ugyan a helyzet továbbra is nagyon rossz, de érzékelhető bizonyos javulás. 2004-ben például még a telepek 9 százalékában nem volt elektromos energia, míg 2013-ra ez az érték 1,9 százalékra csökkent. Javult a helyzet a csatornázás tekintetében is: 2004-ben a telepek 81%-ban nem volt csatorna, tavaly már „csak” 56,4 százalék volt csatorna nélküli. Tíz évvel ezelőtt még a telepek 37 százalékában nem volt vezetékes víz, ma már csak 23 százalék van vezetékes víz nélkül. Rossz a helyzet az egészségügy és az oktatás területén is. 618 romák által is lakott községben egyáltalán nincs orvosi rendelő, gyerekorvos pedig 737 településről hiányzik a vizsgált 1070-ből. Habár a romatelepeken országos szinthez képest sokkal több a gyerek, iskola vagy óvoda azonban sokszor csak kilométerekre van. Az országos ádag azt mutatja, hogy a romák lakta települések 28,2 százalékában nincs semmilyen iskola, 17,9 százalékukban pedig az óvoda is hiányzik, sokkal rosszabb azonban a helyzet, ha a romák által leginkább lakott keleti megyéket vesszük figyelembe. A Besztercebánya megyében lévő vizsgált települések41,7 százalékában semmilyen iskola, 32,7 százalékukban pedig óvoda sincs, a legközelebbi iskola pedig átlagosan 6 km-re van. (lpj, sme) ®‘ Čadca A x, ®. Námestovo ® Kysucké Nové Mesto ® Tvrdošln Č3 t ©’Žilina ' f , ©‘Stará Ľubovňa i®1 Bardejov*? Svldnik ©'Medzilaborce ,®i Považská Bystrica ' , j ©Martin ©Stropkov ©, Ružomberok ,©’ Kežmarok c, if n®1®'j M • \ fkt' %_’l®>Sabinov ggg®. Levoča , ... ** j^^VspišškľNováVes <fPrešov ®' Hava Skalica ® Trenčín ©Turčianske Teplice t .©i Snina c« , ©'Humenné '©'Vranov nad Topľou N Myi?Va®‘ N°w Mesto nad Váhom Prievidza 1 ©'Bánovcenad Bebravou ©'Gelnica' '©! Brezno ©i Senica V. w © Banská Bystrica ®í Partizánske. ®! Piešťany ^Michalovce ®; Revúca ©i Košice <§jžiarnad Hronom, ■■ť ''w'ť®'Zvolen iarnovica ď ©1 Banská Štiavnica ®; Sobrance ©'Topoľčany :ožňava. .©'Malacky-v ©,’Trebišov ®, Hlohovec ©’Trnava ©iZIaté Moravce. ©Pezinok f :..®j_SeneccfžO'|,/* ,0’Bratislava"' "'.■'''•©'Galanta V Cr” " ®'5aľa "®i Nitra .©'Levice ®i Dunajská Streda ®'Nové Zámky | f .©J Komárno Hol él a legtöbb roma? A térkép a roma populáció számának becslése alapján készült. o% O.i % - 5 % 5,10% -10% 10.1% -20% 20,1 % - 30 % 30,1 40% » Fonás: A roma közösségek atlasza, 2013, grafika: SME/MM M 40,1%-50% ■■ 50,1 % - 60 % 60,1%-70% 70,1%-80% 80,1 % - 90 % 90,1%-100%
