Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)

2014-08-22 / 194. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 22. www.ujszo.com Politikusaink a megszállásról 68: Ficón kívül mindenki Moszkvát bírálta Az ügyészség nem kérvényezhette, a bíróság pedig nem rendelte el a vizsgálati fogságot Megmenthető lett volna több ember élete? Az ügyet az igazságügyi miniszter is vizsgálja (SITA-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Élesen bírálta teg­nap az 1968-as megszállás év­fordulóján a moszkvai vezetést a szlovák politikusok egy része. Van, aki párhuzamot vél felfe­dezni a megszállás és a jelenlegi orosz-ukrán helyzet között. Bugár Béla (Híd) szerint 1968-ban „mindenki fütyült ránk”. Szerinte ezért elfogadha­tatlan Fico hozzáállása az uk­rajnai válsághoz, mert előbb megszavazta az Oroszország el­leni szankciókat, majd „mikor elég távol van Brüsszeltől, ak­kor bírálja azokat”. Ľudovít Ka- ník szerint Moszkvát ma is ha­sonló hatalmi ambíciók hajtják. „Aki helyesli az oroszok mosta­ni lépéseit, 68-at is helyesli” - véli az SDKÚ politikusa. A meg­szállásnak katasztrofális hatá­sai voltak Szlovákiára, jegyezte meg közleményében Andrej Kiska államfő, kiemelve, hogy a Varsói Szerződés Moszkvából irányított alakulatai durván megsértették a nemzetközi jo­got. „Történelmünk egyik leg­sötétebb korszakának tartom”- közölte Kiska. Robert Fico meglehetősen pozitív hangvételű nyilatkoza­tot adott ki, melyben nagyrészt a prágai tavasz jelentőségét mél­tatta. Szerinte augusztus 21-ke olyan dátum, amelyet soha nem szabadna elfelejtenünk. A meg­szállásról csak egyszer tesz emlí­tést a szöveg. (vps, SITA) Pozsony. Minden jel sze­rint elkerülhető lett vol­na a Rózsahegyi járásban található Lúzsnán (Lip­tovská Lužná) történt mészárlás, s megment­hettek volna három em­beréletet, ha a bíróság és az ügyészség időben döntött volna a gyilkos, Ivan. Š. előzetes fogva tartásáról. Az illetékesek tétlensége vagy hibája most az egyszer nem egy vádlott szabaduláshoz, hanem két ember meg­öléséhez és egy öngyil­kossághoz vezetett. ÖSSZEFOGLALÓ Korábbi feleségét és anyját lőtte le, majd magával is vég­zett a hét elején Ivan Š. A férfi ellen korábban eljárást indítot­tak, amiért életveszélyesen megfenyegette volt feleségét. Az ügyet a Rózsahegyi Járási Bíróság tárgyalta, viszont a bí­ró a legutóbbi, július 28-án tar­tott főtárgyaláson sem küldte vizsgálati fogságba a vádlottat. A tárgyalást szeptember 10-re halasztotta. ,A járásbíróság ezen eljárása adhatott lehető­séget a vádlottnak arra, hogy végrehajtsa ezt a bűncse­lekményt. A történtekről a fő­ügyész tárgyalni fog a belügyminiszterrel” - közölte tegnap a főügyészség állásfog­lalását Andrea Predajňová. Egymásra mutogatás Az ügyészség állítólag nem hibázott, ugyanis amikor be­nyújtották a vádemelési javas­latot, a férfi más bűncse­lekményért szabadságveszté­sét töltötte, így nem volt szük­ség a vizsgálati fogság kérvé- nyezésére. Időközben viszont kikerült a börtönből, s mivel a vonatkozó törvények szerint a vizsgálati fogságot az ügyész­ség csak a vádemelés elfogadá­sáig kérvényezheti, miután a bíróság már kitűzte a tárgyalás időpontját erre nem volt lehe­tőség. A felügyelő ügyész állító­lag erre telefonon figyelmez­tette a bírót s emlékeztette, hogy a vizsgálati fogság elren­delése indokolt. „Teljesen nyil­vánvaló volt, hogy fennáll a ve­szélye annak, hogy a vádlott végrehajtja azt, amivel fenyegetőzött” - mondta Predajňová. Az igazságügyi minisztérium már eljárást indított az ügyben, s tegnap közölte, ha beigazoló­dik a bíró hibája, levonja a kö­vetkeztetéseket. Az ügy érde­kessége, hogy korábban ugyanaz a bírónő, egy másik bűncselekmény kapcsán egy­szer már vizsgálati fogságba küldte Ivan Š.-et, tehát ismerte bűnügyi múltját. Arról, hogy az ügyészség fi­gyelmeztette a bírónőt a vizs­gálati fogság elrendelésére, az ügy aktájában bejegyzés is sze­repel. A Zsolnai Kerületi Bíró­ság szerint viszont az érintett bírónő tagadja, hogy bármi­lyen telefonos figyelmeztetést kapott volna. „Ezzel is csak azt igazolja, hogy nem volt átte­kintése az adott esetről” - fűzte hozzá Predajňová. Ötéves tétlenség Arra, hogy a bírók nagyon gyakran súlyos hibákat véte­nek, egyre több a bizonyíték. Legutóbb kiderült, hogy Pavol Dekánek fővárosi járásbíró öt évig nem emelt vádat okirat hamisítással vádolt öt rendőr­rel szemben, s ezalatt az idő alatt az ügy egyszerűen elévült. Az eset fővádlottja azóta rá­adásul a belügyminisztérium­ban dolgozik, az ingó és ingat­lan tulajdon kezelésével fog­lalkozó osztályvezetője. A bíró nem hajlandó vála­szolni arra, miért nem indított eljárást az ügyben, azóta már beadta felmondását és nyug­díjba vonult. A belügyminiszté­rium eleinte azt állította, nem lát kivetnivalót azon, hogy az okirat-hamisítással gyanúsított rendőrt alkalmazták, mivel er­kölcsi bizonyítéka tiszta volt. Miután kiderült, hogy a bíró tétlensége miatt nem is lehetett benne bejegyzés, a tárca közöl­te, megvizsgálja az ügyet. Bármilyen eredményre is jut­nak, a rendőrök ellen ebben az ügyben már többé nem indít­hatnak eljárást, mivel az ügy már elévült, (dem, SITA) RÖVIDEN 169 kisebbségi projekt érkezett Pozsony. Lezárult a kormányhivatal kisebbségi kultúrák finanszírozására kiírt idei második pályázata. Augusztus I9-ig összesen 102 írásos jelentkezés érkezett 145 projektre, az interneten pedig 122 kérvényt regisztráltak, 169 projekt­re kérve támogatást, összesen 1 300 000 euró értékben. A magyarok 80, a csehek 17, a morvák 4, a romák 52 projektet küldtek, 16 projekt pedig az interetnikus párbeszéd kategó­riáját célozta, (vps) Helyreigazítás Lapunk szerdai számában tévesen azt írtuk, hogy a Kül­honi Magyarságért díj idei kitüntetettjei között volt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Wetzel Tamás nemzetpolitikai helyettes államtitkár. Mint az MTI kedd esti, lapzártánk után ldadott javított híréből kiderült, a két tisztviselő nem átvette, hanem átadta az elismeréseket. Az érintettektől elnézést kérünk, (vps) Az EB 413 millió euró kifizetését függesztette fel Veszélyben az uniós támogatás felhasználása ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiának sú­lyos gondjai vannak az uniós támogatások merítésével, ami az állam gazdálkodását is ve­szélyezteti - ismerte el Peter Kažimír pénzügyminiszter, aki szerint jelenleg a legnagyobb gondnak az számít, hogy az Eu­rópai Bizottság július elsejétől a Szlovák Nemzeti Fejlesztési Terv 1L operatív programja közül kilenc esetében felfüg­gesztette az eredményes pá­lyázatokra folyósított uniós támogatások kifizetését. Jelen­leg csak a környezetvédelmi és részben a foglalkoztatási prog­ramban lehet benyújtani a fize­tési kérelmet. Az Európai Bi­zottság a tavaly őszi átvilágítás óta mintegy 413 millió eurós támogatást tart vissza. Ezt az összeget a pénzügyminiszter úgy módosította, hogy a 413 millióból azóta mintegy 80 mil­lió euró zárolását feloldották. „Az állami költségvetés nor­mális működéséhez elengedhe­tetlen, hogy legkésőbb szeptem- berigvagyoktóberigmegoldjuka helyzetet, és az Európai Bizottság beindítsa a kifizetéseket” ­mondta Kažimír. A miniszter sze­rint ugyanis a kérvényezőket je­lenleg a hazai forrásokból elégí­tik ki, vagyis ők nem szenvednek kárt, ez azonban csak egy ideig lehetséges, hiszen az állam forrá­sai is végesek. Az Európai Bizott­ság régiófejlesztésért felelős fő- igazgatóságának szeptember vé­géig kellene döntenie arról, hogy Szlovákia teljesíti-e az uniós tá­mogatások ellenőrzésével kap­csolatos feltételeket. Szlovákia azonban eddig is rendkívül rossz teljesítményt nyújtott az uniós források fel- használásában. A 2007 és 2013 közötti időszakra elkü­lönített 11,4 milliárd '•urónyi keretnek június végéig csak az 55 százalékát (6,36 milliárd euró) tudta felhasználni, mi­közben a hétéves uniós idő­szak tavaly lejárt. A szabályok szerint a keretet Szlovákia ugyan még 2015 végéig me­rítheti, az előzetes becslések szerint azonban a teljes össze­get nem lesz képes felhasznál­ni. Lapértesülések szerint a rossz uniós pályázatok miatt Szlovákia eddig 166 millió eu­ró uniós pénzforrást veszített el véglegesen. (SITA, mi) Nem kizárt, további szlovák állampolgárok is az ukrán szeparatistákkal harcolnak Mégis szlovák lehet az elfogott szeparatista ÖSSZEFOGLALÓ Besztercebánya. Az ukrán szakadárokkal harcoló feltéte­lezett szlovák állampolgár, Miroslav Roháč testvérei nem tudják elképzelni, hogy Miro aknavetőt kezelt volna. Azt sem értik, miért keveredett volna ebbe a háborús konfliktusba, s mit keresett egyáltalán az ukrán szeparatisták táborában. Jaroslav és Vladimír a sajtó­ban közzétett útlevél fényké­pén ismerték fel testvérüket, Miroslavot. Továbbra sem tud­ják, hogy őt tartóztatták-e le Ukrajnában, hivatalos tájékoz­tatás senkitől sem kaptak, vele sem beszéltek. „Nem tudjuk, mi lehet vele. Nem tudjuk hol van, s hollétéről Szlovákia ukrajnai képviseletének sincs tudomása. Ezért nem állíthatjuk száz szá­zalékra, hogy a testvérünk-e a letartóztatott személy. Szeret­nénk legalább ezt mielőbb megtudni” - mondta tegnap a Sme napilapnak Jaroslav Az Útlevél (Facebook) Roháč. A szlovák külügyminisz­térium szerint Ukrajna mind­eddig hivatalos bizonyítékot nem adott át arról, hogy való­ban szlovák állampolgárt tar- tóztatták-e le Ukrajnában. Legutóbb Donyeckből hívott Jaroslav és Vladimír egy­aránt elképzelhetetlennek tart­ják, hogy testvérük aknavetőt kezelt volna az ukrán fronton. „Egyik szemére nagyon rosszul lát, ráadásul erős szemüveget hord. Sohasem érdekelték a fegyverek, inkább pacifista volt” - állítja Vladimír. Állítólag világjáró, kevés időt töltött Szlovákiában, egy ideig Írországban élt, de Franciaor­szágban és Angliában is dolgo­zott bútorosként. Írországban ismerkedett meg néhány orosszal, telefonba azt mondta testvéreinek, hogy őket megy meglátogatni Oroszországba és talán Lettországba. Nem emlí­tette, hogy Ukrajna lett volna a célállomása. „Azt mondta, sokkal ol­csóbb, ha Kijevbe repül és on­nan megy vonattal Oroszor­szágba. Telefonáltunk, leg­utóbb Donyeckből jelentkezett. Kérdeztük, hogy nincs-e ott háború, azt mondta, minden rendben van” - idézte fel Jaro­slav utolsó, múlt heti telefon- beszélgetésüket. A mobilja az­óta ki van kapcsolva. Még egy szlovák lehetett vele Roháč családjával már a belügyminisztérium, külügy­minisztérium és a rendőrség is kapcsolatba lépett. Minden szükséges információt megad­tak a hatóságoknak, főként ar­ról érdeklődtek, hogy hol élt és mivel foglalkozott korábban. Egyes hírek szerint nem Roháč az egyetlen szlovák ál­lampolgár, aki a háborús ke­let-ukrajnai övezetben van. „Legalább még egy szlovákról tudok, aki júliusban odauta­zott, s azóta nem hallottak róla” - nyilatkozta a Sme napi­lapnak egy neve elhallgatását kérő besztercebányai férfi. „Soha nem volt katona, nem is volt tagja semmilyen légiónak. Az orosz határon valamilyen konvojjal ment át Ukrajnába. Nem pénzért harcol. Azt mondta, meggyőződésből, mint önkéntes” - fűzte hozzá a hírforrás, (dem)

Next

/
Thumbnails
Contents