Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-22 / 194. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 22. Közélet 3 Az emberek többsége átírná a rendszert, ám a status quo megfelel a szereplőknek - a változtatásra a kisebb egyházak fizethetnének rá Egyelőre nem változik az egyházak finanszírozása A legértékesebb vagyontárgyak a templomok (Képarchívum MILYEN LEGYEN AZ ALLAM ÉS AZ EGYHÁZAK KAPCSOLATA? teljes szétválasztás csak közérdekű ügyekben támogathatóak az egyházak az egyházak és híveik aktivitásainak támogatása a hagyományos keresztény egyházak támogatása a katolikus egyház támogatása nem tudom 0 5 10 15 20 25 30 35 állami költségvetésből adófelajánlással egyházadóval adományokból és az egyház saját bevételeiből nem tudja ♦ Forrás: SAV, ú 10 15 20 25 30 Grafikon: ÚJ SZÓ Ki és miből fizesse a papokat és az egyházat? A bársonyos forradalom óta megoldatlan kérdés, amely évi rendszerességgel előbukkan, most az SAV kutatása okán lett rövid időre ismét vitatéma. MÓZES SZABOLCS Mennyire vallásosak az emberek, mit gondolnak az egyház és állam kapcsolatáról, hogyan kellene finanszírozni az egyház működését? A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) egy reprezentatív felmérés segítségével (melyet a Focus ügynökség biztosított) részletes kutatást végzett a témában. A felmérés eredménye: az emberek többsége szerint nem jó a jelenlegi állapot. A megkérdezettek több mint negyede szerint az egyházaknak adományokból és a saját vagyonukból származó bevételekből kellene fenntartaniuk magukat, a válaszolók másik bő negyede szerint továbbra is a költségvetésnek kellene térítenie a kiadásokat, 6 százaléknyian úgy vélik, egyfajta egyházadót kellene bevezetni. Az állam és az egyházak teljes szétválasztását, vagyis az állami finanszírozás megszüntetését egyébként csak az emberek szűk harmada tartja helyénvalónak, a megkérdezettek fele szerint bizonyos mértékben támogatni kellene az egyházakat - ennek módjáról viszont megoszlanak a vélemények. Status quo Jelenleg az egyházakat az állam támogatja: pontosabban a lelkészek fizetését állja, és korlátozott mértékben az adminisztratív kiadásokat fedezi. Mindez a kommunizmus öröksége, az egyházak vagyonának államosítása és bevételeinek lenullázása után az állam kezdte fizetni az egyre kevesebb papot. A lelkészek állami fizetése 1989 után is megmaradt. Az utóbbi negyedszázadban többször fellángolt a vita arról, hogy meg kellene ezt változtatni, ám a status quo - amely egyik félnek sem ideális - azóta is változatlan. Ennek több oka van. Az egyházak főként azért nem bolygatják a témát, mivel tartanak tőle, hogy esetleg sokkal rosszabbul járhatnának: pl. egy nem kötelező egyházi adó bevezetésével. A kormányok sem szívesen nyúltak az érzékeny témához, eddig még egy kész tervezet sem készült el. Balos téma A témát az utóbbi 15-20 évben főleg a baloldali (SDĽ, majd egy időben a Smer) és a liberális pártok (ANO, SaS) vették elő, ám jellemzően csak ellenzékben vagy a választások előtt: a radikálisabb baloldali és liberális választók számára ez ugyanis jól eladható kampánytéma. Ám amint kormányra kerültek ejtették a témát, pedig 2002-től csak liberális vagy baloldali párt adott kulturális minisztert. Az elmúlt években konzervatív körökben is elhangzott, hogy változtatni kellene a finanszírozáson, mert így az egyházak függetlenebbek lennének az államtól. Sokféle modell létezik A szekuláris államokban többféle modell is létezik az egyházak támogatására. A közvetlen állami dotáció viszonylag ritkának számít, de nem csak posztszocialista országokra jellemző (ilyen van pl. Görögországban vagy Norvégiában is). A felekezetek általában egyházadóból és/vagy önkéntes adományokból tartják fenn magukat. Előbbinek is két fajtája van: az egyik modell szerint az egyházadó a normális adózáson felüli térítési kötelezettség - tehát kvázi önkéntes adó: az fizeti, aki tagja az egyháznak. Ilyen modell van érvényben pl. Németországban. A másik típusba azok az országok tartoznak, ahol a hívő nem fizet külön adót, hanem az állami adók meghatározott részének felhasználásáról dönt: aki akarja, egyházának adja, aki nem, más célra - kulturális, sport - utalja, ahhoz hasonlóan, ahogy a 2%-os adófelajánlásról dönthetünk Szlovákiában. Ilyen rendszer működik pl. Olaszországban. S végezetül van, ahol teljesen önkéntes adományok vagy a saját vagyonuk hasznosítása révén jut bevételhez az egyház (pl. az Egyesült Államokban). Három verzió Marek Maďarič kulturális miniszter elmondása szerint a kérdést vizsgáló bizottság legutóbb június 18-án ülésezett, ekkor a tárca három modellt vázolt fel. Az egyik a jelenlegi, a másik az adófelajánlásos - az „olasz rendszer’ -, a harmadik szerint pedig az egyházak a híveik száma után kapnák az állami támogatást. Maďarič ugyanakkor nyomban hozzátette: sehová sem sietnek. „Sosem mondtuk, hogy ebben a kormányzati ciklusban megváltoztatjuk az egyházak finanszírozását” - nyilatkozta a TASR hírügynökségnek, hozzátéve: az adófelajánlásos modellt az egyházak korábban már elvetették. Maďarič szerint a kérdést bonyolítja a 2000-ben megkötött vatikáni szerződés is. Elődje, Daniel Krajcer (Nova) viszont úgy véli, ez nem jelenthet akadályt, hiszen az államszerződés is feltételezi egy, az egyházak finanszírozásáról szóló részszerződés megkötését. A kicsik faraghatnának rá Attól függetlenül, milyen új finanszírozási rendszert vezetnének be, a közvélekedéssel ellentétben nem a katolikus egyház fizetne rá a változtatásra. A hívők több mint 80 százaléka katolikus (össztársadalmi arány 62%), ám csak a dotációk valamivel több mint felét kapja a legnagyobb egyház. Ha a hívek száma után járna a támogatás, a római katolikus egyház a jelenlegi 22 millió helyett 31 millió eurót kapna. Mindenki más kevesebbet a jelenleginél - ezért is kicsi az esélye, hogy üyen irányban változna a rendszer. Ha egyházi adót vezetnének be - akár különadó, akár adófelajánlás formájában -, valószínűleg mindegyik egyház bevétele csökkenne, az emberek ugyanis az elmúlt évtizedekben elszoktak az ilyen típusú adótól. Ebben az esetben nagyon sok múlna azon, hány aktív tagja van az egyes egyházaknak, ugyanis jórészt ők fizetnék be ezt az adót. Az SAV felmérése szerint a magukat katolikusnak vallók 40 százaléka hetente legalább egyszer elmegy templomba, következő 15 százaléka pedig legalább háromhavonta egyszer. A többi egyháznál ez az arány feleakkora sincs. Ha tehát az aktív tagok támogatásán múlna, a katolikus egyház arányaiban nagyobb bevételre számíthatna híveitől, mint a kisebb, főként protestáns felekezetek. AZ EGYHÁZAK FINANSZÍROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS LEGGYAKORIBB TÉVHITEK A lelkészek fizetése euróbán egyház lelkészek száma átlagbér egy papra jutó hivő római katolikus 2346 496 1427 evangélikus 359 510 881 görög katolikus 433 496 478 református 226 467 437 pravoszláv 143 548 344 baptista 37 503 94 cseh testvérek 39 495 87 zsidó 11 451 182 összesen 5247 500 777 • Forrás: kulturális minisztérium MÓZES SZABOLCS 1. Sok pénzt kapnak az egyházak, ezt jórészt luxuskiadásokra költik Ha a többi költségvetési tételt nézzük, viszonylag kevés pénzről van szó. A kulturális minisztérium idei 182 milliós költségvetéséből 37 milliót emészt fel az egyházak és felekezeti tevékenységek támogatása. Összehasonlításként: az RTVS 25 millió euróba kerül 2014-ben - a színházak és kulturális intézmények többségét egyébként nem a tárca büdzséjéből (hanem pl. megyeiből) fizetik. Az egyházak támogatása évek óta szinte változatlan. 2009-ig folyamatosan nőtt, akkor elérte a 37,6 milliót, ám azóta - egy kilengést leszámítva - maradt ezen a szinten. Ha az állam kiadásait nézzük, eltörpül ez az összeg: idén 28 milliárd euróból gazdálkodnak az állami szervek, ennek 0,13 százaléka megy az egyházakkal kapcsolatos kiadások fedezésére. 2005-ben 0,16, öt éve 0,14 százalék volt ez. Az egyházak a dotációt szinte teljes egészében lelkészeik bérére kapják, tehát nem luxuslakosz- tályokbérlésére. 2. A papok jól keresnek A lelkészek fizetése - amiről valójában szó van - rendkívül alacsony, főként ha a diplomás munkavállalók átlagbéréhez viszonyítjuk. A papok fizetését egy kormányrendelet szabályozza: „rang” és praxis szerint vannak bértáblázva (A-G csoport). A tavaly módosított rendelet alapján a legalacsonyabb lelkészi fizetés 267,33 euró, a legmagasabb pedig 678,64 euró (mind bruttó összegekről van szó). Előbbi kategóriába viszonylag kevesen esnek. A kezdő katolikus és református káplánok fizetése 321,11 euró (C csoport), egy 20 éve szolgáló plébános (D csoport - a papok többsége ebbe a kategóriába esik) 442,53 eurót kap. A legmagasabb kategóriába a püspökök és érsekek esnek, belőlük pár tucat van. Funkció szerinti bérkiegészítésként kaphatnak 6-23 (C csoport) eurót, eseüeg 66-167 eurót (G csoport). A kiváló szolgálatot teljesítőknek pedig 30 százalékkal emelhetik az alapbérüket. Ha egy 20 éve szolgáló plébános a maximális „prémiumot” kapja, bruttó 615 euró a fizetése (ez nettó 490 euró). Ez több mint 200 euró- val kevesebb a szlovákiai átlagbérnél, nem beszélve a diplomás átlagbérről, amely 1000 euró feletti. Egy összehasonlítás az állami szektorral: a legalacsonyabb rangú diplomás katona (hadnagy) kezdő alapbére 922,50 euró. 3. A katolikusok a rendszer legfőbb haszonélvezői Az egyházi támogatások 57 százalékát kapja a római katolikus egyház, ám a magukat hívőknek vallók közül (akár a népszámlálás, akár az SAV felmérését nézzük - az adatok nem nagyon különböznek) 82 százalék római katolikus. (Az evangélikusok aránya 7,8, a reformátusoké 2,4 százalék.) Az aránytalanság magyarázata, hogy az egyházaknak adott támogatás túlnyomó többsége a lelkészek fizetésére megy - a kulcs pedig a papok, nem pedig a hívők száma. A hívek számához mérten pedig kevés katolikus pap van. A kulturális tárca lapunknak elküldött statisztikája alapján tavaly 5247 lelkész fizetését állta az állam, ennek kevesebb mint fele (2346) volt római katolikus. Ha az egy papra jutó hívők számát nézzük, itt messze a legnagyobb egyház vezet (1427). Áz evangélikusoknál 881, a reformátusoknál 437 hívőre jut egy lelkész. Ha a katolikust nem számítva az összes többi egyház átlagát nézzük, akkor egy lelkészre 252 hívő jut. A jelenlegi rendszer legfőbb haszonélvezője tehát nem a katolikus egyház, hanem főként azon kisebb protestáns egyházak, amelyeknek sok lelkészük van - híveik számához képest.
