Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-20 / 192. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Debbie Reynolds életműdíjat kap Los Angeles. Életműdíjjal tünteti ki a hollywoodi színészcéh az Ének az esőben és A vadnyugat hőskora egykori sztárját, Debbie Reynolds színésznőt. A 82 éves Reynolds januárban veheti át a díjat, amivel színészi, énekesi és táncosi pályafutása előtti tisztelgés mellett a régi filmek megőrzésében vállalt szerepét is elismerik. Reynolds humanitárius munkája is közismert, egyebek mellett évtizedek óta küzd a szellemi fogyatékosok megbélyegzése ellen. (MTI) Operagála a villában Dunaszerdahely. Operaénekesek nemzetközi mester- kurzusa zajlik Dunaszerdahelyen a világhírű örmény tenor, Gurgen Ovsepian vezetésével. A workshop résztvevőinek gálakoncertje pénteken 19 órakor kezdődik a Vermes-villá- ban, a Na 'conxypan egyesület szervezésében, (juk) Új U2-lemez Dublin. Idén új lemezzel jelentkezik a U2. A világhírű ír rockzenekar sorrendben tizenharmadik stúdióalbuma szep- bemberben jelenik meg. A hírt a zenekar szóvivője erősítette meg a Rolling Stone magazinnak, miután a napokban több lemezkiadói dolgozó Twitter-üzeneteiben bukkant fel az információ. Nem tudni, felelősségre vonják-e őket a hír kiszi- várogatásért, az azonban már bizonyos, hogy még idén ősszel napvilágot lát a lemez, amellyel jövő áprüisban turnéra indul Bono és csapata, (juk) Pósa bácsi meséi Szentendre/Nemesradnót. Száz év telt el a nagy meseíró, Pósa Lajos halála óta. A Pósa Lajos Emlékév alkalmából idén több helyen zajlanak programok. Akik ma a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba látogatnak, bekukkanthatnak az író világába a skanzen észak-magyarországi tájegységének portáin. A nemesradnóti lakóházban ma 10-től mesét mondanak a gyerekeknek, és bábelőadás, valamint mesejáték is szórakoztatja majd a közönséget. (MTI) Kaphat-e ma Kertész Imre állami kitüntetést? Botrány egy díj körül ÖSSZEFOGLALÓ Nézőcsúcs, morzsányi állami támogatás, költséghatékonyság és fura műsorpolitika Sziget - pluszok és mínuszok „Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára" - utcaszínház a Szigeten (A szerző felvételei) Budapest. A magyar közvéleményt napok óta foglalkoztatja Kertész Imre állami kitüntetése. Többen javasolták az írónak, hogy ne vegye át a Magyar Szent István-rend kitüntetést. A Jobbik nyílt levelet intézett Áder János államfőhöz, szerintük Kertész a magyarságról tett kijelentései miatt méltatlan a díjra. A párt a Die Weltben megjelent 2009-es interjúra hivatkozik, amelyben „Kertész egyértelművé tette, hogy nem szeretné, ha őt magyarnak bélyegeznék”. Szerintük az író a Nobel-díjnak köszönhetően rá irányuló nemzetközi figyelmet nem szülőhazájának elismertebbé tételére, „hanem lejáratására, sőt egyenesen megtagadására használta fel”. Schmidt Mária történész szerint Kertész pályája csúcsteljesítményeinek elismeréséért kaphat magas állami kitüntetést. A Terror Háza Múzeum főigazgatója egy interjúban kifejtette, hogy Kertésznek vannak ■jobb és kevésbé jó alkotásai, voltak meggondolatlan nyilatkozatok, érzelmi kitörések is, de ez természetes, miként mindenkinél. Felidézte azt is, hogy már 2002-ben, a Nobel-díj odaítélésekor sem volt olyan felhőtlen az öröm Magyarországon, mint ami elvárható lett volna. Emlékeztetett, Kertész Imre akkor „azt nyilatkozta, hogy a Sorstalanságot nem szabad ho- lokauszt-regénynek tekinteni, mert ő ezt a Kádár-rendszerben írta, a Kádár rendszer nyelvén és a Kádár-rendszernek a nyomasztó valósága tükröződik benne”. Jelezte: az írót a baloldalról akkor felszólították, hogy ha ez így van, jobb, ha visszaadja a Nobel-díját. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Kertész Imre „mindig a két diktatúráról beszél, az ő számára a Kádárrendszer ugyanolyan elviselhetetlen volt, mint a másik, még akkor is, ha a különbségeket is természetesen mindig látja”. Heller Ágnes filozófus szerint egy állami díjat illik elfogadni, hiszen akárkitől kapja az ember, a magyar államtól kapja. „Illyés Gyula háromszor fogadott el Kossuth-díjat, kétszer Rákositól, egyszer Kádártól. Németh László és Kodály Zoltán pedig 1957-ben fogadta el ugyanezt a díjat Kádártól, egy olyan időszakban, amikor gyilkoltak, amikor magyar írók börtönben voltak. Miért ne fogadna el most Kertész Imre egy ezerszeresen kiérdemelt díjat?”- kérdi Heller Ágnes a Népszavában. Szerinte nem Kertésszel van a baj, hanem Schmidt Máriával. „Áki volt olyan tapintatlan, hogy egy nagy ember díjazását többek között annak úgynevezett politikai korrektségével indokolja. Aki nyilvánvalóvá tette, hogy ezzel a díjjal szeretett kormánya malmára akarjahajtaniavizet. Hogy a díj célja, hogy szembeállítsa a díjazottat azokkal, akik elsőként álltak ki mellette s elsőként írtak róla. Ilyesmit még Aczél György sem csinált. Benne legalább maradt egy csipetnyi tapintat. Az, ami Schmidt Máriából hiányzik.” (MTI, NSZO, juk) Idei Sziget-summaza- sunkban dicséret és építőjellegű kritika egyaránt lesz, mert szeretjük ezt a nagy multikulturális vurstlit, és sajnálnánk, ha ellaposodna. JUHÁSZ KATALIN Már a zárónap estéjén fellélegezhettünk: nyereséges lesz az idei fesztivál. Gerendái Károly főszervező elújságolta, amit már eddig is sejtettünk: látogatócsúcs született, 415 ezren voltak a fesztiválon, ötvenötezer fővel többen, mint a rendkívül gyenge tavalyi évben. Állam bácsi feleszmélt Az új, költséges beruházásokról, a látványelemek tökéletesítéséről és a keleti kényelemről már esett szó, arról viszont nem, hogy a kormányzat hosszú évek után ismét rádöbbent, hogy van egy fesztivál, amely háromszor annyi külföldit vonz Magyarországra, mint a több miliárd forintos állami támogatást kapó Forma I. Néhány napja tudtuk meg, hogy a Sziget 110 milliót kap a 415 milliós fesztiváltámogatási keretből, ami szép összegnek tűnik, ám a fesztivál teljes költségvetésének csupán 3 százalékát teszi ki. Ha belegondolunk, hogy hány „közszolgálati jellegű” program szerepel a kínálatban (Civil Sziget, néprajzi és képzőművészeti kiállítások, opera, kortárs tánc, utcaszínházak), és hogy eddig ezeket is üzleti alapon finanszírozták, akkor kalapot kell emelnünk a szervezők előtt. Más nagy zenei fesztiválokon ugyanis nincsenek ilyen programok, mivel nem vonzanak tömegeket, viszont viszik a pénzt. A külföldiek többsége meglepetten fogadta például a a Múzeumi negyedet, amely kifejezetten izgalmas helyszínnek bizonyult, ötletes, infotain- ment-jellegű programjaival. Azon túl, hogy a kiállítóhelyek a Szigeten is megjelentek, 50%-os kedvezménnyel várták a szigetelőket az eredeti helyszíneiken is. Az említett anyagi támogatás tehát azt jelenti, hogy immár a hatalom is értékeli ezen igyekezetei, illetve elismeri a fesztivál országimázs-javító szerepét. Ami komoly eredmény, főleg az előzmények tükrében. Talán emlékeznek még a Sziget ellen Keleti kényelem a kempingben folytatott átok-gyilok hadjáratra, Tarlós István (akkor még csak) óbudai polgármester hangerőcenzori munkásságára vagy a köztévé „drogszi- get”-jellegű tudósításaira. Nos, ezért van gesztusértéke e döntésnek. Üröm az örömben, hogy a pénzt nem akkor kapták meg, amikor még felhasználhatták volna az idei programok finanszírozására. ízlések és pofonok Lehet, hogy öregszem, de igazi nagyszínpados produkciónak csak azt a zenét tartom, amely ott, helyben születik. Idén több világhírű DJ-t küldtek fel oda fő attrakcióként (Deadmau5, Calvin Harris, Skrillex), mivel a számukra eddig fenntartott helyszínt megszüntették. Ezzel a húzással nyilván sok pénzt megspóroltak a szervezők, ám ami a partisátorban működik, az a nagyszínpadon üres szemfény- fesztésnek tűnik. Calvin Harris „koncertjét” például még a záró tűzijáték sem mentette meg az unalomba fulladástól. A tribute zenekarok számára ácsolt külön színpadot sem igazán értettem, mert bár legtöbbjüknél négy-öt sör után alig lehet megkülönböztetni az utánzatot az eredetitől, ám ez a műfaj számomra olyan, mint a kínai piacon vásárolt Mike-cipő és Addodas-póló. Hétköznapi csalódások Persze „igazi” zenekarok is produkáltak lagymatag műsort a nagyszínpadon. Kiderült például, hogy a Blink-182 trióra kár volt ráépíteni a mínusz egyedik napot. Akik tíz éve szerették őket, ma már nem kíváncsiak rájuk, legalábbis nem annyian, mint amekkora tömegre a szervezők számítottak. Az is kiderült, hogy maguk a zenészek sem élvezik már annyira a rock and roll cirkuszt, mint annak idején, legalábbis nem robbantották fel a színpadot. Ugyanez volt a helyzet a Komnál és az Outkasttal is, pedig ez utóbbi a huszadik évforduló alkalmából állt össze ismét egy világturnéra. Bár ne tették volna. A költséghatékonyság miatt több színpad megszűnt, köztük a nagy népszerűségnek örvendő Roma sátor is. Ez a helyszín műfajában unikum és egyben hungarikum volt - a nagy európai fesztiválok közül egyedül a Szigeten képviselhette magát önállóan ez a színgazdag kultúrkör. Ott zajlottak esténként a legsvungosabb bulik, amelyek egyrészt közelebb hozták a romákat a többségi kultúrához, másrészt a velük szembeni előítéletek is oldódtak. Még akkor is, ha nem teljesedett be a szervezők azon vágya, hogy a programsorozat a Szigetre vonzaná a cigány fiatalokat. Európa legje De hogy optimistán fejezzük be, megállapítjuk, hogy ez a rendezvény még így, „költség- hatékonyan” is Európa legszervezettebb, legszínvonalasabb szolgáltatásokat nyújtó, egyben legjobb atmoszférájú fesztiválja. És ezt nem én állítom, hanem azok a külföldi kollégák, akiknek lehetőségük van nyaranta öt-hat nagy fesztivált is meglátogatni, és akik hosszasan áradoztak a Szigetről. A dán Ros- kilde fesztivál infrastruktúráért felelős vezetője pedig azt állítja, hogy ha annak, amit a Szigeten tapasztalt, csak a felét tennék kötelezővé az európai fesztiválok számára, akkor a kontinens rendezvényein százszázalékos javulás állna be. Nos, ehhez nincs mit hozzátenni... Délutáni szieszta ingyen WiFivel Délelőtti múzeumlátogatás
