Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-19 / 191. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 19. Vélemény És háttér 7 Az elnököt az orosz-ukrán válság olyan helyzetbe vezetheti bele, amiből sokkal nehezebb profitálni A demokrácia védelmében Érdekes megfigyelni, hogy milyen kijelentések hatására változik pozitív, vagy éppen negatív értelemben egy közszereplő népszerűsége Szlovákiában. Andrej Kiska regnáló államfőként eddig minden fontosabb ügyben - beleértve a vétójoga gyakorlását vagy éppen a szimbolikus, humanista húzásait - jól jött ki a Smerrel és a kormánnyal szemben. TOKÁR GÉZA Az elnököt az orosz-ukrán válság ugyanakkor olyan helyzetbe vezetheti bele, amiből sokkal nehezebb profitálni, hiszen a demokrácia és a nyugatbarát értékek hangsúlyozása sem a hagyományosan ruszofil szlovák közvéleménynek, sem pedig a gazdasági problémákkal szembesülő lakosságnak nem feltétlenül tetszik. Az uniós szankciók Szlovákiát is komoly problémák elé állították, az ország több más régiós társával együtt manőverezésre kényszerült. Míg a kül- ügy összehangolja a lépéseit az uniós államokkal, Robert Fico megengedheti magának, hogy különutasan, valamint a Smer több képviselőjével karöltve nyíltan deklarálja, a szlovák kormánynak nem érdeke az Oroszországgal való diplomáciai és gazdasági kapcsolatok megtörése. Teheti, mert sokat nem veszít rajta, a permanens oroszbarát-nyugatbarát konfliktus Szlovákia modem kori történelmének hangsúlyos részét képezi. A mečiari HZDS ezen a témán veszett össze az akkori jobboldali ellenzékkel, később a nyugatbarát orientáció a jobboldal hangsúlyos témája lett. Fico kijelentései ennek függvényében ki is váltották többek között Mikuláš Dzu- rinda (súlytalan) kritikáját. Kiska a múlt héten hangsúlyosan csadakozott ehhez az irányzathoz. Az államfő egy facebookos státuszban írta meg állásfoglalását. Eszerint az országnak a szabadság és a demokrácia érdekében el kell fogadnia az esetleges gazdasági veszteségeket, mivel az üzleti érdekek nem állhatnak az alapvető emberi értékek felett. Kiska krédója értelmében Szlovákia nem lehet egy gyenge és szervilis ország, az elnyomottakat és a szabadságjogokat kell védenie. Konzekvens és erkölcsös érvelés, ugyanakkor politikai szempontból, különösen Szlovákiában nem kifizetődő. Kiska nemcsak a hagyományos ruszofil szavazókat, azaz a HZDS, az SNS és a Smer táborát nem képes megszólítani hasonló jelszavakkal, hanem nehezebben ért szót azzal az egyre népesebb réteggel is, amely úgy érzi, hogy az értékelvű politizálásnak a jelenlegi helyzetben semmi értelme. Az egyre népszerűbb általános álláspont szerint ugyanis a Nyugattól sok jót nem lehet várni, a nép a demokrácia és a szabadság fogalmával pedig nehezen tud mit kezdeni. Ami egyébként nem jó. Robert Fico korábban nem talált fogást az államfőn. Kiska nagyon könnyen mutatott rá az alapvető ellentmondásokra a miniszterelnök szociális mondanivalója és valós tettei között. Az orosz-ukrán válságban azonban Fico populistább mondanivalója hat emberköze- libbnek: még akkor is, ha a gazdasági helyzet semmit sem javulna a háború elmaradása révén. A nagy kérdés az, hogy egy kereskedelmi embargó milyen mértékben lehet hatékony Ellenakciókat, de ésszel HORBULÁK ZSOLT A putyini Oroszország nem demokratikus állam. Azzal, hogy már nem csak jelkepés határokat lép át, politikája összeurópai problémává vált. Az unió már eddig is túl sokáig várt, itt az ideje a cselekvésnek! A nagy kérdés az, hogy egy kereskedelmi embargó milyen mértékben lehet hatékony egy kontinensnyi méretű, mindenféle természeti kincsekkel ellátott országgal szemben, melynek lakossága közismerten kisigényű, és a hazai gyenge minőségű termékekkel is jó elvan. Az ellenreakciók gyengeségét mutatja, hogy amíg Oroszország katonai lépéseket tesz, addig a megtorlások ettől lényegesen gyengébb, gazdasági jellegűek. Persze az is sikernek mondható, hogy az unió végre elszánta magát. Az icskériai, georgiai (oroszul cse- csenföldi és grúziai), abháziai, dél-oszétiai és krími konfliktusok után a kelet-ukrajnai összecsapások már meghaladták az EU tűréshatárát, vagyis - akárcsak a volt jugoszláv konfliktus esetén - több ezer ember pusztult el. Most az az általánosan elfogadott közvélekedés, hogy a kereskedelmi szankciók üdvösek és célravezetők, az ezeket helytelenítő politikusok pedig demokratikus deficittel küszködnek. Mindezek ellenére mégis helyes lenne megnézni az általuk felvetett ellenérveket. Az valóban tény, hogy a szankciók legalább annyira sújtják az azokat kivető oldalt, mint a szenvedőt. És valóban, miért kellene szlovák, magyar vagy holland bérből és fizetésből élőknek megszenvedniük a kereskedelmi szankciókat? A megtorló intézkedések miért nem irányulhatnának kizárólag a Putyin-közeli oligarchák ellen? Az EU szankciói ugyanis alapvetően az élelmiszer-szállításokra vonatkoznak, ezt az ágazatot általában a nehezebb értékesítés, az alacsony bérek és a kisméretű vállalatok valamint családi gazdaságok túlsúlya jellemzi. A kereskedelmi szankciókkal csínján kell bánni, mivel az unióból származó orosz behozatal könnyen helyettesíthető. Oroszország már Kínához fordult, de elhúzódó problémák esetén más ázsiai és dél-amerikai államok kapva kapnának az orosz piacra való bejutás lehetőségén. Ha igazi bizniszről van szó, mint a fegyvergyártás, az EU sem szívbajos. Franciaország még most sem függesztette fel hadihajószerződését Oroszországgal. Az unió gazdaságpolitikáját sok éve bírálják, most viszont az Oroszország elleni szankciókat kritika nélkül kellene elfogadni. Márpedig az unió alapértéke a szabad vita. Az, aminek hiányát Oroszország szemére veti. KOMMENTAR Bontják Igor cirkuszát NAGY ANDRÁS Elindult a lejtőn lefelé Igor Matovič pártja, a nyári közvélemény-kutatások egyértelművé tették, hogy az OĽaNO-nak ártott leginkább Radoslav Procházka Hálója. Matovič pártja, ha egyáltalán lehet annak nevezni ezt a képződményt, a szlovák politika állatorvosi lova. Amikor az SaS-listán 2010-ben bejutott a négy független képviselő, szinte senki sem ismerte őket, és senki sem tudta, hogy milyen céllal érkeztek a politikába. Matovičot az ingyenes regionális reklámújságjában írt véleményrovata miatt ismerhették esetleg, de nem lehetett megállapítani, hogy pontosan mit is képvisel. A Radičová-kormány idején jó párszor borsot tört a koalíciós pártok orra alá, folyamatosan az igazság bajnokaként, a nép egyszerű fiaként tüntetve fel magát, aki szembeszáll az összes parlamenti párttal és politikussal, akik egytől-egyig korruptak, legyenek kormánypártiak, vagy ellenzékiek. ÁGorilla-tüntetésekpontjókorjöttek, Matovičék pártja valószínűleg ennek a negatív hullámnak köszönheti, hogy 2012-ben a nulláról indulva 8 százalékra emelkedve, 16 mandátummal jutott be a parlamentbe. Ám ez a 16 képviselő teljesen kaotikusán lett összegyűjtve, gyakorlatilag egyetlen kapcsolódási pontjuk maga Igor Matovič személye volt. így lett a parlamenti frakciójukban zöld balos, ultraortodox katolikus, az első roma képviselő, fényevő államfőjelölt, és mégsorolhatnám. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy rossz emberek lennének, de a szavazásaikon is látszik, hogy a pártban megvalósult a teljes demokrácia, avagy a teljes káosz. Igor Matovič és Radoslav Procházka cicaharcáról már sokan sok mindent leírtak. A lényeg talán annyi, hogy Matovičnak sikerült Procházkáról bebizonyítania, semmivel sem „tisztább”, mint a többiek, ám nem sikerült megállítania Procházkát. Az OLaNO korábbi és a Sieť leendő szavazóinak nagy részét azok alkotják, akik még el is járnak időnként választani, de pártpreferenciájuk folyamatosan változik, és éppen arra adják le voksukat, aki a korábbi politikai elitet a legjobban ostorozza. 2010-ben a Richard Sulik vezette SaS kapta a legtöbb ilyen protestszavazatot, 2012-ben Matovič, mára ezen szavazók nagy része Radoslav Procházka mögött áll. Ez abból is látszik, hogy a jobboldali pártok, az SDKÚ és az SaS támogatottsága csökkent, de nem akkorát, mint Matovičéké, tehát Procházka mégsem tőlük hozta szavazói nagy részét. Az OĽaNO ezeket a szavazókat valószínűleg már nem szerzi vissza, és ideológiai káosza miatt törzsszavazói is csak nagyon szűk réteget képviselnek. A protestszavazók egy része megmarad Procházka mellett, de a választások még nagyon messze vannak, így kérdéses, hogy merre vándorolnak tovább. Matovič még legalább másfél évig vagdalkozni fog a parlamentben, s ahogy csökken a támogatottsága, talán egyre intenzívebben. Az viszont valószínűsíthető, hogy az OĽaNO összesen egy parlamenti ciklusra termett. FIGYELŐ Orbán: tetszik, nem tetszik Magyarország illiberaliz- musa nem hagyható szó nélkül címmel közölt szerkesztőségi cikket a Washington Post című amerikai napilap. - Orbán Viktor azzal küldte képviselőit Brüsszelbe az elmúlt négy évben, hogy bizonyítsák, félreértik politikáját - írta a cikk, amely szerint a magyar miniszterelnök viszont tusnádfürdői beszédével kirántotta a szőnyeget saját propagandistái lába alól. A lap szerint a kormányfő kinyilvánította, hogy Magyar- országot, az EU és a NATO tagját olyan állammá akarja átalakítani, amely vállalja, hogy jellegében nem liberális. „Valójában amit Orbán egy új, válság utáni politikai modellként vázol, az nem sokban különbözik attól a tekintélyelvű nacionalizmustól, amelyet gonosztevők és sarlatánok alkalmaztak a 20. századon át” - tette hozzá az amerikai lap, amely szerint az EU vezetőinek ki kellene jó- zanítaniuk Orbánt „beképzeltségéből”. Az EU-nak „világossá kell tennie, hogy tagállamai nem élvezhetik a tagság gyümölcseit, miközben megsértik szerződésben vállalt kötelezettségeiket a véleménynyilvánítás szabadsága, a jogrend terén. Az Egyesült Államoknak szintén le kell fokozni kapcsolatait Orbán kormányával. Orbán kizárta magát a demokratikus Nyugatból - eszerint kell bánni vele és kormányával” - írta az amerikai napilap. Míg az amerikaiak bírálják Orbánt, a cseh konzervatívok védik. A Lidové Noviny terjedelmes összeállításban állt ki a magyar miniszterelnökmel- lett, lehozva a teljes tusvá- nyosi beszédet, mellérakva egy publicisztikát, amiben azt írják, hogy érhetetlen a hisztéria Orbán személye és mondatai körül, mert semmi olyat nem tett vagy mondott, ami indokolná a nagy felháborodást. (MTI, 444)- Hova szállíthatom, politikuskám? A sunyiba?
