Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-15 / 188. szám, péntek
A szabadegyetem előadássorozatát a magyar nemzetstratégia alaptéziseinek fóruma nyitotta meg. Erről a téma három legavatottabb szakértője beszélgetett: Potápi Árpád János nemzetstratégiáért felelős államtitkár, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, valamint Felvidék legendája, Duray Miklós. A szakemberek egyetértettek abban, téves az a nézet, mely szerint a nemzetpolitika elméleti tudomány. Ahogy magában a politika is értelmét vesztené, ha elméleti síkon maradna, úgy gyakorlati megvalósítás nélkül a nemzetpolitika is csak egy helyben toporogna. Idén áprilisban bebizonyosodott, hogy a 2010-ben végbement paradigmaváltás folytatódhat tovább. Ennek kapcsán fejtette ki Szász Jenő, hogy ez a négy év az ünnepnapokról szólt, a megannyi intézkedés évtizedes törlesztésként hatott. Ám a most következő évek a munkás hétköznapokról, a tényszerű intézkedésekről kell, hogy szóljanak, annak érdekében, hogy a Trianon okozta hátráltató tényezőkre érdemleges válaszok születhessenek. Mindezt gazdasági alapon kell megvalósítani, hiszen egy erős és stabil anyaországi gazdasági helyzet, biztonságérzetet nyújt a határon túli magyaroknak is. Ezt célozza az anyaországban kidolgozott Wekerle-terv, Erdély esetében a Mikó Imre Terv, valamint a Felvidéken frissen elkészült Baross Gábor Terv. Szász Jenő továbbá felvázolta az NSKI által kidolgozott Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030-at és a Kárpát-medencei Hálózatfejlesztés című stratégiai dokumentumokat, melyek szintén a nemzeti integráció ügyét szolgálják. Zárásként a három szakember kinyilvánította szándékát, hogy Esterházy János iránti tiszteletük jeléül kezdeményezni fogják egy, a mártír gróf nevét viselő felvidéki akadémia létrehozását. Ákos „Nem lehet helye lemondásnak” Esterházy János életére, hősies kiállására, mártíromságára emlékezve vette kezdetét a II. Martosi Szabadegyetem. A Martosi Kultúrotthonban megtartott teltházas nyitóünnepségen Gubík László főszervező, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke üdvözölte elsőként az egybegyűlteket. „Szerencsés az az ifjúság, amelynek olyan igazodási pontjai vannak, mint a mi történelmi nagyjaink, köztük Esterházy János” fogalmazott az ifjúsági szervezet vezetője. A tavalyi rendezvény Márai-kiállítással vette kezdetét, idén Hommage ’A Esterházy János - Nem lehet helye a lemondásnak címmel nyílt tárlat, amely a Pozsonyi Magyar Galéria Esterházyról szóló festmény- és grafikai gyűjteményének darabjait mutatja be. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a megnyitón így fogalmazott: Esterházy János sorsa elszomorító, megdöbbentő, ugyanakkor felemelő. „Kevesen voltak, akik a magyarság érdekeit olyan elvi következetességgel és olyan magasrendű erkölcsi szinten képviselték, mint Esterházy János” - jelentette ki. Beszédet mondott Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke is, aki kiemelte, hogy az ifjúság politikai és kulturális nevelésében nagy jelentősége van a nyári egyetemeknek, rámutatva arra, hogy Esterházy gróf is előszeretettel látogatta annak idején az ilyen jellegű rendezvényeket. Kalita Gábor felvidéki képzőművész a megnyitón elmondta, hogy a kiállítás magyar szívű képzőművészek alkotásain keresztül egy olyan ember, egy olyan mártír életútját mutatja be, aki soha nem hagyta el a felvidékieket. „Esterházy mindvégig itt volt köztünk, még a gulág és a kommunista börtönök poklaiban is - fogalmazott. A tárlat a szabadegyetem ideje alatt a helyi kultúrházban volt megtekinthető. Tibi ,,fl kisebbségi kultúrákat meg kell őrizni” A Körkép-sátor csütörtöki programjának vendégi voltak Marek Vagovič, a .týždeň hetilap és Bódis András, a Heti Válasz oknyomozó újságírói, valamint Ablonczy Bálint, a Heti Válasz belpolitikai rovatvezetője, akik az újságírás presztízséről és izgalmairól, kulisszatitkairól meséltek a közönségnek. Megtudhattuk, hogy az igazi tényfeltáró munkához leginkább kíváncsi és merész természet, a háttérszálak felgöngyöléséhez sok személyes találkozás és terepmunka szükséges. Nem utolsó sorban pedig erős idegzet. Dia 11 «.*».1 <s: áC I'*®"* '" 1 ■ma Björn Cato Funnemar előadása kezdte meg csütörtökön a nap előadássorozatát. A norvég emberjogi aktivista számára nem ismeretlen a kisebbségi lét, hiszen édesanyja révén finn, édesapja révén norvég származású, felesége pedig lengyel. Ebből kifolyólag mindig is foglalkoztatta a kisebbségi jogvédés fontossága. Több ízben foglalkozott magyar ügyekkel is munkássága során, az elmúlt hónapokban pedig az EBESZ megfigyelőjeként követte az ukrajnai eseményeket. Ezekről az élményeiről (pl. fogva tartásáról), véleményéről ezzel kapcsolatban és a kárpátaljai magyarság helyzetéről mondta el meglátásait a délelőtti, meglepően friss közönség előtt. A publikum mindezt aktív bekapcsolódással és kérdések halmazával viszonozta. Ákos A szlovákiai magyar felsőoktatás múltia, jelene és jövője a Selye János Egyetemen Az idén megalakulásának tizedik évfordulóját ünneplő SJE rektora, Tóth János és Bugár Gergely folytatott beszélgetést, felvázolva az elmúlt időszak történéseit, és a következő tíz év terveit. Az egyetlen önálló szlovákiai magyar felsőoktatási intézmény vezetője elmondta, az egyetem igazolta létjogosultságát, az elmúlt években 5300 diplomát adott ki. Az ország legkisebb egyetemeként igyekeztek a szükségből erényt kovácsolni, az alapszakok fejlesztésével minőségi képzést nyújtani, a doktori iskolai programokkal pedig új lehetőségeket biztosítani a felvidéki magyar értelmiség számára. Tóth János kiemelte, az egyetem oktatói számához viszonyítva a tudományos publikációk mennyisége és minősége alapján a legjobbak között szerepel. A következő tanév a tízéves évforduló jegyében telik, az ünnepségsorozat első állomása a szeptember 19-én tartandó tanévnyitó. Attila
