Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-13 / 186. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 13. www.ujszo.com Száz civil halott Harcos a Boko Haram A kijevi parlament jóváhagyta az ukrajnai szeparatizmus támogatói elleni szankciókról szóló törvényjavaslatot Ukrajna nem enged be orosz segélyt Abuja. Több mint száz civil életét vesztette a Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet és a hadsereg összecsapásaiban Nigéria északi részén. A hadsereg megpróbálta visszaszerezni Gwoza települést. Az iszlamista fegyveresek az előző héten rohanták le és kerítették hatalmukba a stratégiailag fontos várost. A hadsereg szóvivője szerint a gyalogságnak esélye sem volt az erősen felfegyverzett isz- lamistákkal szemben, ezért a légierőt is bevetették. A 270 ezer lakosú várost azonban még így sem tudták visszaszerezni. A saría radikális értelmezésén alapuló iszlám állam létrehozásáért harcoló Boko Haram legalább kétezer civil lakossal végzett az év eleje óta. (MTI) mmmmm Mégsem civilek az áldozatok? Jeruzsálem. Izrael gázai övezeti offenzívájának halottai között kiemelkedően sok a fiatal férfi, ami megkérdőjelezi a civil áldozatok eddig közölt számarányát. A BBC 1948 halálesetet vett górcső alá, amelyek közül az ENSZ emberi jogi tanácsának palesztin forrásokon alapuló adatai szerint 1402-en civilek voltak és csak 226 fegyveres. Ugyanakkor a civil halottak között a lakosságon belüli arányuknak háromszorosa a férfi, amire nincs világos magyarázat. (MTI) Nincs baloldali egység Budapest. Az Együtt- PM önállóan indul Budapesten az önkormányzati választáson és önállóan köt kerületi szintű megállapodásokat. Ezt azzal indokolják, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) nem fogadta el azt a megállapodást, amelyet a Demokratikus Koalícióval (DK) együtt kötöttek. Ezzel az ellenzéknek valószínűleg nem sikerül legerősebb bástyájában legyőzni a Fideszt. (MTI) Bűnös az embargósértő Greenbelt. Az Iránt sújtó kereskedelmi embargó megsértésében bűnösnek mondtak ki egy amerikai férfit az egyesült államokbeli Greenbeltben. A 34 éves Ali Saboonchi korszerű technológiájú amerikai ipari termékeket adott el iráni partnereinek, márpedig ezek kiviteli tilalom alatt állnak az országban. Saboonchi akár 20 év börtönt is kaphat. (MTI) Kijev/Moszkva. Ukrajna nem enged területére orosz segélyt, ha azt orosz katonák, vagy az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának emberei kísérik - közölte az ukrán elnöki hivatal. MT1-HÍREK „A szállítmányt a határon az orosz teherautókról más járművekre fogja átrakatni a Nemzetközi Vöröskereszt. Nem fogjuk beengedni ukrán területre az orosz hadseregnek vagy a rendkívüli helyzetek minisztériumának semmilyen kíséretét. Mindent az ukrán fél fog ellenőrizni” - mondta Valeri Csali, az ukrán elnöki hivatal munkatársa. Tegnap a nyugati figyelmeztetések ellenére kétszáznyolcvan kamionból álló orosz segélyszállító konvoj indult Ukrajnába. Kijev attól tart, hogy az orosz erők a humanitárius akció ürügyén esetleg benyomulnak a keleti országrészbe. A nyugati országok is attól tartanak, hogy az oroszok berendezkednek Kelet-Ukrajnában. Közben bejelentették: kíséretet kap az Ukrajnába tartó orosz segélyszállítmány: csatlakoznak hozzá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői. „Az orosz szállítmány, csakúgy mint az Egyesült Államok és az Európai Unió segélye a Nemzetközi Vöröskereszt védnöksége alatt és az EBESZ kíséretében jut keresztül Északnyu- gat-Ukrajnán a célállomásig, Luhanszkig” - mondta Leonyid Kucsma volt ukrán államfő. Még két-három nap Az ITAR-TASZSZ orosz hír- ügynökség tájékoztatása szerint a konvoj a Moszkva közelében található Alabinóból indult, ami azt jelenti, hogy minden bizonnyal eltart két-három napig, amíg a szállítmány megérkezik az onnan nagyjából ezer kilométerre délnyugatra fekvő Kelet-Ukrajnába. „Mindenről megállapodtunk Ukrajnával” - mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. A harcok következtében Ke- let-Ukrajna egy részén már több mint egy hete nincs áram- és vízellátás, fogynak az élelmiszer- és a gyógyszerkészletek. A nyugati hatalmak szerint megsértené a nemzetközi jogot minden olyan orosz segélyakció, amelybe nem egyezett bele a kijevi kormány. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke figyelmeztette Oroszországot, hogy elfogadhatatlan bármiféle egyoldalú katonai beavatkozás Ukrajnában, bármilyen ürüggyel hajtsák is végre, beleértve a humanitáriust is. Keleti harcok A kijevi Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács arról számolt be, hogy Oroszország folytatja katonai jelenlétének növelését az ukrán határ mentén, már 45 ezer katonát vont össze a térségben. A NATO szerint „nagy a valószínűsége” annak, hogy Moszkva bevonul Ukrajnába. Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő katonai szakértő közölte, a Donyeck megyei Horlivkát a terrorellenes erők teljesen körbezárták, a városban lévő szakadárokat így elvágták a többi donyecki szeparatista egységtől. Kijevi szankciók Az ukrán parlament első olvasatban jóváhagyta az ukrajnai szeparatizmus támogatói elleni szankciókról szóló törvényjavaslatot. Az ellenzék nem támogatta. Arszenyij Ja- cenyuk miniszterelnök korábbi tájékoztatása szerint a törvényjavaslat büntetőintézkedésekkel sújtja az ukrajnai terrorizmust (vagyis a szakadá- rok fegyveres tevékenységét) és a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását finanszírozó természetes és jogi személyeket. A törvényjavaslatban felsorolt 26 féle büntetőintézkedés között van mindenféle tranzit leállításának lehetősége az ország területén keresztül, beleértve a légi közlekedést és a nyersanyagok szállítását is. A kormány 172 magán- és 65 jogi személy felvételét javasolja a tanácsnak a szankciós listára. Ortdox pap áldja meg az orosz humanitárius segélyt. A kép egy videofelvétel kockája. (TASR/AP-felv.) Tegnap reggel meghalt az Afrikából hazaszállított, megfertőződött spanyol misszionárius, Miguel Pajares Az Ebola-vírus első európai áldozata MTl-HÍR Madrid. Ebola-vírus okozta fertőzésben elhunyt tegnap reggel Madridban az a spanyol misszionárius, aki Afrikában fertőződött meg a járvánnyal. A férfi a vírus első európai áldozata. Miguel Pajarest csütörtökön helyezték karantén alá egy madridi kórházban, Libériában fertőződött meg. A 75 éves férfi évtizedeken keresztül misszionáriusként dolgozott az afrikai országban, az utóbbi hónapokban ebolás betegeket kezelt egy monroviai katolikus kórházban. A madridi egészségügyi miAz első áldozat (SITA/AP) nisztérium közlése szerint a férfi a hét végén kezelést kapott az Egyesült Államokban kifejlesztett, ZMapp elnevezésű kísérleti Ebola-gyógyszerrel. Pajares egyike volt annak a három Ebo- la-fertőzöttnek, akiket a San Diegó-i székhelyű Mapp Biopharmaceutical gyógyszer- cég által kifejlesztett szerrel kezeltek. Korábbi jelentések szerint két, a vírussal megfertőződött amerikai segélymunkás állapota javult a szerrel történt kezelést követően. A spanyol misszionárius az immunrendszert erősítő szérummal való első kezelés után alig több mint 24 órával vesztette életét. A férfi az orvosok szerint meglehetősen gyenge volt, állapota azonban stabilnak tűnt. Az Egészségügyi Világszervezet etikai bizottsága bizonyos feltételek teljesülése esetén jóváhagyta az olyan, egyelőre nem engedélyezett, kísérleti gyógymódok lehetséges kezelésként vagy megelőzésként való alkalmazását, amelyek hatékonysága és mellékhatásai egyelőre nem ismertek. Libéria eközben bejelentette, kísérleti Ebola-gyógyszerrel akarja kezelni két megfertőződött állampolgárát. Ők lennének az első afrikaiak, akiket a szérummal kezelnek. A japán nemzetközi fejlesztési ügynökség pedig hazarendelte huszonnégy, jelenleg Guineában, Libériában és Sierra Leonéban tartózkodó munkatársát. A járvány vérrel és más testnedvvel terjed. A betegség tünetei közé tartozik egyebek között a hirtelen felszökő láz, hasmenés, hányás és bizonyos esetekben a belső vérzés. A vírus hatására összeomlik a szervezet véralvasztó képessége, fellép az elvérzés veszélye, majd a betegség végzetessé válik. Az Ebola-vírust a Kongó egyik mellékfolyója után nevezték el, ahol a kórokozót 1976-ban felfedezték. Úgy tűnik, sikerülhet enyhíteni a humanitárius katasztrófát a menekültek között Amerikai légi csapások Északnyugat-Irakban MTl-HÍR Washington. Újabb célzott légi csapásokat hajtott végre az amerikai légierő tegnap hajnalban Irak északnyugati részében, a korábban kurdok ellenőrizte, de nemrégiben iszlamista szélsőségesek kezére került Szindzsár város környékén, ahol a jazidi kisebbséghez tartozók ezrei rekedtek a hegyekben. Az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges szunnita csoport négy ellenőrző pontját támadták. Ezeket meg is semmisítették vagy súlyosan. Szindzsár körzetében a menekültek körében humanitárius katasztrófa kialakulása fenyegetett a víz- és élelemhiány miatt. Ezt azonban sikerült enyhíteni a napokban ledobott segélycsomagokkal. Irakkal kapcsolatos nyilatkozatában Barack Obama elnök úgy értékelte, hogy az amerikai gépek eddigi légi csapásai sikeresek voltak, és az Egyesült Államok hozzájárult ahhoz is, hogy a hegyekben rekedt rászorulók humanitárius segítséghez jussanak. Gyors kormányalakításra sürgette John Kerry amerikai külügyminiszter az új iraki vezetést, és ugyanakkor kizárta az amerikai szárazföldi katonai szerepvállalás lehetőségét. Irán, az Arab Liga és SzaúdArábia is támogatásáról biztosította az új iraki kormányfőt. A jelenleg Ausztráliában tartózkodó Kerry arra szólította fel az Irak kormányfőjének hétfőn kinevezett Haider al- Ábádit, hogy a belpolitikai válság mielőbbi megoldása érdekében „alakítson kormányt, amilyen hamar csak lehet”. Irakban az áprilisi választások óta még mindig nem alakult meg az új kormány. Horvátország Marad a nyelvhasználat Belgrád/Zágráb. Nem tartható népszavazás Horvátországban a kisebbségi nyelv- használati jog kereteinek megváltoztatásáról, vagyis korlátozásáról, mert a javasolt kérdés nem összeegyeztethető az ország alaptörvényével - erről döntött a horvát alkotmánybíróság. A horvát törvényhozás júliusban küldte el véleményezésre a kérdést. (MTI)
