Új Szó, 2014. augusztus (67. évfolyam, 176-200. szám)
2014-08-09 / 183. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. AUGUSZTUS 9. www.ujszo.com Izrael déli részén újra megnyitották az óvóhelyeket, a gázaiak iskolákba menekülnek Ismét lőnek a gázai határ mindkét oldalán Izrael több mint két óra elteltével válaszolt a háromnapos tüzszünet lejárta után újrakezdett gázai rakétatámadásokra. Előzőleg az övezetben lakott területen öt palesztin halálát okozó robbanás történt, amelyet egy Izraelre irányított, de hibás rakéta idő előtti felrobbanása okozott. (SITA/AP-felvétel) Tt-nnri Háborús bűnök miatt őrizetben Moszkva. Kelet-Ukraj- nában elkövetett háborús bűnökkel gyanúsítottak meg tegnap az orosz hatóságok öt ukrán katonát, akik a hét elején lépték át az ukrán-orosz határt. Mintegy 400 ukrán katona lépte át a határt a hét elején. Moszkva azt állítja, a katonák nem akarnak tovább harcolni, míg Kijev szerint azért kényszerültek a határátlépésére, mert az oroszbarát szakadárok elleni harcban kifogytak a lőszerből. Az orosz nyomozó- hatóság szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a 72-ik gépesített dandár - amelynek tagjai voltak a letartóztatott katonák - Ivan Vojtenko parancsára lőtte nehézfegyverekkel Lu- hanszk megyében Kraszno- partizanszk és Krasznodon településeket. A támadásban legalább tíz civil megsebesült, húsz épület és létesítmény romba dőlt. Az őrizetbe vett katonák elismerték, különböző fegyvereket vetettek be, de cáfolták, hogy azokat a békés lakosság ellen használták volna. (MTI) Új jelöltet javasolnak Bukarest. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) új jelöltet fog javasolni a román kulturális minisztérium élére, miután Traian Basescu államelnök elutasította Biró Rozália kinevezését - közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A politikus elmondta: Basescu döntése politikai, de nem kívánta kommentálni Basescu állásfoglalását. Kelemen Hunor július 11-én jelentette be, hogy augusztus 1-től ő személyesen távozik a bukaresti kormányból, amely a szövetséggel szemben lépett be a kisebbségek európai polgári kezdeményezéséről szóló európai uniós perbe. (MTI) Véget vetnek a vitának Kabul. A két, egymást csalással vádoló afganisztáni elnökjelölt abban állapodott meg tegnap, hogy véget vetnek a választási eredmények miatt elmérgesedett vitának, s ennek köszönhetően az új államfő még augusztusban elfoglalhatja hivatalát. John Kerry amerikai külügyminiszter váratlan kabuli látogatásának második napján sikerült áttörést elérni az előzetes eredmények szerint győztes Asraf Gáni, illetve a Gánit csalással vádoló és saját győzelmét korábban kihirdető Abdulla Abdullaközött. (MTI) Jeruzsálem. A Hamász nem fogadta el a háromnapos tűzszünet meghosszabbítását és tegnap reggel újrakezdte a rakétatámadásokat, amelyekre az izraeli hadsereg csaknem két és fél órával később szárazföldi és légi csapásokkal válaszolt. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Több hullámban több mint 40 rakétát lőttek a Gázai övezettel szomszédos izraeli területekre, melyek megsebesítettek három embert és anyagi kárt okoztak több házban, egyet telitalálat ért. Ismét megnyitották Izrael déli részén az óvóhelyeket, és a rendőrség felszólította a lakosokat, hogy ne utazzanak a Gázai övezet környékére. Az övezetben az ellencsapásokban életét vesztette egy tízéves kisfiú és tizenegyen megsebesültek a gázai egészségügyi minisztérium beszámolója szerint. Az ENSZ palesztin menekültek segélyezéséért felelős segélyszervezetének vezetője, Chris Gunness elmondta, hogy még az előző harcok következtében 170 ezer gázai menekült tartózkodik összesen 89 iskola- épületben. Husszein Bedran, a Hamász egyik külföldön élő vezetője a Jediót Ahronót című újság honlapja, a Ynet szerint kijelentette: „az elejétől vüágos volt, MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Varsó. Az Európai Bizottságnak 400 millió eurós alap áll rendelkezésére ahhoz, hogy kártalanítsa az EU-tagál- lamok mezőgazdasági termelőit az orosz élelmiszer-embargó miatt - közölte az EU kereskedelmi biztosa tegnapi belga médiajelentések szerint. Karel De Gucht azokra a sajtóban megjelent értesülésekre reagált, amelyek szerint a tagországok kormányai kompenzációt készülnek kérni az Európai Bizottságtól az orosz export kiesése miatt. Többek között francia, görög termelők és a lengyel kormány is fölszólította az Európai Uniót, hogy térítse meg az orosz embargó miatt keletkezett kárukat, vagy vezessen be ártámogatást. Az EU illetékesei egyelőre hivatalosan nem foglaltak állást a kérdésben. Oroszország - válaszul az ellene bevezetett nyugati szankciókra - csütörtökön bejelentette, hogy egy éven át nem engedi be a területére az Európai hogy nem törekszünk időben korlátlan tűzszünetre a kairói tárgyalások alatt. Nem lesz tűzszünet, ha nem kapunk érte semmit. Követeléseink nem képezik vita tárgyát. Erőink nem sérültek, képesek vagyunk egy hosszú kifárasztó háborúra, amit Izrael nem fog kibírni.” Tegnap az izraeli delegáció elhagyta Egyiptomot, ahol a hosszú távú tűzszünetről szóló tárgyalások folytak, kijelentve, Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából származó marhahúst, sertéshúst, gyümölcs- és zöldségtermékeket, baromfit, halat, sajtot, tejet és tejtermékeket. Az embargó több száz millió euró kárt okozhat az európai uniós termelőknek. A Gazeta Wyborcza című lengyel napilap értesülése szerint az Európai Bizottság egyelőre csak a lengyel almatermelők kártalanításáról tárgyalt az orosz embargó miatt kieső deport miatt, a többi gyümölcs- és zöldségtermelő ügye csak érintőlegesen került szóba. A Marek Sawicki lengyel mezőgazdasági miniszter kezdeményezésére ezen a héten létrehozott tárcaközi bizottság csütörtökön tárgyalt Brüsszelben arról, milyen uniós kártalanításra számíthatnak a lengyel gazdák az orosz importila- lom elrendelése után. A lengyel lap úgy tudja, hogy a tárgyalás során az Európai Bizottság képviselői elsősorban az almapiac helyzetét elemezték. hogy harcok közepette nem egyezkednek a Hamásszal. Ezt előzőleg mind Kairó, mind Jeruzsálem kikötötte. A Kairóban elakadt megbeszélések megmentése érdekében az európai országok egy „ellenőrzött tengeri folyosó” létrehozását javasolták Gáza város és a ciprusi Lamaka között, amely egyrészt segítené a blokád felszámolására vonatkozó gázai követelés teljesítéMT1-TUDÓSÍTÁS Ankara. Holnap nem pusztán az első közvetlen elnökválasztásra kerül sor Törökországban: megfigyelők szerint a szavazás — Recep Tayyip Erdogan jelenlegi kormányfő várható győzelmével - egyúttal kikövezi az utat egy autokratikus állam létrehozása felé. A 76,6 millió lakosú eurázsiai ország hetek óta Erdogannak, a „nép emberének” hatalmas plakátjaival és választási szlogenjeivel van tele. A közel 12 éve hivatalban lévő és megalomán álmai miatt bírálói által csak „szultánként” emlegetett miniszterelnök minden eszközt megragadott az önreklámra: a választási hadjárat idején a közszolgálati televízió órákon át közvetítette egy-egy kampánygyűlését, amelyek alkalmával az általa irányított konzervatív, iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) aktivistái nemegyszer házról házra járva osztogattak nagyvonalú ajándékokat, köztük élelmiszercsomagokat. A kormányfő túlsúlyát az állami médiában jól szemlélteti a választási kampány első napjaiban neki szentelt műsoridő: Erdogan összesen 300 percet kapott, míg két kihívója, sét, másrészt megfelelne Izrael követelésének az iszlamista szervezetek fegyverkezésének megakadályozására. Az övezetbe tartó hajók tartalmát európai megfigyelők ellenőriznék Larnakában és Gázában. Az izraeli rádióban idézett, Al-Ajjam című palesztin újság beszámolója szerint a tengeri útvonal a személyszállítást is szolgálhatná a Gázai övezetbe. Ekmeleddin Ihsanoglu és Sela- hattin Demirtas három, illetve alig egy perc erejéig hallathatta hangját a közszolgálati tévécsatornákon. A kormányhoz közeli közvélemény-kutatások szerint Erdogan szinte a zsebében érezheti a győzelmet: a szavazatok 57 százalékára számíthat, ami azt jelenti, hogy már az első körben meg tudja szerezni az abszolút többséget. A kormányfő megfigyelők szerint az országot továbbra is erős kézzel akarja irányítani, de erre hivatali ideje lejárta után az London élelmet dob le Az amerikai csapatok nem térnek vissza London/Washington. Nagy- Britannia a következő 48 órában élelmet fog ledobni az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádistáinak előretörése által fenyegetett iraki lakosságnak, és kész „technikai támogatást” nyújtani a dzsi- hádisták állásait bombázó Egyesült Államoknak - közölte tegnap Michael Fallon védelmi miniszter. Falion megerősítette, hogy London a segítség ellenére nem szándékozik részt venni a katonai beavatkozásban. Közlése szerint Nagy-Britan- nia „felderítési és logisztikai téren” ajánl fel segítséget az Egyesült Államoknak, amely tegnap első ízben mért csapást az iraki Kurdisztánt és a menekülő keresztény és jazidi kurd kisebbségeket fenyegető dzsihá- disták állásaira. Barack Obama amerikai elnök csütörtökön jelentette be, hogy Irakban engedélyezte az iszlamista szélsőségesek elleni légi csapásokat az amerikai alkalmazottak védelmében és azt, hogy a jazidi vallási kisebbség elleni népirtás megakadályozása érdekében humanitárius segítségnyújtást rendelt el. Ez fordulatot jelent Washington Irak-politikájában: az amerikai most először támadták közvetlenül a szélsőségeseket, akik nagy területeket hódítottak meg Irakban, valamint Szíriában. Az elnök mindazonáltal kizárta az amerikai szárazföldi katonai szerepvállalás lehetőségét. „Még ha támogatjuk is az irakiakat a terroristák ellen folytatott harcban, amerikai csapatok nem térnek vissza Irakba harcolni” - szögezte le. (MTI) AKP szabályzata miatt miniszter- elnökként már nem lenne lehetősége. Erdogan a napokban be- szélt arról, hogyhatalomrajutása esetén szorgalmazni fogja az elnöki rendszerbevezetését. Utóbbinak előfeltétele az alkotmány- módosítás, amelyhez viszont szükséges az, hogy az AKP a 2015-ben esedékes parlamenti választásokon a képviselői helyek többségét megszerezze. A kormánypárt már kiszemelte Erdogan utódját is: a távozó államfő, Abdullah Gül váltaná őt a poszton. Elsősorban az almapiac helyzetét elemezték A termelőket 400 millió euróból kártalaníthatják Törökországban holnap tartják az első közvetlen elnökválasztást Úton az elnöki rendszer felé Törökország hetek óta Erdogan plakátjaival van tele (SITA/AP-felvétel)
