Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-04 / 153. szám, péntek

Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 4. A jó kultúrafinanszírozás kiszámítható, intézményesített, garantált pénzkerettel működik Ez a rendszer márpedig rossz A kormánybiztosi hivatalt vezető hölgy szerint a je­lenlegi kisebbségi támoga­tási rendszer jó. A kulturá­lis tárca meg azt mondja, úgy kell nektek, minek tet­te át a kisebbségi agendát a Radiéová-kabinet a kor­mányhivatalhoz. LOVÁSZ ATTILA A kulturális tárca véleményét hagyjuk. Nem harcol olyan terü­letért, amely újabb problémákat jelentene, oldja csak meg a kor­mányhivatal, egy gonddal keve­sebb. A kormánybiztosi hivatal viszont olyan dolgot nevez jó­nak, ami nem jó. Egyszerűbben már nem fogalmazhatjukmeg: a rendszer rossz. Rossz, mert a pénz nem ga­rantált. Vágyván, vagy nincs, de a „van” és a „nincs” kritériumai sehol. S ha van pénz, az elosztás nem jó. Tegyük hozzá, eleve nem is lehet jó, hiszen ugyanaz a bizottság osztja minden kisebb­ség pénzét, egy és ugyanazon hivatalnoki gárda kezeli, s egy és ugyanazon hivatalvezető - tehát alapvetően adminisztra­tív főnök- hagyja jóvá. Holott a honi kisebbségek közt zongo­rázhatok a különbségek, lélek- szám, identitás minősége, in­tézményes igények vagy a terü­lethez fűződő viszony alapján. A rendszer hosszú távú projektek finanszírozására alkalmatlan, a pénz pedig kevés. Ezzel szemben a jó kultúrafi­nanszírozás kiszámítható, in­tézményesített, az intézmé­nyeknek garantált költségveté­sük van, a keret és az összeg al­kalmas az elit kultúra ápolására, és alapvetően nem kényszerít rá senkit, hogy alaptevékenységre kelljen évente pályáznia. A jó kultúrafinanszírozás nem mos­sa össze a falunapot a drámával, a nyári egyetemet a részeges bu­lizással, az agrárwellneszt a vi­déki értékek megőrzésével, az etnobizniszt egy működő in­tézménnyel. Nem keveri össze a kisebbségi sajtót a szervezetek hírmondóival és a háromfős civil társulást a százezres mozga­lommal. Az előbb leírt, általánosnak is nevezhető kritériumok egyikét sem teljesíti maradéktalanul a jelenlegi rendszer. Hozzá­tesszük: egyik sem fogja, csak nem mindegy, milyen messze van a jótól a létező. Ha igyekszik jó lenni, de objektív okok miatt vannak hiányosságai, az más, mint ha alapjában véve rosszul van beállítva. Vissza a kormányhivatalhoz: a kisebbségi agenda anno azért került oda, mert a kormányzati cél az volt, hogy kisebbségi ügyekkel foglalkozó miniszter­elnök-helyettesi hivatal jöjjön létre. Igaz, Rudolf Chmel idején sem épült ki, de kérem, az csak másfél év volt. Jelen fölállásban a kultúratámogatásnak a kor­mányhivatalban semmi keres­nivalója, rendszeridegen és ezért rosszul kezelt. Ha ilyen marad a kormányzati struktúra, akkor az egész agendának a kul­turális tárcánál a helye. Vagy legalább egy tárca nélküli mi­niszternél. De ne én oktassam ki a kormányhivatalnokokat a kor­mányzati struktúrákról. Ami pedig a jelen rendszert il­leti, az nem azért rossz, mert nem volna hozzáértés. Azért rossz, mert ha egy kicsit is repre­zentatív és igazságos akar lenni, nem nélkülözheti az önkor­mányzatiság alapvető ismérveit. S itt abba is hagyhatjuk, mert a kisebbségi önkormányzatiság a regnáló hatalomnál a Belzebub maga, s amíg így lesz, addig az a mondat, mely szerint „a jelenle­gi rendszer jó”, semmiféle tarta­lommal nem bír.- Megint előjön a kormánynak ez a civilizációs betegsége. Szövegelést metódusokkal. (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Egy csodás hétvége LAMPL ZSUZSANNA odamentünk a pénztárhoz, ahol épp egy férfi fizetett. Szé­pen kifényesített cip^ a pasi stramm, ezt meg is beszéltük egymás között magyarul, és ahogy úgy alulról felfelé pász­tázva az arcához értünk, vagy­is csak a profiljából látszó da­rabkához, megállapítottuk, hogy ez a Kiska. Jé!!! Le kelle­ne fényképezni, utóvégre nem mindennap találkozik az em­ber zoknit vásárló köztársasági elnökkel, de mire mozdultam volna, már elköszönt a fiatalka pénztárosnőtől, aki láthatólag nem ismerte fel, megfordult, mosolyogva köszönt nekünk, s mire piruló kislányokká válva visszarebegtünk egy dovi- gyeniát, már ki is ment az üz­letből. De nem jutott messzire, mert a teraszon ülők odahívták magukhoz, a kezét rázták, tíz percig fényképezkedtek vele. A járókelők mind derűsen néz­ték, az egész jelenet spontán, jó hangulatú és emberi volt. Még a testőrökis mosolyogtak. Aztán a Duna-part felé indul­tam. Egy hatalmas légi alkal­matosság tűnt fel a víz fölött. Föl-le lebegett, mintha alulról zsinóron húzgálták volna. A korzózó emberek mind az égre mutogattak. Egy piros-kék kockás zakós bácsika (nem bohóc) örvendezve megállí­tott. Asszonyom, látott már ilyet? Mintha egy nagy hal re­pülne a levegőben! És jött a szombat. Először Du- namocs, futóverseny, amit Ke- le Géza futónagykövet szerve­zett. 2 évestől 87 éves korig fu­tott és gyalogolt 211ember,jó hangulatban, szép környezet­ben, utána finom gulyás. Ke­zet foghattam a győztessel, a 28-szoros bajnok zsitvabese- nyői Magyar Imrével, megis­mertem Etát, a maratonfutó- nőt, aki húsz évet nyugodtan letagadhatna. Utána irány Kisudvarnok, az ország leg­szebb faluja. Itt Karácsony Jó­zsef szervezett focitornát, amit a lelkes kisfiúkból álló kék-fehérek, vagyis a Szabó Gyula Alapiskola csapata nyert meg. A vasárnapnak, amit falun töl­töttem, egy másik kisfiú, a ga- lántai Búkor Zsizsi Ádám ju­nior úszó világbajnoki ezüstjei és aranya adta meg az alap­hangulatot. Örvendezve in­dultam a közeli boltba. A lila épület előtt három hatalmas termetű ló parkolt, nyergük­ben kovbojok. Aztán lassacs­kán elindultak, talán vadnyu­gat felé... Délután a kertben ültem, s örültem a sok csodás emberrel való találkozásnak. Akkor a semmiből hirtelen előbukkant egy apró piros pók. Föl-le mozgott, hirtelen felugrott, mintha felrántanák, azután le­zuhant, mintha egy tenyérből esneki. Úgy tűnt, asemmiben közlekedik, de aztán a fényben felcsillant a vékonyka szál. Madarak szálltak, repülők jöt­tek, s a pók kitartóan mozgott az aranyeső és a diófa között. Ahogy mindannyian moz­gunk, vízben, földön, utcán, levegőben. Isten tenyerében. KOMMENTAR A Smer bűnbakja MOLNÁR IVÁN A bűnbak az, aki mások hibáiért lakói. A kife­jezés egy ókori zsidó szertartásra utal: engesz- telés napján a főpap kézrátétellel egy kecske­bakra ruházta Izrael népének minden bűnét, majd a bakot kiűzték a sivatagba, a démonok közé. Ezt a régi szertartást elevenítette fel e héten a Smer, amikor a főpap szerepét játszó Robert Fico kiűzte kormányából a bűnbak szerepét eljátszó Tomáš Malatinský gazdasági minisztert. Ez a szerepjáték persze teljes egészében az alattvalóknak szól, azt az üzenetet közvetítve, hogy Fico képes határozott döntéseket is hozni, ha az ország érdekei úgy kívánják. A sze­repjáték lényegének köszönhetően azonban a Fico-kabinet közvetve beismerte legnagyobb bűneit is. A miniszter levál­tását követően a kormányfő bejelentette, hogy az új tárcave­zetőtől, a gazdasági tárca eddigi államtitkárától, Pavol Pav- listól elsősorban azt várja, hogy több külföldi beruházást csa­logasson az országba. A számok ugyanis riasztóak. A kor­mányváltás évében, 2012-ben még 2,8 milliárd dollárnyi kül­földi beruházás érkezett az országba, tavaly pedig nem egész 600 millió. Emellett az elmúlt évben történelmi mélypontra süllyedt az ország versenyképessége, és a korábbinál is több adminisztratív terhet raktak a vállalkozókra. így az sem cso­da, hogy ez utóbbiak is egyre borúlátóbban tekintenek a jövő­be. De mindez valóban csak Malatinský bűne? Fico természe­tesen beismerhetné, hogy a hiba az általuk erőltetett baloldali gazdaságpolitikában van, amely ellenségként kezeli a külföldi beruházókat és mindent megtesz a vállalkozók ellehetetlení­téséért. A kormányfő azonban erre a beismerésre akkor sem szánná el magát, ha kést szorítanának a torkához, hiszen az általa vezetett kabinet alapelve, hogy a főnök sosem téved. Könnyebb volt találni egy bűnbakot, aki elviszi helyette a bal­hét. Malatinský ráadásul kiváló bűnbak, hiszen a kormány leggazdagabb minisztere volt: a tárca vezetéséért felvett 34 ezer euró mellett tavaly még csaknem 373 ezer eurós bevé­telre tett szert. A szociálisan érzékeny választók egész bizto­san nem szomorkodnak a távozása miatt. A bűnbak kiűzése persze csak szimbolikus tett, Malatinský kiűzése egyáltalán nem változtat a Fico-kabinet lényegén, vagyis a vállalkozók többsége ezután sem várhat pozitív vál­tozásokat a kormánytól. Kivételek persze lesznek. A párton kívüli Malatinský az elmúlt két évben 220 millió eurós támo­gatást osztott szét a cégek között. Az új miniszter, Pavol Pav- lis évek óta a baloldali populista Smer hűséges tagja, így nem kérdéses, hogy a támogatások osztogatásánál kiket részesít majd előnyben, mint ahogy az sem, hogy milyen gazdaság- politikai lépeseket várhatunk tőle. FIGYELŐ Édes élet Pekingben Ördögűzés a Vatikánban Hivatalosan elismerte a Szentszék a nemzetközi ör­dögűzők társaságát, melynek tagjai arra hivatottak, hogy megszabadítsák a híveket az őket kínzó démonoktól. A L'Osservatore Romano című vatikáni lap számolt be arról, hogy a Klérus Kongregációja az egyházjog alapján elismer­te a csoport működését, így az egyház elfogadja az ördög­űzés vitatott gyakorlatát. Az ördögűzők társaságának vi­lágszerte 30 országban mint­egy 250 pap a tagja. A szerve­zet egyik alapítója, Gabriele Amorth atya Róma legfőbb ördögűzőjeként vált ismertté. Az egyház 1999-ben adott ki egy ördögűzésről szóló kézi­könyvet, a jelenségre 1973- ban hívta fel a nem katolikus közönség figyelmét Az ördög­űző című amerikai film. Fe­renc pápa elődeinél gyakrab­ban beszél az ördögről, tavaly egy elmondása szerint négy démontól kínzott férfi fejére szorította a kezét, hogy meg­szabadítsa tőlük. (MTI) Ötcsillagos szállodákban szórakoztatták vendégeiket, megkerülték a közbeszerzést, külföldre utazgattak és rek­lámcikkek írására szerződtek a kínai állami média vezetői - derült ki egy pártvizsgálatból. Ezután hivatalosan is meg- feddték az állami sajtó vezető orgánumait. Ez annak a jele, hogy a központi vezetés rajta kívánja tartani a szemét az irányadó állami médián, amely a kormányzati és párt­szervekhez hasonlóan nem mentes sem a pazarlástól, sem az országot behálózó korrupciótól. A jelentés meg­állapította, hogy a központi pártlapnak, a Zsenmin Zsipa- ónak és a Hszinhua hírügy­nökségnek az is a dolga, hogy kikeljenek a korrupció, a ki­csapongás ellen. És miközben ezt meg is tették napi gyakori­sággal, ötcsillagos szállodák­ban szerveztek szórakoztató estéket a vendégeiknek, eu- rómilliókat költöttek külföldi utazgatásra és szolgálati lu- xusautókvásárlására. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents