Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-04 / 153. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Négy látássérült énekes lép fel Pozsony. Négy látássérült énekes ad koncertet ma este 19 órától a pozsonyi Fő téren a Visegrádi Négyek országa­iból: a hazai Maroš Bangó mellett Csehországot Radek Žalud, Lengyelországot An­na Faderewska, Magyaror­szágot pedig Agárdi Szilvia képviseli. A fiatal magyar énekesnő a The Voice című televíziós tehetségkutató műsorban tűnt fel 2012-ben, tavaly pedig A Dal című eu- rovíziós dalválogató döntő­jébe jutott egy Pál Dénessel közösen előadott számmal. „Mindig is úgy akartam élni, mint egy látó ember, mindig mindent úgy akartam csinálni, már az iskolában is. Ez hajtott előre, hogy én ne legyek más. Teljes értékű embernek érzem magam” - mondta egy interjúban Agárdi Szilvia. A koncertet az Ambrelo egyesület szervezi, hogy felhívja a figyelmet a va­kok és gyengénlátók helyzetére. (juk) Per Oscar-díj elárverezéséért London. Az amerikai filmakadémia beperli Joseph Wright családját, amiért árverésre bocsátották a férfi Oscar-díját, amelyet a My Gal Sál című film látványtervéért kapott 1942-ben. A szobrocska csaknem 80 ezer dollárért kelt el jú­niusban a Briarbrook aukciósház árverésén. A 2,7 kilogramm súlyú, 33 centiméter magas, jó állapotú szobrot az 1985-ben elhunyt Wright unokaöccse bocsátotta árverésre. 1951 óta az Oscar-díjasok és örököseik csak azt követően adhatják el a szobrot, hogy előtte 1 dolláros jelképes összegért felajánlják a filmakadémiának visszavásárlásra. Az akadémia most 79,2 ezer dollár kártérítést követel Wright örököseitől. (MTI) Tom Odell a vásárcsarnokban Pozsony. Holnap este a Régi vásárcsarnokban lép fel napja­ink egyik legünnepeltebb fiatal brit dalszerző-előadója, Tom Odell. A 24 éves sztár tavaly megkapta a kritikusok díját a Brit Awards-on, idén pedig már a legjobb énekes kategóriában je­lölték a díjra. Szerzeményei sokak szerint egyszerre emlékez­tetnek Bruce Springsteen és Elton John dalaira. Ó maga azt nyilatkozta, hogy a Radiohead volt rá a legnagyobb hatással tizenéves korában. Tom Odellt Lily Allen fedezte fel, aki saját lemezcégénél jelentette meg a fiatal énekes első albumát. A Long Way Down a brit lista első helyén debütált, (juk) Feszty Árpád-emlékkiállítás látható a Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli kiállítótermében Tárgyi emlékek és festmények Komárom. Feszty Árpád halálának 100. évfordu­lója alkalmából, külön tekintettel arra, hogy a régió neves szülöttje volt, a Duna Menti Mú­zeumban a festőművész munkásságát bemutató, valamint személyes tár­gyak és dokumentumok, fényképek révén az éle­tébe is betekintő kiállí­tást rendeztek. A tárlat szeptember 13-ig láto­gatható a Zichy-palota kiállítótermében. TALLÓSl BÉLA Bár 2009-ben a múzeum képtárában kialakítottak egy bemutatótermet, ahol az in­tézmény gyűjteményében lévő összes Feszty-kép megtekint­hető, a centenárium alkalmá­ból a múzeum munkatársai szerettek volna mást, újat nyújtani. Úgy döntöttek, hogy az emlékkiállításra olyan alko­tásokat, valamint a művészhez köthető olyan tárgyakat, do­kumentumokat és fotókat gyűjtenek össze, amelyeket a nagyközönség eddig nemigen láthatott. Ezeket elsősorban a Feszty család komáromi és ógyallai leszármazottaitól, va­lamint magángyűjtőktől kap­ták kölcsön a tárlatra. Közgyűjteményeknél is pró­bálkoztak, ám ahogy Gaál Ida művészettörténész, az emlék- kiállítás kurátora elmondta: „néhány magyarországi köz- gyűjteményben őriznek ugyan egy-két Feszty-alkotást, ám ezeket egyebek között a külföl­di kölcsönzéssel járó nem kis költségek miatt nem tudtuk el­hozni Komáromba. Aszlovákiai galériák közül pedig egyedül a pozsonyi Szlovák Nemzeti Ga­léria őriz Fesztytől egy kista- nulmány-képet, valamint a Pál megtérése című nagyméretű festményt. Ez utóbbi azonban olyan rossz állapotban van, hogy nem kiállítható.” És nem ez az egyetlen tárla­ton nem bemutatható Feszty-kép. A cente­náriumra megjelen­tetett kismonográ­fiában, Görbe Márk budapesti művészet- történész ta­nulmányában olvasható, hogy a Krisz­tus temetése című tripti­chont, melyet Feszty firen­zei tartózko­dása idején festett, több külföldi (Firen­ze, Berlin, Drezda) bemuta­tó után annak ide­jén megvásárolta ugyan a magyar ál­lam, ám „hatalmas mérete miatt csak az Arad Megyei Múzeumban tudták elhelyezni. Jelenleg is ott található, azonban már év­tizedek óta összegöngyölve áll az intézmény pincéjében”. A Zsolt eljegyzése Hamzsával című „közel harminc négyzet- méteres festmény a második vi­lágháborút követően nyomta­lanul eltűnt, ezért csak színe­zett műlapról ismert”. Néhány jelentős alkotást ezért is csak korabeli színes nyomatok for­májában lehetett bemutatni a tárlaton, ahol Feszty Árpád festményein kívül számos, a nagyméretű alkotásokhoz ké­szített tanulmánykép is látható. Gaál Ida szavai szerint ezek ál­Feszty Árpád (1856-1914): Önarckép, 1896 körül tál a látogató némi betekintést nyer Feszty munkamódszerébe is. Több régi fegyver és tárgy gazdagítja a festészeti anyagot. Jórészük azonban a 19. század­ban régiséggyűjtők számára ké­szült másolat. Feszty ugyanis - ahogy Gaál Ida ismertette - nem volt gyűjtő. „Ezeket a tárgyakat - mondta - csupán modellként használta történelmi tematikájú képeinekfestéséhez.” Régióbeli érdekességként említhejük, hogy a magyar historizáló törté­nelmi festészet legnagyobb méretű és egyik leghíresebb alkotásához, A magyarok bejövetele című kör­képhez a szülőhely­hez, Ógyallához kö­zeli Martoson ke­resett modelle­ket. A festmény Fejedelem­asszonyának arcát Feszty Árpád a mar- tosi Bazsó Lidiről min­tázta. „A Feszty Árpád-emlék­kiállítás talán nem elég rep­rezentatív zárta megnyi­tóbeszédét a művészettörté­nész -, nem nyújt teljes képet Feszty életművéről (az adott anyag ezt nem is teszi lehetővé), mégis remélem, hogy e szerény ~ kiállítás hozzájárul ahhoz, hogy e rendkívüli tehetséggel, fantáziával és szorgalommal megáldott, méltatlanul elfele­dett művészt újra felfedezzük.” Az újrafelfedezéshez és Feszty Árpád munkásságának részletes megismeréséhez, a tel­jesebb kép kialakításához segít­het a már említett kismonográ­fia Görbe Márk tanulmányával. A keddi londoni bemutató végén több mint 16 ezer néző énekelte együtt az Always Look on The Bright Side of Life című Monty Python-slágert Mindenki számított a spanyol inkvizícióra ÖSSZEFOGLALÓ London. A Monty Python csoport tagjai eredetileg csupán egyetlen műsorra akartak összeállni. Az érdeklődés azon­ban akkora volt, hogy 43 má­sodperc alatt kelt el a neten húszezer jegy, a legolcsóbbak 120 fontért. Ezért még négy, majd további öt előadást hirdet­tek meg a londoni 02 arénába. A bemutató kedden volt, az utolsó előadás július 20-án lesz, és a világ számos országában szerveznek online közvetítése­ket a mozikban - nálunk csak két helyen, Körmöcbányán és Turócszentmártonban. (A ter­jesztő cég a nagyvárosok multi­plexeinek is felkínálta a lehető­séget, de nem érdekelte őket.) A szürrealista tévésorozat, a Monty Python repülő cirkusza a hatvanas évek végén alaposan felkavarta az angol humor álló­vizét. John Cleese, Graham Chapman, Eric Idle, Michael Pa­lin, Terry Jones, valamint az animációkért felelős Terry Gil­liam fenekestől forgatta fel a tradíciókat. Fura szituációkba helyeztek hétköznapi karakte­reket, vagy épp fordítva: fura fi­gurákat szerepeltettek hétköz­napi szitukban, a helyzet- és jel­lemkomikum határait össze­mosva. Több mondásuk szálló­igévé vált. Ezeket mi, magyarok Galla Miklós brilliáns fordítá­sának köszönhetően tehettük magunkévá a kilencvenes években. „Ez nem valami egészen más, de pont ezért szeretjük” - írta a The New York Times kritikusa, aki úgy jellemezte a bemutató közönségét, mint egy különle­ges szentmisére gyülekező za­rándokokat. Sokan érkeztek például négy sarkában csomóra kötött zsebkendővel a fejükön, horgolt mellényben vagy favá­gójelmezben, megidézve a so­rozatjellegzetes karaktereit. Az előadást Eric Idle rendez­te, a látványfelelős pedig ter­mészetesen Terry Gilliam volt, aki azóta világhírű filmrende­zővé avanzsált. Nagyzenekar, kórus és húsz­tagú női tánckar erősítette a produkciót, amely kilencven százalékban klasszikus jelene­tekből állt. A Daily Mirror sze­rint még soha nem nevettek ennyien negyvenöt éves poé­nokon. „Nem spontán nevetés ez, hiszen mindenki fejből tud­ja a jeleneteket. A varázslat ab­ból fakad, hogy mindez jelen időben történik. Olyan a han­gulat, mintha a Beatles állt vol­na össze egy best of- koncertre”- véli a Mirror kriti­kusa, aki fején találta a szöget, hiszen a Monty Python csoport olyan hatással volt a humorra, mint a Beatles a rockzenére. Apácák és bíborosok ropják a „Minden sperma szent” című dal alatt, go-go táncosnők lejte­nek az Idle-Jones páros „Nud- ge, nudge”-jelenetét követő brilliáns rapbetét alatt. (Elné­zést a beavatatlanoktól, itt és most nincs hely a jelenet részle­tes ismertetésére.) Tényleg olyan lehetett ez, mint egy vallási rituálé. A hívők megkapták, amire vágytak, plusz még némi bonuszt, amire talán nem is számítottak. A Zsarolás című új jelenetben Stephen Fry színész, valamint egy bejátszásban a csapat nagy rajongója, Stephen Hawking elméleti fizikus is feltűnik. Aje- lenet lényege, hogy egy átejtős tévéműsorban azzal fenyegetik meg a nézőket, hogy felfedik sötét titkaikat, ha nem kapnak tőlük egy nagyobb összeget. A Daily Express szerint ugyan a hosszadalmas felvezetés és az „aprót robbanó poén” miatt ez a jelenet gyengébb, mint a ré­gi klasszikusok, a sztárszerep­lők miatt mégis emlékezetes marad. A Monty Python csoport 1989-ben elhunyt tagja, Gra­ham Chapman a show legelején látható a kivetítőn. Társai úgy emlékeznek meg róla, hogy kis­bolygóként ábrázolt fejét kilö­vik az űrbe. Szerintem ez tet­szene neki, mert vérbeli humo­ristaként nyilván nem szeretne sírást-rívást látni a nézőtéren. Az előadásba bekerült a hí­res papagájjelenet (Palin és Cleese többször elnevették magukat a bemutatón, ahol már az első mondat után kitört az ováció), elhangzik a Favágó­dal, és beront a spanyol inkvi­zíció is, a szállóigévé vált felki­áltással: „Senki sem számított a spanyol inkvizícióra!” A közön­ség dugla erővel röhög, mert természetesen mindenki szá­mított a spanyol inkvizícióra. Talán csak Terry Gilliam szer­dai, a katolikus extrémizmust bíráló jelenet kapcsán közölt Twitter-bejegyzésére nem számított senki. „Ferenc pápá­nak köszönhetően a katoliku­sok most ismét kedvesek és aranyosak”, (juk) Cleese, Idle, Jones, Palin és Gilliam ma

Next

/
Thumbnails
Contents