Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-04 / 153. szám, péntek

6 Külföld UJ SZÓ 2014. JULIUS 4. www.ujszo.com Az al-Kaida átadta kelet-szíriai bázisait az Iszlám Államnak - Szaúd-Arábia harmincezer katonát vezényelt iraki határára Unják a terrort a muzulmán országok Romokban heverő épület Tikritben, Bagdadtól 130 km-re. Az Isz­lám Állam szunnita szélsőséges szervezet és az iraki reguláris haderő között heves összecsapások dúlnak a térségben. (TASR/AP) Hmm EP: terítéken a Kovács Béla-ügy Brüsszel. Az Európai Parlament (EP) jogi bi­zottsága elé utalták Kovács Bélának, a Jobbik EP-kép- viselőjének mentelmi ü- gyét - jelentette be Martin Schulz EP-elnök. Mint kö­zölte, az illetékes magyar hatóságok Kovács Béla képviselői mentelmi jogá­nak felfüggesztésére irá­nyuló kérelemmel fordul­tak hozzá. Az ügyet a ház­szabály értelmében az EP jogi bizottsága elé utalták. Polt Péter legfőbb ügyész májusban indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács Béla mentelmi jo­gát. Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hiva­tal tett feljelentést kémke­dés gyanúja miatt. (MTI) Visszakerültek az olajkikötők Tripoli. Visszakerültek a kormány ellenőrzése alá az olajkikötők Líbiában, miután Abdalláh asz-Száni ügyvezető miniszterelnök megállapodott a keleti tér­ségben tevékenykedő leg­nagyobb fegyveres mozga­lom vezetőjével a két utol­só terminál átadásáról. A kormányfő úgy fogalma­zott, hogy ezzel véget ért az országot sújtó olajvál­ság. A milíciát vezető Ibra­him Dzsedrán azt közölte, hogy döntésükkel a múlt héten választott új parla­mentet kívánják támoga­tásukról biztosítani. A ke­leti országrész számára autonómiát követelő moz­galom tavaly nyáron fog­lalt el négy terminált, ami­nek következtében tizedé­re esett a líbiai kőolajex­port. A kikötők visszakerü­lése napi félmillió hordós exportra teremt lehetősé­get. A forgalmazás techni­kai okokból csak néhány nap múlva várható. A hírre valamelyest máris csök­kent az olajár a nemzetkö­zi piacokon. (MTI) Iráni atom: utolsó forduló Bécs. Tegnap megkez­dődött a tárgyalások utol­só fordulója Bécsben Irán és a hatoknak nevezett or­szágcsoport képviselői között a végleges nukleá­ris megállapodásról. A fe­leknek alig több mint két hetük marad arra, hogy a hónapok óta tartó tárgya­lássorozat végére pontot tegyenek, és július 20-ig átfogó egyezményről ál­lapodjanak meg. A tárgya­lások célja, hogy Irán ga­rantálja a nagyhatalmak­nak: nem törekszik atom­bomba kifejlesztésére, s ezért cserében azok meg­szüntetik az iszlám köz­társaság elleni nemzetkö­zi szankciókat. (MTI) Damaszkusz/Rijád. Szíriá­ban az al-Kaida helyi szár­nya behódolt az Iszlám Ál­lam szélsőséges szerve­zetnek, az utóbbi tegnap elengedte a török túszait. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az Irakkal határos kelet-szí­riai Deir ez-Zór tartomány nagy része az Iszlám Állam irá­nyítása alá került tegnap, mi­után az al-Kaida hivatalos helyi szárnya, az an-Nuszra Front átadta két fő térségbeli felleg­várát az Irakban is harcoló szélsőséges szunnita szerve­zetnek, ezzel az iszlamisták ke­zére került Szíria legnagyobb olajmezője is - közölte az Em­beri Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (OSDH). Az an- Nuszra front kivonult el-Ma- jádín és Suhail városokból, mi­közben a helyi törzsi harcosok hűséget fogadtak a vasárnap kalifátus létrehozását bejelen­tő és nevét Iszlám Államra vál­toztató Iraki és Levantei Iszlám Államnak (ILLA.). A szunnita MTI-HÍR Párizs. „Soha nem követtem el olyan cselekményt, amely el­lentétes lenne a köztársaság vagy a jogállam alapelveivel” - jelentette ki Nicolas Sarkozy volt francia államfő a TF1 tévé- csatornának adott interjújában. Az exelnök, aki ellen szerda hajnalban hivatalos eljárást in­dítottak korrupció, befolyással való üzérkedés, valamint nyo­mozási titok megsértése miatt, azt állította, hogy soha nem élt vissza senki bizalmával. Sar­kozy szerint ellenlábasai politi­kai eszközként használják Franciaország igazságszolgál­tatási rendszerét. Elemzők sze­MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Kijev. A német, a francia, az orosz és az ukrán külügyminiszter az ukrán vál­ságról tartott berlini egyezteté­seik után felszólították az Euró­pai Biztonsági és Együtt­működési Szervezetet (EBESZ), küldjön megfigyelő­ket orosz-ukrán határpontok­ra. Frank-Walter Steinmeier német, Laurent Fabius francia, Szergej Lavrov orosz és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter sürgette: az EBESZ tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a szervezet megfigyelői ott legyenek több oroszországi határátkelőnél, ahogy azt korábban Moszkva javasolta. A külügyminiszterek közölték: ha életbe lép egy tűzszünet, akkor Oroszország kész beengedni ukrán határ­szélsőségesek június 9-én Irak­ban is hadjáratot indítottak és jelentős területeket vontak el­lenőrzésük alá az arab ország északi és nyugati részén. Az Isz­lám Állam jelenleg a szomszé­dos Libanonnál már ötször na­rint a volt elnök ezzel a kijelen­tésével a kormányzó Szocialista Pártra célozhatott. „Az orszá­gunkban, amely az emberi jo­gok és a jogállamiság hazája, vannak olyan dolgok, amik szervezetten történnek. A fran­ciáknak meg kell ezeket ismer­niük és lelkiismeretesen el kell dönteniük, hogy mit kezdjenek velük” - mondta az egykori ál­lamfő. Az exelnök elmondta, „sokkolták” a vádak, majd hoz­zátette: „mindent megtettek azért, hogy hamis képet alakít­sanak ki róla”. Ez volt Sarkozy első jelentősebb televíziós inter­júja, amióta 2012-ben elvesz­tette az elnökválasztást a szoci­alisták jelöltjével, Francois Hol­őröket orosz területre, két ha­tárállomásra. „Sikerült meg­egyezésre jutnunk egy intézke­déscsomagról, amely tartós, kétoldalú fegyvemyugváshoz vezethet” - mondta Steinmeier. Francois Hollandé francia elnök és Angela Merkel német kancel­lár közösen kérte tegnap Vlagyimir Putyin őrosz állam­főt, hogy „lépjen közbe a szepa- ratistáknál, s vegye rá őket a tárgyalásra és megegyezésre az ukrán hatóságokkal.” Ukrán területről kilőtt löve­dékek tegnap hajnalban meg­rongálták a déí-oroszországi Novosahtyinszk határátkelő- hely buszpályaudvarát és vám­hivatalát - közölte a vámhiva­tal sajtószolgálatának vezetője. Rajan Faruksin szerint senki sem sebesült meg. A lövedékek a Dolzsanszkij határátkelőhely elleni támadás során csapód­gyobb - mintegy 50 ezer négy­zetkilométeres - területet el­lenőriz Szíriában. A szunnita szélsőségesek tegnap szabadon engedték és átadták a hatósá­goknak azt a 32 török teherau­tó-sofőrt, akiket még a múlt lande-dal szemben. Sarkozyt egy februárban indított nyomo­zás keretében vették rövid időre őrizetbe. Sarkozy év elején le­hallgatott telefonbeszélgetései alapján felmerült a gyanú, hogy ő és ügyvédje az igazságszolgál­tatáson belül saját információs hálózatot működtetett, amely törvénytelen módon részlete­sen tájékoztatta őket a Sarkozyt érintő ügyészségi vizsgálatok menetéről. Kiderült, a semmí- tőszék egyik magas rangú bírója egy folyamatban lévő nyomo­zás részleteiről rendszeresen tá­jékoztatta az exállamfő ügyvéd­jét. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdeké­ben segítséget ígért a bírónak. hattak be Novosahtyinszk terü­letére. A területet tűzszerészek fésülik át a fel nem robbant lő­szerek után kutatva. Új embert, Valerij Heletejt je­lölte a védelmi tárca élére Pet­ro Porosenko ukrán államfő. A törvényhozás tegnap máris el­fogadta a jelölést, így a 46 éves vezérezredes, aki az utóbbi hó­napokban a közvetlenül az el­nöknek és a parlamentnek alá­rendelt ukrán kormányőrség élén állt, Mihajlo Koval ügyvivő ukrán védelmi minisztert váltja majd ebben a tisztségben. „ígé­rem, hogy biztosítjuk orszá­gunkban a nyugalmat és a ren­det, helyreállítjuk országunk területi épségét és szuverenitá­sát. Meggyőződésem, hogy Uk­rajna győzni fog. Higgyék el, a győzelmi felvonulás kétség kí­vül az ukrajnai Szevasztopol- ban lesz” - mondta Heletej. hónapban raboltak el az észak­iraki Moszulban. Harmincezer katonát telepí­tett Szaúd-Arábia iraki határá­hoz azután, hogy a határ túlol­daláról visszavonultak az iraki katonák - közölte tegnap az al- Arabíja televízió. A sivatagi ki­rályságnak mintegy 800 kilo­méteren van közös határa Irakkal, ahol az Iraki és Levan­tei Iszlám Állam (ILLÁ) szerve­zet fegyveresei és a vele szövet­séges szunnita harcosok nagy területeket foglaltak el a múlt hónapban. Uralmuk nem hatá­ros - legalábbis egyelőre - Sza- úd-Arábiával. Őrizetbe vettek az Egyesült Államokban egy fiatal amerikai nőt, aki a hatóságok gyanúja szerint együtt kívánt működni az Irakban és Szíriában is har­coló ILLA. szunnita szervezettel. Shannon Maureen Conley egy - a sajtó szerint tunéziai - összekötő révén került kapcso­latba a szervezettel, a férfi állí­tólag tagja az ILIÁ-nak. A 19 éves nő Szíriába kívánt utazni, ahol be akart kapcsolódni a belharcokba a rezsim ellen MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Traian Basescu román államfő „aljas kom­promisszumnak” nevezte azt, hogy korábbi pártja, a Demok­rata Liberális Párt (PDL) azzal a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) készül egyesülni, amely két éve - a jogállamiságot szerinte sértő intézkedésekkel - megpróbálta eltávolítani őt a hatalomból. A két nagyobb ellenzéki párt azt reméli, hogy így esélyes jelöltet indíthat a novemberi elnökvá­lasztáson a kormányzó szociál­demokratákkal szemben, de a jobboldali összefogásba nem hívták meg a PMP-t, amely a voksok hat százalékát szerezte „szent háborút” vívók dzsihá- disták oldalán. A muzulmán országok lakos­ságának többsége aggodalom­mal figyeli az iszlamista milíci­ák térnyerését, a megkérdezet­tek nagy része ellenezte a leg­ismertebb csoportok, pl. az al- Kaida terrorhálózat, a nigériai Boko Haram vagy a palesztin Hamász szervezet működését (a felmérés idején az ILLÁ még nem kezdte el hódító hadjára­tát) - derült ki egy közvéle­mény-kutató intézet friss fel­méréséből. A washingtoni Pew Research Center felmérése sze­rint az ún. erőszakos taktikák (például az öngyilkos merény­letek) támogatottsága számos országban csökkent az utóbbi évtizedben. Libanonban a meg­kérdezettek 92%-a tart az isz­lám radikálisoktól. Ez az arány Tunéziában 82, Egyiptomban 75, Nigériában 72, Pakisztán­ban 66, Malajziában pedig 63%. Az öngyilkos merényletek elfogadottsága a palesztin terü­leteken volt a legmagasabb, bár az ezt elfogadók aránya csök­ken, a 2007-es 70-ről 46%-ra. meg a májusi európai parla­mentiválasztáson. Bejelentette indulási szán­dékát Victor Ponta román mi­niszterelnök, a Szociáldemok­rata Párt (PSD) elnöke a romá­niai novemberi államelnök-vá­lasztáson. A kormányfői posz­tot 2012 májusa óta betöltő po­litikus tegnapi interjújában el­mondta, pártjában a hét elején bejelentette ezt a szándékát. A párt vezetőségének formai szempontból még jóvá kell hagynia, hogy ki lesz az állam­elnökjelöltje. A román média szerint viszont már biztosnak tekinthető, hogy Ponta ver­senybe száll, hiszen a PSD veze­tése is őt kérte fel e tisztségre. Izrael célzott csapásokat mért a gázai katonai bázisok, fegyver­raktárak ellen. A Gázai övezetből kilőtt rakéta csapódott tegnap egy lakóházba a dél-izraeli Szderót városban. Sérültek nincsenek, csak anyagi károk keletkeztek. A Gázai övezetből éjszaka óta mintegy 30 rakäát indítottak Izrael irányába, amelyek egy ré­szét kivédte a Vaskupola rakétavédelmi rendszer. (TASR/AP-felv.) A megvádolt francia exelnök állítja, soha nem élt vissza senki bizalmával Sarkozy szerint semmi sara sincs EBESZ-megfigyelőket szeretnének a kritikus orosz-ukrán határpontokon A Nyugat puhítani próbálja Putyint Traian Basescu román elnök neheztel a pártjára Victor Ponta államfő lenne

Next

/
Thumbnails
Contents