Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-31 / 175. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 31. www.ujszo.com Búcsú Dobos Lászlótól Egy korszak attól lesz múlt, hogy megírják. Dobos László életműve is attól lett múlt, hogy nem fe­ledte, a magyar irodalom „őrszellemének” tartozik az­zal, hogy a múltat megterem­ti. Halála nemcsak a távozás miatt fájdalmas számunkra, hanem a végzett munka ja­vát, a kiváló író szellemi és közéleti munkásságát illető­en is. Bár fiatalon, esetenként gyermeki ésszel élte meg az ő nemzedéke 1945 gyalázatos békéjét, a csehszlovákiai ma­gyar üldözés éveit a kitelepí­téssel együtt, de később nem csak az emberi tisztességet, a megbecsülést kérte éveken át számon a „hatalmasságok­tól”, hanem az okokat is azoktól, akik (egy rosszul összeeszkábált béke miatt) „elfelejtették” emberszámba venni a kisebbségségi ma­gyarságot. Ó az első fecske a szlovákiai magyar kisebbségi prózában, aki formában, té­mában egyaránt újítani tu­dott. írói pályája viszonylag későn indult, 33 éves, amikor első regénye, a Messze voltak a csillagok (1963) megjele­nik. Földönfutók című regé­nye (1967) a hatvanas évek szlovákiai magyar prózájá­nak egyik legfontosabb alko­tása. Legjelentősebb regé­nye, az Egy szál ingben (1976) nagyszabású törté­nelmi tabló, a kisebbségi múlt és jelen megragadó al­kotása. A Hólepedő (1979) egy vidéki tanítónő sorsán keresztül az elmagányosodás okait kutatja. Későbbi művei (Gondok könyve, 1982, Sod­rásban, 1984, Engedelmével, 1987, A kis viking, 1990, Te­remtő küzdelem, esszé, inter­jú, 2000) a szlovákiai magyar irodalom mértéktartóan je­lentős alkotásai. Érdemeket szerzett az Iro­dalmi Szemle létrehozásában is (1958-1968 között a lap alapító főszerkesztője), 1969-ben az önálló Madách Könyv- és Lapkiadó első igaz­gatója. 1968 és 1971 között a Csemadok elnöke. A prágai tavasz idején tevékeny részt vállalt a Csemadok megújulá­sában és a nemzetiségi kérdés megoldásában. A politikai megújulás éveiben (1968— 1969) más közéleti tisztséget is betöltött, képviselő, majd 1969-1970-ben a szlovák kormány tárca nélküli minisz­tere volt. 1970-ben a cseh­szlovák reformfolyamat ré­szeseként kizárták a pártból és minden tisztségétől meg­fosztották. A konszolidáció idején - mint megbízhatatlan HP Dobos László (1930-2014) személyt - a publikálás lehe­tőségétől is megfosztották. El­ső számú felelőse és vádlottja volt az 1968/69-es csehszlo­vákiai magyar események­nek. Nem kis gondot jelentett, hogy korábbi munkahelyén, a Madáchnál a gyártási osztály vezetőjeként megtarthassuk. 1989-ben az első demokrati­kus szlovák kormány rehabili­tálta. 1989- ben a Magyarok Világszövetségének társelnö­ke, a Csemadok alelnöke, 1990 és 1994 között a szlovák parlament képviselője volt. A magyar kormány Kossuth-díj- jal, valamint a Magyar Köztár­saság Érdemérmével tüntette ki. Szlovákia a Pribina-kereszt III. fokozatával ismerte el a munkásságát. Dobos László publicisztikai tevékenysége is jelentős, gondolatai, kérdésfelvetései korrektek, az együttélés je­gyeit és a kisebbségi sors le­hetőségeit kutatta, akár rendhagyó módon is. így ért­hető az a kettősség, amelyjel- lemezte, s ne ma akarjuk el­dönteni, amikor végső búcsút veszünk tőle, hogy közéleti vagy irodalmi munkássága volt-e jelentősebb. Végered­ményben mindegy, mindket­tőt a közjavára és fáradhatat­lanul végezte, amíg egészsé­ge, ereje engedte. Egyetértő­én kezelte Illyés Gyula megál­lapítását: „hogy egy népnek milyen a lelki világa, a lelki képe, annak kialakításához nyomósán hozzájárul, milyen tükröt tartunk elébe”. Ezek a sorok, gondolatok egy életre és azon túl is mértékadók számukra. Akárcsak Dobos László élete, küzdelme, me­lyet értünk és velünk folyta­tott, hogy „dicsőbb”, megér- tettebb lehessen a sorsunk. Tisztelettel emlékezünk rád, kedves László, nyugodj békében! Fonod. Zoltán Dobos László búcsúztatása ma 15 órakor lesz Pozsonypüspö- kiben. Tarantino folytatja a westernjét Los Angeles. Folytatja a munkát The Hateful Eight című wes- ternjén Quantin Tarantino. A rendező januárban mély csaló­dottsággal vette tudomásul, hogy filmje forgatókönyve kiszi­várgott, és első mérgében kijelentette, hogy ezek után nem is forgatja le a produkciót. Most bejelentette, mégsem adja fel. Tarantino utolsó filmje, a Django elszabadul 2013-ban a leg­jobb eredeti forgatókönyv (Tarantino) és a legjobb férfi mel­lékszereplő (Christoph Waltz) Oscar-díját is megkapta. A pol­gárháború előtt játszódó fűm a rabszolgaság korát idézi fel. A készülő új produkció a polgárháború utáni évekről szól. (MTI) Két világszínvonalú hazai könnyűzenei rendezvényt ajánlunk a figyelmükbe augusztusra Ha kicsi a fesztivál, de erős i Jimmy Cliff, az élő legenda az Uprising egyik sztárfellépője lesz Javában dübörög a fesz­tiválszezon, és mivel ná­lunk is akadnak színvona­las könnyűzenei rendez­vények, kiválasztottunk kettőt az augusztusi kíná­latból. Mindkettő az úgy­nevezett kis fesztiválok kategóriájába tartozik. JUHÁSZ KATALIN A Grape fesztiválnak a pös- tyéni repülőtér ad otthont. Aki kapott már hőgutát a Pohodán, az pontosan tudja, mik a hátul­ütői egy reptéren, illetve telje­sen sík terepen szervezett fesz­tiválnak. Viszont ami nagyban elviselhetetlennek tűnik, az ki­csiben még jól működhet. Négy brit világsztár a Grape-en A Grape fő vonzereje épp a barátságos mérete. Nincs tö­meg, nem kell hosszasan sorban állni egy sörért vagy a mobilvé­cék előtt. A szervezők a hazai és cseh alter-élvonal mellett eddig inkább a kevésbé ismert külföl­di zenekarokra építettek, idén azonban sikerült nagyot mar­kolniuk. Két nap alatt négy brit világsztár is tiszteletét teszi a fesztiválon: az Editors, a Bom­bay Bicycle Club, a Klaxons és a La Roux duó. Szerintünk hár­man közülük pályafutásuk leg­jobb formájában vannak, elég meghallgatni aktuális albumai­kat. (Persze a Klaxons idei le­meze is tömegeknek tetszik, még ha a kelleténél poposabbra sikeredett is). Titkos favoritunk a szintén brit Palma Violets zenekar, amelyre a pszichedelikus szin­tetizátor-alapok, az ötletes dal­lamok és a karcos gitárhangzás jellemző. Ráadásul kedvenc brit szaklapunk, a New Musical Express tavaly őket kiáltotta ki a legjobb új zenekarnak. A Grape fesztivál időpontja augusztus 15-16., a „kapacitás” pedig 10 ezer fő. Jegyek elővé­telben 40, a helyszínen 50 eu­róért kaphatók, a felnőtt kísére­tében érkező 12 év alatti gyere­kek számára a rendezvény in­gyenes. A régió első számú reggae-fesztíválja Pozsonyban rendezik a régió első számú reggae-fesztiválját, amely érvől évre nagyobb népszerűségnek örvend. Már maga a helyszín is fél siker, az Uprising szervezői ugyanis a Zlaté Piesky üdülőövezetet szemelték ki e célra, ahol víz mellett, fák között lehet sáto­rozni, és az üres órákat kelle­mes strandolással lehet elütni. Az Uprising története során voltak nehezebb évek, előfor­dult, hogy szélvihar miatt meg­hiúsult az esti program, vagy a fesztiválozók elől elzárták a strandot, de a rendezvény fo­lyamatosan és töretlenül csepe­redik, ami egy rétegműfaj ese­tében komoly eredmény. Főleg annak fényében, hogy az első évfolyam után a hazai szakma nem jósolt neki hosszú életet. Aztán egyre nagyobb reggae­sztárokat sikerült Pozsonyba csábítani: aki manapság fontos a reggae-zenében, az vagy fel­lépett már ezen a remek hangu­latú rendezvényen, vagy idén lép fel. Maguk az előadók is le vannak nyűgözve a környezet­től és a fogadtatástól, hírét vit­ték a fesztiválnak, amelyen idén két élő legenda, a Skatalites ze­nekar, valamint Jimmy Cliff is színpadra lép. A ska stílus meg­teremtői idős koruk ellenére még mindig sokat koncertez­nek, ám megválogatják, hova utaznak el. Jimmy Cliffért pedig Európa-szerte harcot vívnak a szervezők, mert az ő jelenléte minden fesztivál presztízsét nö­veli. Az Uprising idén háromna­posra duzzad, a „bevezető nap” fő attrakciója az olasz Mellow Mood, amely (nem csak) szerin­tünk ma Európa egyik legjobb reggea-zenekara. Tavaly ugyan felléptek már ugyanitt, ám a zsúfolt program miatt alig egy órás koncertidőt kaptak. A kommerszebb reggae ked­velői Shaggy koncertjének örülhetnek, aíd pedig a műfaj jövőjére kíváncsi, ne hagyja ki a jamaikai Chronixx fellépését. A szervezők hat-hétezer főnyi kö­zönséget várnak, az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, az egész országból, sőt Ausztriából és Magyarországról is szép számban érkeznek majd a műfaj rajongói. Az Uprising fesztivál idő­pontja augusztus 21-23., a há­romnapos jegy ára elővételben 40, a helyszínen 50 euró. A Palma Violets. A zenekar üstökösként tűnt fel, nálunk Pöstyén- ben lép színpadra. (Képarchívum) PENGE Remíz helyett - jó irány a Garázsmenet Fiatal költők első köteténél máshoz szoktam. Nagyot aka­ráshoz, mindent megmutatni vágyáshoz. Ehelyett nagyon kellemes meglepetésként ért Fehér Renátó Garázsmenet című debütálása. Végtelenül tiszta könyv, út és visszaút ke­resése otthonhoz és hazához, egy elszakadni és ragaszkodni vágyó fiatal férfi kristályke­mény önvallomása. Anyának, apának, szeretőnek, hazának szóló vallomás. Hiteles, szép, súlyos, elgondolkodtató ala­nyi költészet, benne némi vá- teszi vágy, kikacsintás az iró­niára és az öniróniára. Közel negyven vers - elég is egy nagyon jó bemutatkozás­hoz! Fehér Renátó Garázsme­nete jól szerkesztett, ponto­san súlyozott kötet. Jól építke­zik, szépen adagolja a témá­kat. A mondanivalóját nem kódolja a költő, hanem jó ér­zékkel mutatja, de mégsem rohanja le őszinteségével az olvasót. Benne van ebben a kö­tetben a szerző precíz arány­érzéke, a tudatos rejtőzködés és megnyilatkozás taktikája, ami egyszerre teszi védetté és kiszolgáltatottá a vers íróját és a vers olvasóját is. Aki szinte bele se gondol, de máris behe­lyettesíti magát. Saját anya, apa, szerető, halál és csalódás élményeit éli meg, s ettől jó ez a poétika, ettől erősek Fehér Renátó versei. Meg az ilyen so­roktól: „Reggelente korán ke­lek, hogy / előkészüljek ponto­san szeretni azt, / aki megbé­kélne törött felemmel.” Ha pe­dig hazáról, hazakeresésről beszélünk, akkor bátran idé­zem a sok jó sor közül ezt: „Haza az, ami a markomban is elfér.” Szinte már program­vers a Random-ország című opus. Mindegyik sora hazafo­galmazó, meghatározó, s még ha poétikailag néhol meg is csuklik, el is veszti a feszessé­gét, széthullatja a ritmusát, ez a vers lehet az aktuális tükör­képe egy 25 éves, magát, hazá­ját és életérzéseit fogalmazó mai magyar költőnek és gon­dolkodónak. Aki álmában a Szabadság hídra mászva, Jó­zsef Attila lelkületűt, vehe­menciáját magára véve értünk haragszik. Arcunkba mondja, hogy ez Random-ország: ,A költségtérítések, pártfinanszí­rozások, tanácsadói szerződé­sek országa.” Jó irány a Ga­rázsmenet, csak ne maradjon Fehér Renátó a remízben, csak fussa még a pályáját soká. Fehér Renátó: Garázsmenet. Magvető Könyvkiadó, Buda­pest, 2014. Értékelés:»««» > )

Next

/
Thumbnails
Contents