Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-31 / 175. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 31. Karrier-hirdetés 9 Kilenc baki a Facebook-oldalunkon, amelyek miatt esetleg nem kapjuk meg a hőn áhított állást A közösségi médiafelület aknái facebook loughlxx- is on Face Ĺou^er&igh, here's yet# öpporlgrrty to Set everyone know who is good rt bed, ar*d who red 1 to 10, end add cowoents and gos«p (e.g abéfry, length, f*h etc). Message us ye* wtrf peň them ononyimgŔf, About loughborough Rote Your «»hag Rec«» # f f : Állásinterjú előtt tegyük „fésültebbé" Facebook-oldalmkat (Képarch.) A közösségi média tele van aknákkal, amelyek könnyen az egyébként tö­kéletes pályázatunk visz- szautasításához vezethet­nek. Az önéletrajz és a kí­sérőlevél elkészítésével hosszú órákat töltöttünk, a meghirdetett pozíciót pedig mintha csak ránk szabták volna. Ha a pályá­zatunkra joggal várnánk legalább egy állásinteijú- lehetőséget, de a vissza­jelzés mégis negatív, nem árt, ha a közösségi médi­ára terelődik a gyanú. ÖSSZEFOGLALÓ Aki állásinterjú előtt áll, az jobb, ha némileg „kigyomlálja” Facebook-oldalát - javasolja a Huffington Post. A CareerBuil- der felmérése szerint azok a munkaadók, akik a közösségi oldalakon is utánanéznek a je­lölteknek, 51 százalékban úgy nyilatkoztak, hogy volt már rá példa, hogy egy jelöltet az oda feltöltött tartalmak miatt utasí­tottak vissza. íme a 9 legfonto­sabb lépés, hogy a közösségi média ne az akadálya, hanem pozitív kiegészítője legyen pá­lyázatunknak. 1. Szerkesszük meg a fotó­kat! Vegyünk le minden olyan fényképet, amely rossz fényben tüntetne fel minket. Ez nem­csak az alkohol bűvöletében töltött bulikon készült felvéte­leket jelenti, hanem olyan, humorosnak vagy provokatív­nak szánt fényképeket is, mint amikor fürdőruhában pózo­lunk a medence partján, vagy fejest ugrunk a felfújható gu­mimedencébe. Nem árt azt is ellenőriznünk, kinek van jogo­sultsága „tagelni” minket fotó­kon, a kéretlen bejelölés miatt ugyanis igen kínos helyzetbe kerülhetünk. 2. Szigorítsunk a biztonsági beállításokon! Ezt ajánlatos minden olyan közösségi média esetében megtenni, amely nem kapcsolódik szakmai életünk­höz. A lap szerint különösen igaz ez a Facebookra, ahol a profiloldalak 30 százalékánál nincs beállítva a „privát” státusz a fotókra és bejegyzésekre. A másik trükk a munkaadó kéret­len nyomozásának elkerülésé­re, ha becenévvel regisztrálunk a baráti kapcsolattartásra szánt közösségi oldalakon, így teljes nevünkre rákeresve nem dobja majd ki profilunkat a kereső. 3. Gondoljuk át, mielőtt bármit feltöltünk! Ne feled­jük, hogy bármit is publiká­lunk, az valamilyen formában mindig megmarad a világhá­lón, és akármikor felbukkan­hat, még akkor is, ha eredeti helyéről már rég letöröltük az adott fotót vagy bejegyzést. 4. Mindig figyeljünk a szö­vegkörnyezetre! Fontos, hogy tisztában legyünk vele, melyik közösségi oldalon mi az elvá­rás, és ennek megfelelő hang­vételben írjunk, illetve posztol- junk felvételeket. A munkaadó nyilván nem fogja elvárni, hogy öltönyben és nyakkendőben pózoljunk minden Facebook- fényképen, mint ahogyan az is világos, hogy a Linkedlnre nem a nyaraláson készült fotók kö­zül ajánlott profilképet válasz­tani. A Facebookon teljesen rendben van, ha családunkról, hobbinkról vagy önkéntesként végzett tevékenységeinkről töl­tünk fel információt. Ha azon­ban a Linkedlnen adunk ki ma­gunkról hasonló, privát részle­teket, az azt a benyomást kelt­heti a munkaadóban, hogy nem tudjuk, hogyan kell szak- maian viselkedni. 5. Hangsúlyozzuk a pozití­vumokat! A közösségi média akarva-akaratlanul is szemé­lyes és szakmai életünk keveré­két adja, mindkét szempontból információval szolgál a látogató számára. Gondoljuk át, életünk milyen részletét szeretnénk hangsúlyozni, mi az, ami a leg­pozitívabb üzenetet közvetíti? Milyen embernek szeretnénk láttatni magunkat? Mi az, amit el szeretnénk árulni érdeklődé­sünkről, véleményünkről? 6. Fogjuk vissza magunkat! Ne töltsünk fel semmilyen, je­lenlegi vagy volt kollégánkat, főnökünket érintő megjegy­zést. Tartózkodjunk attól is, hogy valakit név szerint ki­emelve nyilvánosan kritizál­junk. Arra is figyeljünk, hogy ne ragadjanak el az érzelmek, bármüyen boldogok vagy szo­morúak vagyunk, kerüljük a profán megjegyzéseket és a ká­romkodást. 7. Válogassuk meg a szava­inkat! A helyesírás és a nyelv- helyesség különösen fontos az önéletrajz és a kísérőlevél ese­tében, de legalább ekkora je­lentősége van a közösségi olda­lakon is. A Jobvite kutatása szerint a munkaadókat jobban zavarták a jelölt profil oldalán talált bosszantó elütések és nyelvtani hibák (61%), mint az alkoholfogyasztásra utaló meg­jegyzések (47 százalék). 8. Keressünk rá saját ma­gunkra! Üssük be nevünket az internetes keresőbe, és vizsgál­juk meg, milyen találatokat ka­punk. Ezt fogja ugyanis látni a potenciális munkaadó is, ami­kor ránk keres a világhálón. Töröljünk minden olyan ele­met, amely nem segíti a pályá­zatunkat vagy ellentmondásos üzenetet közvetít. Szakértők szerint jó, ha beállítjuk a „Google alert” szolgáltatást, ez levélben értesít minket arról, ha az interneten valamilyen formában megemlítették a ne­vünket. Jó, ha észben tartjuk, hogy nevünk egy értékes „márka”, amelyet gondoznunk kell és folyamatosan figyelni, hogy müyen szöveges vagy ké­pi tartalmak kerülnek össze­függésbe vele. 9. Kerüljük az ellentmon­dást! A közösségi médián ke­rüljünk minden olyan ellent­mondásos témát, amely erősen megosztja a közvéleményt, kü­lönös tekintettel a vallási és po­litikai vitákra. Ha erőteljesen kiállunk az egyik mellett, könnyen a HR-menedzserrel ellentétes oldalon találhatjuk magunkat. Ugyanakkor jó, ha a munkaadó által a közösségi médián megosztott különböző híreket vagy tartalmakat kom­mentálunk vagy posztolunk to­vább. Azzal is felhívhatjuk ma­gunkra figyelmet, ha rendsze­resen érdemi hozzászólással gazdagítjuk a vállalat közössé­gi oldalán indított fórumokat. (Profession.hu, FG) Felsoroljuk 15 pontban, hogy milyen érzés az, amikor tényleg szeretjük a munkánkat így derülhet ki, ha mélyen utálja a munkáját ÖSSZEFOGLALÓ Szenvedély és cél - nagyjá­ból ez a két dolog az, ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy szeressük azt, amit csinálunk. Most felsorol­juk, milyen az, amikor tény­leg szeretjük azt, amit dolgo­zunk. Ebből persze az is kide­rülhet, ha valaki egyáltalán nem szereti a munkáját. A Huffington Post összeszedett 15 olyan jelet, amelyből tény­leg látszik, ha valaki szereti a munkáját. Mindehhez egy sokat tapasztalt vállalkozó segítségét vették igénybe. A15 jel a következő: ♦ Nem azzal küzdünk, hogy fegyelmezettek maradjunk, hanem azzal, hogyan priorizál- junk, mivel annyi minden ten­nivalónk van. ♦ Ha szeretjük a munkákat, akkor tulajdonképpen az egy hagymához hasonlít: mindig vannak új rétegek, amelyeket fel lehet fedezni. ♦ Ha szeretjük a munkánkat, akkor nem a munkatársak hi­báiról pletykálgatunk, hanem arról, hogy milyen szuper dol­gokat csinálnak. 4 Nem kell amiatt aggódni, hogyan is mondjuk a mondan­dónkat, egyszerűen megbízunk a kollégáinkban, ők ki tudják szűrni a lényeget. ♦ Az ügyfelekre, illetve a vá­sárlókra nem csak számokként tekintünk, hanem mint valós emberekre, akiknek megvan­nak az igényeik. ♦ Élvezzük a munkában eltöl­tött időt. ♦ Szeretünk meetingekre járni. ♦ Nem a túlélésre gondolunk, hanem arra, hogy nyerjünk. ♦ Természetesen izgatottak vagyunk amiatt, amin dolgo­zunk, de még inkább izgatottak vagyunk amiatt, akikkel egy bi­zonyos munkán dolgozunk. 4 Soha nem nézünk az órára. 4 A sikerre nemcsak pénzként tekintünk, hanem kiteljese­désként is. 4 Izgatottan nézünk a holnapi munkanap elé, továbbá sok minden van még az elvégzendő listánkon. 4 Automatikusan segítünk kol­légáinknak, kérdezés nélkül is észrevesszük, ha szükség van segítségre. És ez fordítva is igaz. 4 Nem gondolunk a nyugdíj­ra, mivel az unalmas. 4 A munkánkra úgy tekintünk, mintha a saját gyermekünk lenne. Aki a 15 pont közül legalább négyet magáénak érez, annak még sok útmutatást kell keres­nie munkájával kapcsolatban, aki 5 és 8 közé esik, az nem is szereti, de nem is utálja munká­ját. A 9 és 12 pont közé eső ille­tők szeretik a munkájukat és él­vezik is azt, amit csinálnak, aki viszont 12-15 pont közötti ered­ményt ért el, az imádja a munká­ját (és a barátai ezt irigylik is tő­le). (hvg.hu, HP) Jelek, amelyek mutatják, azonnal nyaralni kell Előzzük meg a kiégést! ÖSSZEFOGLALÓ A munka nemcsak nemesít, de tönkre is tehet bárkit, aki túl­zásba viszi. Ha mostanában folyton fáradt és ideges, és az egyszerűbb feladatokat is csak nehezen végzi el, akkor irány a nyaralás! Kilenc biztos jele van annak, hogy hullámvölgybe ke­rültünk, ezért sürgősen ki kell szakadnunk a hétköznapokból. 1. Folyton fáradtak va­gyunk. Mindenki elfáradhat a munkában, de egy kiadós alvás vagy egy jó hétvége segít feltöl­tődni. Ám ha hiába próbálunk pihenni, mégsem megy a mun­ka, üresnek látjuk az életünket, akkor komolyabb probléma le­het a háttérben. 2. Nem vigyázunk ma­gunkra. Tömjük magunkba a hamburgert, napi 8 kávéval turbózzuk magunkat, este be­nyomunk egy felest, hogy könnyebben el tudjunk aludni. Ilyen rossz szokások felvételé­vel elindulhatunk a lejtőn, ami lelki és egészségügyi problé­mákhoz vezethet. 3. Eltemet a munka. Állan­dóan túlórázunk, mégis úgy érezzük, alig jutunk valamire. Emiatt bűntudat gyötör és ide­gesek vagyunk, amitől még ke­vésbé vagyunk hatékonyak a munkában. Le kell lassulnunk, de nem az irodában, hanem a hegyekben vagy a vízparton. 4. Összerándul a gyom­runk, ha megszólal a telefon. A telefon csodálatos találmány, de ha elkezdünk rettegni, ne­hogy megszólaljon, az azt je­lenti, hogy az egész jelenlegi helyzetünkből menekülni sze­retnénk. 5. Nagyon negatívak va­gyunk. Mindent sötéten lá­tunk, cinikusan viszonyulunk a dolgokhoz, utáljuk a munkán­kat, a munkatársainkat? Min­denkinek lehet rossz napja, de ha ez a frusztráció tartós álla­pot, véget kell vetni neki. 6. Nem tudunk koncent­rálni. A szellemi fáradtság biz­tosjele, ha képtelenek vagyunk a feladatokra összepontosítani, ha elfelejtünk fontos dolgokat. Itt az ideje, hogy feltöltődjünk! 7. Nem tudunk aludni. A rosszul végzett munka követ­kezménye, hogy éjjel is a befe­jezetlen feladatokon járatjuk az agyunkat, meg azon, hogy pár óra múlva minden kezdő­dik elölről. Az alváshiány aztán csak tovább ront a helyzeten. 8. Folyton a munkánk jár az eszünkben. Ha a szabad­időnkben is azon stresszelünk, mi mindent kell még elvégez­nünk, abba nemcsak tönkre­megyünk hanem a munkánkat is megutáljuk. 9. Kiveszett belőlünk az ambíció. Emlékszünk még, mi­lyen nagy tervekkel indultunk el pályafutásunk kezdetén? Ha ezekből semmi nem maradt, csak a fáradt rutin visz előre, vagy még az sem, akkor, gyor­san keressük elő a hátizsákot vagy a bőröndöt, (jobline.hu) Jstoví, 8. 811 02 Bratislava) varjuk. 4 f 52 oldal IRei tveny 0ť^*Kpktéľ ft tii, j!. szám 2014. Mjitsrtus Nyereményözön!1™ 100 000 Fl készpénz "*5** Gyermekíakard ^ Pulzusmérő karórall MLrohollámú sütő \ Mto gumicsónak^ _ Kerékpät KRESZ-csomag " Az Új Szó ára az 52 oldalas »gn 1/ Q,80 €!* rejttényójsággal együtt V’ a f keresse vi. AUgUSZtUS 2mdXÍ újságárusoknál! *A rejtvényújság nem része az előfizetésnek és nem előfizethető, csak standon kapható az Új Szóval együtt!

Next

/
Thumbnails
Contents