Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-30 / 174. szám, szerda
18 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 30. www.ujszo.com Kaland és stratégia, matematikai vagy retró pixelvilág - élvezetes, sokszor az agytekervényeket is megtornáztató játékos alkalmazások Ezekkel játsszon a nyaralás alatt! Noha a Badland nem idei játék, mégis sokadik remek frissítésének apropóján a mai napig megérdemelten trónol a mobiljátékok dobogójának legfelső fokán (Képarchívum) íme, a legjobb mobiljátékok, hogy ne unatkozzon se a buszon, se a repülőtéren várakozva. AJÁNLÓ Smash Hit A Smash Hit a tucatjával olcsóbb „végtelenbe rohanás” típusú játékok ötletén alapul, és rendesen felrázza az önismétlő műfajt. A játékban megállíthatatlanul haladunk előre egy nem e világi vidéken, ami tele van üvegakadályokkal és a fő célpontjainkkal: kristályokkal. A lényeg pedig az, hogy vaskos fémgolyókkal kell minél több ilyen kristályt széttörni úgy, hogy rábökünk azokra. Egyszerűnek tűnik, de az egyre gyorsabb haladás és a változatos terep miatt közel sem az. Ha egy kristály széttörik, kapunk egy plusz golyót, ha pedig egyhuzamban tízet zúzunk darabokra, utána egyszerre több golyót hajigálhatunk, ami maximális pusztítást okozhat a fokozatosan nehezedő akadályokkal telepakolt üvegvilágban. Akkor jön a baj, amikor a gyermeki törésvágyat élethű hangokkal és tökéletes fizikával életrfe keltő játék eltereli a figyelmünket arról, hogy ha nem vagyunk elég pontosak, akkor a golyók el fognak fogyni, a játéknak pedig akkor annyi, hisz megfejeljük a szét nem tört akadályokat. Pozitívum: Gyönyörű a játék, élethű a fizika, de a lényeg a törés, zúzás. Negatívum: Egy idő után frusztrálóvá válhat a folyamatos újra- és újrakezdés egy-egy jól sikerült menet után. A játék Androidra és iOS-re is ingyenes. Monument Valley Ha nagyon egyszerűek akarunk lenni, kimondhatjuk, hogy nagyjából kétféle játék létezik. Az egyik típus érdekes játékmechanizmusokkal és kihívást jelentő, fokozatosan nehezedő feladatokkal próbálja magával ragadni a játékost, míg a másik típusba tartozó játékok inkább audiovizuális élményszerűségükkel hódítanak. Az idei év egyik legméltatottabb játéka az utóbbi csoportba tartozik. A játékban egy kis hercegnőt alakítunk, akinek tíz darab, minden ésszerű perspektívából kiforgatott, optikai csalódásokban gazdag mesevilágon kell átrágnia magát a nézőpontok és a játéktér egyes elemeinek elforgatásával. A vizuális és logikai kirakósok azonban nem túl meg- erőltetőek, és sajnos némelyik pálya kifejezetten gyorsan le is tudható, a játék pedig így gyorsan ki is végezhető. Úgy tűnik, mintha a puzzle-alapú Monument Valley fejtörői csupán ajá- ték döbbenetesen egyedi vizua- litásának, drámai hangeffektusainak és sajátos hangulatának ürügyei lennének. Ez azonban a festményszerű, egymástól jól elkülönülő, szimbólumokban gazdag és csodaszépen animált tereket elnézve könnyen megbocsáthat óvá válik. Pozitívum: Elképesztő élmény ránézni. Negatívum: Nem jelent nagy kihívást, és rövid. Letöltés Androidra: 3 euró, iOS-re: 3,6 euró. Threes! A Threes! megtestesíti a tökéletes mobiljátékot. Koncepciója egyszerű, mint a bot, az is egyből neki tud esni, aki életében nem játszott még hasonló játékkal. Csupán annyi a feladatunk, hogy hárommal osztható számokat hozunk létre az egyedi arculatú számkockákból, majd pedig ezeket a kész kockákat párosítjuk egymással, úgy hogy minél nagyobb összeget adjanak ki. Megvalósítása letisztult, mégis egyéni, ráadásul bárhol elővehető, a buszon zötykölődve sem kell attól tartanunk, hogy mellényúlunk és elrontunk valamit. Viszont azzal számolni kell, hogy ha egyszer belemerültünk, egykönnyen nem fogjuk tudni otthagyni, mivel a játék nagyon gyorsan ráfagyasztja az embert a lehető legnagýobb számok összepakolására. A számpárosítás trükkje az, hogy - akárcsak a népszerű 2048-ban - ha két számot egymásba csúsztatunk, nemcsak a kiszemelt kocka fog elmozdulni, hanem a rácshálón lévő összes. így ugyan megvan az esélye annak, hogy olyan kombinációkat is csinálhatunk, melyekre nem is gondoltunk, de sokkal valószínűbb az, hogy elzárjuk a párosítható számok közti utat. A Threes! azonban nem véletlenszerűen belépő számokkal sokkolja a játékost, hanem mindig jelzi a következő új számot, ezáltal pedig olyan folyamatos előregondolkodásra késztet, hogy abba a legjob- bakbicskája is beletörhet. Pozitívum: Bármikor elővehető, egyszerű, okos, és még szép is. Ennél soha nem lesz nagyobb élvezet a számolás. Negatívum: Akik utálják a matekot, ezt sem fogják egyből megszeretni. Akik szeretik a matekot, azok a „csak még egy kört” élménye miatt nem fognak tudni leszállni a buszról. Letöltés Androidra: 0,70 euró, iOS-re: 1,79 euró. Badland Noha a Badland nem idei játék, mégis sokadik remek frissítésének apropóján a mai napig megérdemelten trónol a mobiljátékok dobogójának legfelső fokán. Az érintésen alapuló irányítás ismerős lehet a közrémületet keltő Flappy Birdből, a Badland azonban mindent kihoz az ismerős irányítási sémából, amit csak lehet. A játék lényegében rövid és gyors fizikai fejtörőkre épül, melyek során pufók repkedő sziluettlényeket kell átvezetnünk egy halom olyan akadályon, melyek első nekifutásra garantáltan ki fogják végezni keservesen csapkodó barátainkat. A Badland a sorozatos próbálkozások kellemesen frusztráló játéka, melyben a fizika határait felvehető bogyók módosítják, melyek által összemegyünk vagy megnövünk, gyorsabbak vagy lassabbak leszünk, vagy máshogy hat ránk a gravitáció, vagy pedig a szárnycsapkodásunk tempóját kell megváltoztatnunk. A Badland nem kíméli a játékosát, semmit nem köt az orrára, hagyja, hadd szenvedjen a festményszerű morózus környezetben jól elrejtett megoldások felkutatásával, és ami ennél is fontosabb: azok optimális kivitelezésével. Az erőlködés azonban jelen esetben jó szórakozás. Pozitívum: Gyönyörű, rejtélyes, nehezen megunható, és legtöbbször épp kellően nehéz. A repkedős játékok csúcsa. Negatívum: Néha kifejezetten fel tudja idegesíteni az embert. Letöltés Androidra: ingyenes, iOS-re: 3,99 euró. Blek Akkor válik egy puzzle-játék igazán naggyá, ha el tudja érni, hogy úgy gondolkodjunk, ahogy a mindennapjainkban nem szoktunk. A Blek pedig pontosan ebbenjeleskedik. Aletisztult designt használó játék csak a tesztpályán mutatja be, hogy mit kell csinálnunk, túlzásokba azonban nem esik. Nekünk kell rájönnünk arra, hogy úgy juthatunk tovább, ha az általunk rajzolt megelevenedő vonal belefut egy-egy színes pöttybe. Amilyen vonalat rajzolunk, és ahogy rajzoljuk azt, úgy fog életre kelni. Ha tehát gyorsan húzzuk meg a vonalat, gyorsan fog cikázni, ha görbén, akkor lehet, hogy nem a megfelelő irányba fog kanyarogni, lepattan a falról, kimegy a képből, és hasonlók. A begyűjtendő pöttyök pedig egyre elérhetetlenebbnek tűnő helyeken tűnnek fel, ráadásul bejönnek a képbe olyan kis fekete lyukak is, melyek elnyelik meghúzott vonalainkat. Szerencsére a pályák gyorsan újrakezdhetők, viszont ezt ki is fogjuk használni, mivel a hatvanadik szint felé közeledve rettenetesen komplex mintákat kell rajzolnunk. A Blek azonban ekkorra már a kedvenc játékunk lesz, és úgysem fogjuk tudni letenni, amíg az összes átkozott pöttyöt fel nem szedtük. Pozitívum: Egyéni módon izzasztja meg a vizuális problémamegoldó képességeinket. Negatívum: Kis képernyős készülékeken, izzadt, remegő, vagy vastagabb ujjakkal körülményessé tud válni a rajzolás. Letöltés Androidra: 2,10 euró, iOS-re: 2,69 euró. WWW A WWW egy 2010-es, elképesztő kritikai sikereket elérő platformjáték mobilportja, melyben a párpixeles Viridian kapitányt alakítjuk, aki a ZX Spectrum bájos kockavilágát idéző univerzumban kalandozva űrhajótörést szenved. A landolás után a furcsa pixelvilágban szétszórt társainkat kell felkutatnunk. A játékban ugyan nyolc pálya van, de mindegyik átjárható, nem kell sorrendben haladnunk, ha az egyik kikészíti az agytekervényeinket, átnyargalhatunk a másikra. Minden szinten egy sor egészen komoly logikai és főként ügyességi feladványt kell megoldanunk ahhoz, hogy megmenekítsük társainkat. Ebben pedig egyetlen eszköz áll a rendelkezésünkre, saját gravitációnk megváltoztatása. A gravitációs mező cseréje jelenti az ugrást is, és bizony sokat fogjuk nyomogatni a virtuális gombját, mert a játék minden fejtörője és reflexpróbája ezt kívánja. Az egész játékban nincs két hasonló puzzle, ráadásul némelyik előtt néha kínosan hosszú percekig fogunk ülni, míg rá nem jövünk, hogy mi is a helyzet. Szerencsére a mobilportba jó sok mentési pont került, így nem fogunk agyvérzést kapni a sokadszorra elrontott pályákközben. Pozitívum: Tökéletesre csiszolt, nagyon változatos fejtörők sorozata egy hatalmas, szabadon bejárható retró pixelvilágban. Ráadásul a zenéje is kitűnő. Negatívum: Az irányítás néha túl nagy precizitást igényel. Letöltés Androidra: 2,50 euró, iOS-re: 2,69 euró. Hitman GO Ugyan első ránézésre a PC-s és konzolos körökben régóta népszerű Hitman-sorozat mo- bilos rókabőrének tűnik, a Hitman GO-ból mégis egy igazán egyedi megjelenésű logikai-ügyességi játék kerekedett. Ahogy az alapjátékokban is, úgy a jelen esetben is a hidegvérű 47-es számú bérgyilkost alakítjuk, pontosabban az őt ábrázoló játékbábút, mivel a Hitman GO a korábbi játékokból ismerős lopakodásra és feltűnés nélkül elkövetett gyilkosságokra épülő harmadik személyű játékmenetet átülteti egy körökre osztott táblás társasjátékformába. Az észrevétlen öldöklés és lopózás eleinte ugyan nem olyan nagy kihívás, azonban a játék gyorsan átfordul egy szó szerint gyilkos puzzle-őrületbe, szóval örülhetnek a hírhedten nehéz sorozat rajongói, a limitált lépésszámból teljesítendő pályák ugyanis néha meglehetősen ki- készítőek. A feladatok ugyan ismerősek lehetnek (lopjunk el aktatáskákat, öljünk meg valakit, vagy épp ne öljünk meg senkit), de a társasjáték-forma ezeket a kissé repetitív küldetéseket is képes szórakoztatóan feszültté varázsolni. Az irányítás egyszerű simításokon alapul, plusz kapunk néhány virtuális gombot a különböző trükköknek (mint pl.: elterelés, álcázás). A Hitman GO tehát nemcsak pénzt akar csinálni a klasszikusból, hanem önmagában is helytálló játékká válik. Pozitívum: A Hitman-játé- kok gyilkos szellemisége maradéktalanul átkerült a társasjátékok asztalára. Negatívum: Néha kiegyensúlyozatlan a szintek nehézségi foka, és a feladatok is ismétlődnek. Letöltés Androidra: 3 euró, iOS-re: 4,5 euró. KeroBlaster A NES-játékok megjelenésére hajazó kattant platformjátékban egy takarítócég által alkalmazott békát alakítunk, akit főnöke (egy macska) különböző izgalmas küldetésekre küld. Feladatunk csupán annyi, hogy végigrohanunk a pályákon, pusztítjuk az agyatlan ellent, megküzdünk a keményebb főellenségekkel, és bólogatunk a 8-bites muzsikára. Remekül animált pusztító békánk pedig minden pályán új fegyverekhez és azok fejlesztési lehetőségeihez jut, ami nem újdonság az ilyen játékokban. Az viszont igen, hogy a KeroBlasterben található fegyvereknek stratégiai funkciói vannak, mindegyik jól használható bizonyos helyzetekben, és használni is kell őket, ha nem akarunk idő előtt elpusztulni. A KeroBlaster eddig nem tűnik nagyon innovatív játéknak, irányítása azonban kiemelkedik a hasonló játékok közül. A megszokott virtuális iránygombok mellett ugyanis a lövés úgy néz ki, hogy amerre elhúzzuk ujjúnkat a képernyőn, arra fog egyfolytában lőni egészen addig, amíg egy máshol megjelenő célpont irányába nem húzzuk az ujjúnkat. Ha valamiért tűzszünetet akarnánk elrendelni (ennek az esélye csekély) csak lefele kell simítani egyet. Ez a megoldás annyira működik, hogy visz- szamenőleg az összes hasonló játékba implementálni kellene. Tapasztalt játékosok ugyan egy-két óra alatt végig fogják játszani a pixelekből összetákolt szürreális pályákat, az akár külön-külön is választható szintek azonban magukban rejtik az újrajátszhatóság lehetőségét is. Pozitívum: Akciódús, látványos, nosztalgikus, és vicces lövölde egészen bizarr hangulattal. Negatívum: Bár az újra- játszhatósági faktor nagy, a játék sajnos ettől még túl rövid marad, és nem is mondható túl nagy kihívásnak. Letöltés iOS- re: 4,99 dollár, (origo)
