Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-22 / 167. szám, kedd
10 Szín folk ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 22. www.ujszo.com Csúcsom. Az utcakép megőrződött, a háttérben viszont már befigyel egy új építésű kockaház. Az elnéptelenedés indokolatlanná tett bárminemű fejlesztést vagy más beavatkozást a falu építészeti rendjébe Megőrződött és átalakult falusi utcaképek Az évtizedek és évszázadok telnek, a települések pedig változnak, az őket lakó emberek igényei, illetve lehetőségei szerint. VERES ISTVÁN Ezek a folyamatok a városokban értelemszerűen gyorsabbak (több új épületet emelnek, esetenként tudatosan átszabják az utcákat), a falvakban viszont még manapság is tetten érhetők 30, 50 vagy akár 100 évvel ezelőtti állapotok az utcaképekben. Ezen természetesen nemcsak az utcák nyomvonalát kell érteni, hanem azt, hogy ma is pontosan ugyanazok a házak állnak a utcában, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt. A faluképek konzerválódása elsősorban azokban a térségekben figyelhető meg, amelyek távol esnek a nagyobb városoktól, valamint azoktól az összeköttetési pontoktól (autópályák), amelyek ezeket a városokat összekötik. A leszakadó régiókban ugyanis a 20. század második felétől kezdve a fiatalok egy része városba költözött, a házakat pedig leginkább az idősebbek lakták, az elnéptelenedés pedig indokoladanná tett bárminemű fejlesztést vagy más beavatkozást a falu építészeti rendjébe, így az egykori utca- és faluképek jelentős része máig látható, részben azokkal az elemekkel együtt, amelyek az akkori építészetre voltak jellemzők. Azért csak részben, mert azok a fiatalabb lakosok, akik szűkös anyagi lehetőségeik folytán nem tudtak új házat építeni, a régi házban gyakran folyamodtak olyan megoldásokhoz, mint például az oszlopos tornác beépítése vagy egy-egy helyiség hozzáfalazása a szabáHelemba. Lakatlan parasztház szerény vakolatdíszekkel. Kerekgede. Elhagyott parasztház a régióban egykor jellegzetes, részlegesen beépített tornáccal. Kerekgede. Felvétel a templomtoronyból. Fotók: Somogyi Tibor (1), Veres István (5) laknak, többségük (a hivatalos ügyintézést redukálandó) állandó lakhelyét Szlovákiában ,hagyta”. A határellenőrzés megszüntetése előtt ugyanakkor Rajka az ingadanpiac számára teljesen érdektelen település volt, az ország egyik távoli szeglete. Kassán a 60-as évektől kezdve ugyanez a folyamat olvasztotta az agglomerációba a közeli falvak egy részét, de érdekes módon nem feltédenül azokat, amelyek kilométerekben mérve esnek közelebb a városhoz, jegyzi meg Tamáska Máté Kassa-vidék településképei című munkájában (Kalligram, Pozsony, 2013). „Az egyik csoportra az aprófalvasodás, a másikra a szuburbanizációs népességnövekedés a jellemző.” Míg Somo- di és Torna dinamikusan nőtt, a szomszédos, ám közlekedési szempontból ámyékhelyzetben levő Debrőd, Áj vagy Ájfalucska drasztikusan néptelenedni kezdett. Az eredeti faluképek konzerválódására értelemszerűen a második csoportnál voltak alkalmasabbak a feltételek. A hagyományos faluképek alakulását ellenkező irányban befolyásolhatja egy másik jelenség is: amikor a beköltözők rekreációs céllal vásárolnak ingadant, a település gyakorlatilag nyaralófaluvá alakul, jó esetben a hagyományos népi építészed értékek megőrzésével. Van, amikor ezt külső, szerveden hatás segíti elő, mint mondjuk az UNESCO-véde- lem (a magyarországi Hollókő vagy a liptói Vlkolínec). Máskor spontán folyamatok eredményeképp lesz az elnéptelenedett, isten háta mögötti településből felkapott skanzenfalu. Ilyen a balatonfelvidéki Salföld: a község a 90-es évekre majdnem elnéptelenedett, a teljesen megőrződött falukép viszont vonzóvá tette, az új tulajdonosok pedig eredeti stílusban újították fel a parasztházakat, amelyeket nyaralónak használnak. A Balatonfelvidék részét képező Káli-medence falvai közt ma Salföldön a legmagasabbak az ingadanárak, és a nyaraim járók közül sokan állandó lakosokká váltak, vagyis a település lecserélte lakóit. lyos alaprajzú lakóházakhoz. Dél-Szlovákiában azokban a régiókban (Gömör, Nógrád, Ipoly mente) találjuk a legtöbb ilyen települést, ahol hagyományosan magasak a munkanélküliségi mutatók. A nagyvárosok közelségében a munkalehetőségek révén nagyobb volt az építkezési kedv. Emellett az ingadanpiac szempontjából lukratíwá váltak például a Pozsonyhoz, Kassához, Nyitrához közeli falvak - sok régi házat elbontottak, sok új épült. A Csallóközben egyre több falu széli szántóföld helyén új lakónegyedek létesülnek, elsősorban a fővárosból kiköltöző fiatal családoknak. A magyarországi Rajkán például az új negyedben szinte csak szlovákok
