Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-18 / 164. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 18. www.ujszo.com Támadás Tunéziában Tunisz. Legkevesebb 14 katona meghalt, húszán pedig megsebesültek a hadsereg megfigyelőállásai ellen intézett terrortámadásban Tunéziában, az algériai határ közelében. A katonaság ellen ez volt a legvéresebb merénylet az országban az elmúlt fél évszázadban. A támadást szerda este hajtották végre ismeretlen tettesek. A védelmi tárca szerint két terrorcsoport gránátvetőkkel és gépfegyverekkel nyitott tüzet a két megfigyelőállásra az ország északnyugati részén fekvő Saambi- hegységben. (MTI) Lőtték a kabuli repülőteret Kabul. Fegyveres felkelők megtámadták az afgán főváros repülőterét, de nem tudtak komoly kárt tenni a légi kikötőben, mielőtt a biztonsági erők végeztek velük. A felkelők a repülőtér közelében lévő két, még be nem fejezett épületet foglaltak el, onnan tüzeltek, és lőttek ki rakétákat a légikikötőre és a nemzetközi biztonsági erőknek (ISAF) a Kabul felett repülő gépeire. Az akcióért a tálibok vállalták a felelősséget. (MTI) Megszorítások Magyarországon Budapest. Az Orbán- kormány úgy döntött, hogy mintegy 110 milliárd forinttal csökkenti az állami kiadásokat, hogy biztosan tartható legyen a 2,9%-os éves hiánycél. Azt ígérik, hogy a családokat, a vállalkozókat és az ön- kormányzatokat ez nem érinti. A Portfolio.hu gazdasági portál szerint júniusban történhettek olyan fejlemények, amelyek indokolják a költségvetés kiigazítását. Például az Unió által - az útépítési szabálytalanságok miatt - kilátásba helyezett 60-90 milliárd forintos bírság is lehet ilyen fejlemény. (FN24) Thaiföld: mehet Sinavatra Bangkok. A thaiföldi katonai vezetés engedélyt adott Jinglak Sinavatra volt kormányfőnek az ország elhagyására, ha nem folytat politikai tevékenységet. A hadsereg május 22-én hajtott végre vérte- len államcsínyt, amelyet követően őrizetbe vette a miniszterelnököt és kormányának tagjait. „Jinglak nem csinált olyasmit, amivel megszegte volna az utasításainkat” - mondta a hadsereg szóvivője. (MTI) Izraelben vádat emeltek a palesztin tizenéves gyilkosai ellen - a hadsereg meghiúsított egy palesztin behatolási kísérletet Tartós tűzszünetről tárgyalnak a felek Tegnap humanitárius tűzszünetet tartottak a Gázai övezetben. Az ENSZ kérésére a két fél abbahagyta a harci cselekményeket, Gázában ivóvízhez juthatott végre a lakosság. (SITA/AP-felvétel) Jeruzsálem/Gáza. Megállapodás született a kairói tárgyaláson arról, hogy mától átfogó és tartós tűzszünet lép életbe Izrael és a palesztinok között a gázai övezeti konfliktusban, a Hamász palesztin szervezet azonban cáfolta az izraeli bejelentést. MTl-ÖSSZEFOG LALÓ „A tűzszünetről szóló tájékoztatás pontatlan. Az erre irányuló erőfeszítések folyamatban vannak, de egyelőre még nincs megállapodás, reméljük, hogy sikerül valamiben megegyeznünk” - közölte tegnap Számi Abu Zuhri, a Hamász szóvivője. Az izraeli fél szerint a tíz napig érvényes fegyvernyugvás helyi idő szerint ma reggel hat órakor kezdődik. A tűzszünetről egy magas rangú izraeli küldöttség tárgyalt Egyiptomban. Az Izrael és a Hamász között közvetítő egyiptomi hatóságok nem tudták megerősíteni a tűzszüneti megállapodás megkötését. Tegnap reggel viszont ötórás humanitárius tűzszünet lépett életbe a két fél között. Robert Serry, az ENSZ közel-keleti különleges koordinátorának kérésére abbahagyták a harci tevékenységet a felek, hogy a Gázai övezet lakossága élelmiszerekhez és gyógyszerekhez jusson. A tűzszünet lejárta, 14 óra után a Gázai övezetből kilőtt rakéta csapódott be a dél-izraeli Aske- lon városában, Izrael légitámadásokkal válaszolt az Askelón- ban becsapódó rakétára. A július 8. óta tartó konfliktus kezdete óta 231 palesztin halt meg a Gázai övezet elleni izraeli légi csapásokban (szerdán több mint húszán haltak meg az izraeli csapásokban, köztük nyolc kiskorú), a palesztinok több mintl200 rakétát lőttek izraeli területre, egy izraeli halt meg. Tegnap az ENSZ ellenőrei rakétákat találtak egy gázai alapiskolában, újra bebizonyosodott, a Hamász polgári helyszínekre rejti a fegyvereit. Az izraeli hadsereg meghiúsított egy palesztin behatolást tegnap hajnalban a Gázai övezet határánál. A katonai rádió közlése szerint a határtól 250 méterre, egy földbe ásott alag- úton 13-15 - a közlés szerint a szélsőséges Hamász szervezethez tartozó - palesztin fegyveres hatolt be Izrael területére, de a hadsereg érzékelői jelezték őket, majd a légierő támadást intézett ellenük. A behatolók egy részét lelőtték, néhányan viszont az alagúton visszamenekültek a palesztin övezetbe. A hadsereg felrobbantotta a földbe ásott átkelőhelyet. A palesztinok a határ déli része mellett fekvő, mintegy negyvenöt családnak otthont adó Szufa kibuc mellett bukkantak fel, s a település lakói a biztonságiak felszólítására otthonaikba zárkózva várták ki az események végét, majd a terület átfésülését. A tizedik napja tartó Erős Szikla hadművelet alatt az izraeli hadsereg a tenger felől is megakadályozott két hamászos behatolást, a Zikkim kibucnál, és felszámoltak egy alagutat az áru- szállításra szolgáló Kerem Sa- lom gázai átkelőhelynél is. Vádat emelt az ügyészség tegnap az ellen a három izraeli szélsőséges ellen, akik néhány héttel ezelőtt elraboltak és halálra égettek egy palesztin tizenévest - tudatta az izraeli igazságügyi minisztérium. A három tettes személyazonosságát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, mindössze annyit tudni, hogy egy, a ciszjordániai Adam zsidó telepen élő 29 éves férfiról és két, vele rokonságban álló 16 éves fiúról van szó. A fiatalkorú elkövetők egyike Jeruzsálemben, a másik pedig Bét- Semesben élt. A gyanúsítottakat egyebek mellett Mohamed Abu Kádir elrablásával és meggyilkolásával vádolják. A rendőrség arra gyanakszik, hogy egy másik arab fiút is el akartak rabolni, de nem sikerült nekik. A szélsőségesek korábban bevallották a 16 éves meggyilkolását. A palesztin fiút egy kocsiba tuszkolták egy kelet-jeruzsále- mi negyedből. Nem sokkal később találták meg elégett holttestét Jeruzsálem egy erdős részén. A rendőrség szerint a gyilkosság bosszú volt három ciszjordániai zsidó fiatal korábbi elrablásáért és meggyilkolásáért. Simon Peresz izraeli államfő az esetet követően kijelentette, hogy nem söprik szőnyeg alá a nyomozás eredményeit. Washington és Brüsszel tovább szigorított az Oroszország elleni szankciókon - az orosz külügyminisztérium felháborodott Kijev Moszkvát vádolja egy Szu-25-ös vadászgép lelövésével MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Brüsszel/ Moszkva. Az USA és az Európai Unió tovább szigorította és kibővítette az Oroszország elleni szankciókat amiatt, hogy Moszkva nem tette meg az ígért lépéseket a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus enyhítése érdekében. Míg Washington eddig jobbára csak magánszemélyeket és cégeket sújtott Moszkva ukrajnai politikája miatt, a most nyilvánosságra hozott büntetőintézkedések egész gazdasági szektorokat érintenek, és megfigyelők szerint az eddigi legszigorúbb szankciók Oroszország ellen. Az intézkedések kiterjednek az energia- és a fegyveriparra is, továbbá több bankra, illetve donyecki és luhanszki oroszbarát szakadár vezetőkre is. Az érintett vállalatok között van a Rosznyefty (Rosneft) energetikai óriás, a Gazprom pénzintézete, a Gazprombank, illetve a Vnyeseko- nombank (VEB). A fegyveriparból nyolc cég került fel a listára. Az intézkedés kiterjed az amerikai cégekre: korlátozniuk kell ügyleteiket a Vlagyimir Pu- tyin közeli szövetségese, Igor Secsin által vezetett Rosznyefty vállalattal, amely 2013-ra a tőzsdén jegyzett legnagyobb olajipari cég lett a világon, és Oroszország GDP-jéhez több mint 8 százalékkal járul hozzá. A szankciókkal sújtott vállalatok számára jelentősen korlátozzák az amerikai piacokon való megjelenést. Barack Obama amerikai elnök a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy Moszkva nem tett lépéseket az ukrán válság enyhítésére, az Oroszország ellen újonnan elfogadott amerikai büntetőintézkedések pedig azt a célt szolgálják, hogy egyértelművé váljon, következményei vannak Vlagyimir Putyin agressziójának. Obama emlékeztetett arra, többször is nyomatékosította: Oroszországnak tettek, és nem csak szavak révén kell bizonyítania, hogy az Ukrajna keleti részén kialakult feszültség enyhítésén fáradozik. Röviddel a washingtoni bejelentés után az Európai Unió is bővítette az Oroszország elleni szankciókat. Az új büntetőintézkedések minden olyan személy vagy szervezet ellen irányulhatnak- Oroszországban is-, akik vagy amelyek pénzügyileg támogatják Ukrajna területi egységének, szuverenitásának és függetlenségének megsértését. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök értelmetlennek nevezte az új nemzetközi szankciókat. „Bármilyen szankciók csupán haragot keltenek, nem erősítik a derűlátást sem a gazdaságban, sem az emberekben, és sohasem érik el nyilvánvaló céljukat” - mondta a kormányfő. Az orosz külügyminisztérium felháborítónak és alaptalannak nevezte a washingtoni döntést. A tárca szerint az intézkedés csupán „primitív megtorlása annak, hogy az események Ukrajnában nem az amerikai forgatókönyv szerint alakulnak”. Az újabb nyugati szankciók bevezetésének hírére komoly eséssel reagált a moszkvai értéktőzsde. Kijev állítása szerint egy orosz harci gép lelőtte az ukrán légierő egyik Szu-25-ös vadászgépét, amely Ukrajna légterében hajtott végre feladatot. A pilótának sikerült katapultálnia, így sértetlenül úszta meg a támadást. Andrij Liszenko, a Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője kijelentette: az orosz repülő rakétát lőtt ki szerdán az ukrán vadászgépre, amely lezuhant. Ukrán jelentések szerint Grad rakéta- rendszerrel három sorozatot lőttek ki szerda este Oroszországból Ukrajna területére. Olyan videofelvételek jelentek meg az interneten, amelyek az ukrán média szerint bizonyítják a támadás tényét. Augusztus 30-án döntenek Catherine Ashton külügyi főképviselő és Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének utódáról Keresik az uniós csúcsvezetőket MTl-HÍR Brüsszel. Az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak nem sikerült konszenzusos megoldást találnia az Európai Unió fennmaradó csúcspozícióinak betöltésére, ezért a testület augusztus 30-án ismét rendkívüli találkozót tart Brüsszelben - jelentette be a szerda éjjeli tanácskozásokat követően az Európai Tanács elnöke. Herman Van Rompuy elmondta, hogy az éjszaka folyamán nem egyeztettek konkrét jelöltekről. Kiemelte, hogy nem egy vagy két személyről kell megállapodni, hanem globális megegyezésre kellene jutni, jelenleg pedig még nem tartanak ott a dolgok, hogy ez lehetséges volna, ezért a döntést elnapolták. Van Rompuy szerint augusztus 30-án biztosan sikerül dűlőre jutni a csúcspozíciók elosztásának kérdésében. Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek egyelőre teljesítetlen célja az, hogy a Jean- Claude Juncker keddi megválasztását követően az Európai Bizottság élére, kik vezessék az Európai Unió többi intézményét, ki legyen a kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Catherine Ashton, valamint decembertől Herman Van Rompuy utóda, esetleg az is eldőlhet, Id lesz az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő ún. euró- csoport állandó elnöke. A külügyi főképviselő posztjára a szociáldemokrata állam-, illetve kormányfők abban látszottak megegyezni, hogy Federica Mogherini olasz külügyminiszter jelölését támogatják, ám ő egyes keleti tagállamok szerint túl barátságos Moszkvával. Juan Manuel Barroso, az Európai Bizottság búcsúzó elnöke már ismeri utódát, azonban az Európai Tanácsban elnöklő Herman Van Rompuy (jobbra) helyére még nincs megfelelő jelölt. (TASR/AP)
