Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-17 / 163. szám, csütörtök
1101 Állatfarm 2014. július •www.ujszo.com KERT ÉS UDVARI A házi sertések betegségei Kedves olvasók, ezúttal azokról a sertésbetegségekről lesz szó, amelyek a háztáji tenyészetekben is előfordulnak. AZ ÁLLATORVOS TANÁCSOL Tisztelt Doktor Úr! Nemrégiben kaptunk egy ékszerteknőst. Meg szeretném kérdezni, hogy csak az üzletben kapható teknőseledellel lehet-e etetni, vagy adhatunk-e neki pl. az ebédre készített húsból is. Milyen gyakran és hogyan etessük? Zöldet is adjunk neki? Vegyük ki külön tálba, vagy egyszerűen szórjuk a vizébe az eleséget? Egy gyulamajori olvasó A közönséges ékszerteknős kimondottan társas lény, gyakran nagy csapatokban sütkérezik a napon. Ragadozó állatok, ezért táplálásukra elsősorban az élő eleségek jöhetnek számításba, de a vízinövényeket is megeszik. Etethetünk velük apróbb halakat, élő vízibolhát, tubifexet, a nagyobb példányokkal élő lisztkukacot, lepkéket, legyeket. A szárított bolharákok, halak, a szárított marhaszív és a húsok egyoldalú etetése súlyos vitaminhiányhoz vezethet. A legjobb táplálék a fagyasztott apróhal - olcsó, könnyen beszerezhető, és a teknősök számára a legegészségesebb. A halak minden részét, a csontokat és a belsőségeket is etessük meg. Az apróbb teknősöket naponta kell etetni, a nagyobbakat elegendő kétnaponta. Az eleséget mindig a vízbe adjuk, de csak annyit, amennyit az állat vagy állatok 10-15 perc alatt elfogyasztanak. Jó megoldás az is, ha a teknősünket etetés céljából kiemeljük a helyéről, mondjuk egy lavór vízbe, és itt etetjük meg. Az etetés befejeztével pedig visszahelyezzük a helyére. Ezzel lényegesen csökkenthetjük a terrárium vizének beszeny- nyeződését. A lisztkukacokat, lepkéket, apróhalakat csipesz segítségével is etethetjük. Nálunk a kerti tavacskában négy ékszerteknős lakik, őket lehet a képen látni. Pleva László állatorvos vetkezik. A nem súlyos esetek víz itatásával megyógyítha- tók - ezt csak fokozatosan szabad adagolni, mert a hirtelen nagy mennyiségű víz fokozza az agyi ödéma kialakulásának esélyét. HŐGUTA- HYPERTHERMIA A hőszabályozás zavara következtében előálló testhőmérséklet-emelkedés és annak következményei nyári, páradús melegben, hízósertésekben fordulnak elő. A testhőmérséklet élet- veszélyes megemelkedése a sertések veleszületett érzékenységéből származik. A sertések hőszabályozása a vastag, bőr alatti kötőszövet és a gyér szőrzet miatt kedvezőtlen, ami hőguta kialakulására hajlamosítja őket. Amikor a testüket erős hőterhelés éri, intenzív mozgásra kényszerülnek, és nem jutnak hűsítő ivóvízhez, képtelenek hőfeleslegüktől megszabadulni, s belső hőmérsékletük a kritikus értékre emelkedik. A hőguta következménye az agyi ödéma. A beteg sertések szaporán, zihálva lélegeznek, bódulttá válnak, eszméletüket vesztik. A betegség sokszor olyan gyorsan elhulláshoz vezet, hogy hőmérsékletük mérésére sincs lehetőség. A bajba jutott állatokat hideg vízsugárral locsoljuk le. A LEPFENE - ANTRAX A Bacillus anthracis által okozott fertőző betegség, mely természetes körülmények között minden melegvérű állatot, elsősorban a kérődzőket veszélyezteti, de a beteg állatokkal vagy fertőzött állati termékekkel való közvetlen érintkezés révén az emberben is kialakulhat - ezért ezt a betegséget zoonózis- ként kezeljük. Neve abból a megfigyelésből származik, hogy a véráramfertőzés következtében a beteg állatok lépe megnagyobbodik, és feketés-barnásan elszíneződik. Előfordulása elsősorban a meleg éghajlatú országokra jellemző. A spórák megtapadhatnak az állatok szőrszálain vagy bőrén, az állati termékek feldolgozása során szeny- nyezhetik a termékeket, és hosszú éveken át megőrzik fertőző képességüket. A lépfene lappangási ideje 3-5 nap, a nagyon fogékony juhokban, kecskékben, szarvasmarhákban azonban mindössze egy nap is lehet. A juhok, kecskék tántorognak, ösz- szeesnek, és perceken belül elhullanak. Szarvasmarhákban erős izomremegés alakul ki, a tekintet ijedt, a légzés szapora, az állatok összeesnek, és néhány óra alatt elpusztulnak. A beteg állatokat és a közben lázassá váló egyedeket azonnal gyógykezelni kell. A tünetmentes állatokat lépfene elleni vakcinával védjük. Dr. Pleva László, állatorvos, a Gazda PT elnökségi tagja ANGOLKÓR-RACHITIS Fiatalkori csontrendszerbetegség az olyan gyorsan fejlődő fajták malacaiban, amelyekben a csontok hosz- szanti növekedése még tart. A kórokok közé soroljuk a kalcium, foszfor és a D-vi- tamin hosszabb ideig fennálló hiányát. Sertésekben többnyire a kalciumhiány a rachitis előidézője. Ezzel elsősorban a házilag készített takarmánykeverékkel való ellátás esetén számolhatunk. Az angolkór a választás utáni hetek betegsége, amikor a malacok az anyatejjel való táplálkozásról rátérnek a szilárd takarmányok fogyasztására. Minél VASHIÁNYOS VÉRSZEGÉNYSÉG Ez a betegség a hússertések malacainak betegsége, ahol az állatok vasszükségletét a szoptatás időszakában csak vastartalmú gyógyszerek segítségével lehet kielégíteni. Ha ugyanis ezek a malacok nem kapnak mesterséges vaskiegészítést, akkor anaemiássá - vérszegény- nyé - válnak. A vérszegény malacok ellenálló képessége gyenge, könnyen megbetegedhetnek, és nagy számban elpusztulhatnak. A malacok csekély vastartalékkal születnek, a kocatej vastartalma pedig kevés ahhoz, hogy a fejlődő állatok testépítésének szükségletét fedezze. A betegség sok esetben lappangva fejlődik. A gazdának feltűnhet, hogy a malacok szívesen nyalogatják a vastárgyakat, a padozatot. Később a bőrük feltűnően sápadt lesz, szinte kifehéredik (porcelánmalacok), sokuk hasmenést kap, lesoványodik, majd elpusztul. A szopós malacok vaspótlását a legegyszerűbb injekciós vaskészítményekkel biztosítani, 3-7 napos korukban, az állatorvos segítségével. Lehetőség van vaspótlásra a szájon át is, de lényeges, hogy ez az élet első 12 órájában megtörténjen, mivel ekkor még a bélnyálkahártyán keresztül a vas jól felszívódik. gyorsabban fejlődik a malac, annál gyorsabban mutatkoznak a betegség tünetei. A beteg malacok járása kötött, máskor sántítanak, sokat fekszenek, mozgásra nehezen késztethetők, gyakran az elülső lábaikra térdelnek. Az angolkór nem súlyos - kezdeti stádiumban az injekcióban adagolt D- vitamin gyorsan elmulasztja. Hatására a süldők fájdalmas mozgása egyik napról a másikra megszűnik. A megoldást a takarmány kalcium- és foszfortartalmának optimalizálása jelenti. KONYHASÓMÉRGEZÉS Veszélyt jelent, ha a sertések vegyes eleségébe sok konyhasó kerül. Erre példa lehet a disznóölés utáni időszak, amikora húsokról leöntött páclét a gazda bekeveri a setések eledelébe. A mérgezés következményei hirtelen, órákon belül jelentkeznek. Az elhullások a betegség első napján, majd a 2-3. napon belül fordulnak elő leggyakrabban. Az enyhébb megbetegedés tünetei közé tartozik, hogy a sertések tántorogva járnak, keresik az ivóvizet, ha hozzájutnak, sokat és mohón isznak. A súlyosabb betegek izomzatán izomrángás figyelhető meg. A beteg sertések járás közben is remegnek, sokszor szinte hátrálnak, kutyamódra ülnek. Súlyos esetekben az elhullás hamarosan bekö-
