Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-17 / 163. szám, csütörtök
1 I KERT ÉS UDVAR 2014. július • www.ujszo.com Állatfarm | A vadon élő állatok környezete a szabad természet. Minél inkább kiszakítjuk az állatot a természetes környezetéből, annál több feltételről kell gondoskodnunk számára. NÉZZÜK A HŐMÉRSÉKLETET! A hőség nemcsak az ember, hanem az állatok számára is kellemetlen. Az állati szervezet csak úgy tudja a belső hőmérsékletét megőrizni, ha az általa termelt és a környezetből felvett hőmennyiség annyi, mint amennyit le is tud adni. A vastag bunda jó hőszigetelő ugyan, de ha fekete színű, akkor sok hőt tart magában. Ezért pl. a juhok, kutyák fehér színe és bundája nagy előny. A hosszú szőrzet védi a bőrt a naptól, de a szellőzést akadályozza. Előfordul, hogy a vastag bunda alatt a bőr befülled, begyullad, elfertőződik, a vakaródzáskor kikapart sebeket beköphetik legyek. A dús, hosszú szőrű állatot nyáron érdemes megnyírni. A kutya bundáját 2 és fél centiméter hosszúságúra ajánlatos nyírni - ez még szigetel és véd a leégés ellen is. Az állatok a felesleges hőjük egy részétől fajuk szerint eltérő módon igyekeznek megszabadulni. A szarvasmarha és a juh izzad, a sertés és a baromfi liheg, de közös jellemzők is vannak. Az állatok aktivitása csökken, kevés a mozgás, sok a fekvés, rendszerint elnyúlva, hogy minél nagyobb testfelületük érintkezzen a padozattal. Keresik a nedves felületeket, gyakran a trágyázótér helyett a pihenőtérre vizelnek, pancsolnak, ürítenek. Keveaz őket ért hőstresszt. A tejelő tehén takarmányfelvétele már 20°C felett csökken, 30°C felett pedig a tejtermelés akár a felére is visszaeshet. Ha marhák az istállóban összebújnak, hogy hűtsék egymást, ez azt jelenti, hogy a külső hőA nyár és a hőség az állatokat is megviseli. A házi- és gazdasági állatok fejlődését, termelését, takarmányértékesítését, szaporodását és egészségi állapotát nagymértékben befolyásolja a környezet. set esznek, sokat isznak. A szőr, a toll csapzott. A BAROMFI IS SZENVED A kánikula komoly gondot okoz a baromfinak. A meleg hatására kialakult stressz következtében csökken a baromfi növekedési erélye. Kevesebb takarmányt vesz Az idősebb baromfi nehezebben viseli a hőséget, mivel nagyobb a test- és a tolitömege is fel, rosszul hasznosítja a táplálékot. Csökken a kel- tethetőségi arány. Csökken a tojás nagysága és a tojás beltartalmi minősége. 30°C körül a tojótyúkok tojástermelése jelentősen csökken. Tartós meleg esetén több a vékony héjú, könnyen törő tojás. 32°C fölött, ha nem kapnak elég vizet, gyakori az elhullás. Az idősebb egyedeknél a meleg nagyobb rizikótényező, ugyanis a kor előrehaladtával növekszik a test- és tolitömeg, ami nehezíti a hőleadást. A hőstressz legegyértelműbb jele a lihegés, ugyanis a baromfinak nincsenek verejtékmirigyei. A lihegés sok energiát emészt fel, ami testhőmérsékletnövekedést okoz. Ha a hőstresszt nem mérsékeljük, a testhőmérsékletük tovább növekedhet, ezzel növelve az elhullás valószínűségét. A madarak képesek a testhőmérsékletüket szabályozni a hőleadással: a bőrön és a tolirétegeken keresztül, illetve lihegéssel történő párologtatással. A hőmérséklet-szabályozó képességüket korlátozza, ha bezárt állapotban a kevés férőhely miatt közel kerülnek egymáshoz. Ha csökken a hőleadó képességük, megemelkedik a testhőmérsékletük, és a hőstressztől, kiszáradástól és kimerültségtől fognak szenvedni. Ha a baromfi testhőmérséklete 4°C fokkal vagy többel emelkedik, a madár elpusztul. A baromfi jó szellőzésű helyen való tartása, párásító (ködösítő) berendezés alkalmazása csökkenti a hőstressz kialakulásának esélyét. melegebbek, mint a hőopti- mum-értékük. A szellőztetés, a ventilátor, a légkondíciós megoldás és a vízköd vagy permetezés segítségével csökkenthetjük mérséklet már magasabb, mint a testhőmérsékletük. A modernebb istállókban ventilátorokkal, vízködkép- zéses hűtéssel (permetezés) próbálják elviselhetőbbé tenni a hőséget az állatok számára, de így sincs étvágyuk, ami meglátszik a tej mennyiségén is. Gáspár Julianna állattenyésztő mérnök A haszon- és hobbiállatok esetében is gondoskodni kell arról, hogy napszaktól függetlenül bármikor be tudjanak húzódni az árnyékba. Az udvaron ez lehet egy árnyékos, hűvös pihenőhely, füves talajon lévő fa árnyéka vagy zöld sövény. Nyáron a hűvös levegő fontosabb, mint egy védelmet nyújtó kuckó. Naponta háromszor-négyszer kapjanak friss ivóvizet. Érdemes önitatót felszerelni, ha a gazda sokat vagy sokáig van távol. Ajánlatos gyakran fellocsolni az ólak padlózatát, a gazdasági épületek környékét. A sertéseket, marhákat és lovakat pedig locsolással is lehet hűteni. A házikedvenceknek helyezzünk ki pancsolókat - vájdlingokat, gyerekkádat, lavórt, nagy fazekat, homokozót, műanyag ládát. Hőségben ne terheljük állataink szervezetét nehezen emészthető takarmánnyal. Egyszerre csak annyi eledelt kapjon, amit megeszik, adjunk inkább többször kevesebb ételt. Jó megoldás a száraztáp, és külön tálkában sok ivóvíz. Hőségben érdemes az etetést késő estére és kora hajnalra tervezni. EGYÉB GAZDASÁGI ÁLLATOK A magasabb külső hőmérséklet a tenyészállatokat, az idősebb állatokat, a jól termelőket viseli meg leginkább. A jó gyapjútermelő juhok 28°C felett beszüntetik a legelést, fejüket a másik állat testének árnyékában tartva lógatják. A szervezet fokozottabb igénybevétele (szállítás, ellés, csoportosítás) miatt a hőtől nehezen szabaduló állatoknál - mint pl. a sertés - kialakul a hőguta. A nagy melegben csökken a sertéseknél a takarmányfelvétel. 30-40C°-on a sertéseknek egy sáros pocsolya lenne jó. Ha hidegebb van, többet esznek, a melegebb környezetben csökken a súlyuk (lásd: 8. oldal). Minden állatra jellemző egy hőmérsékleti optimum, ezen a hőfokon érzik magukat a legkényelmesebben. A sertések számára a nyarak
