Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-17 / 163. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 17. www.ujszo.com Pusztító afgán merénylet Kabul. Autóba rejtett pokolgépet robbantott fel öngyilkos merénylő Afganisztán keleti részén egy piacon. A detonációban 43-an meghaltak és több tucatnyian megsebesültek. A 2001-es amerikai invázió óta ez volt a polgári lakosság elleni egyik legpusztítóbb merénylet Afganisztánban. A tálibok tagadták, hogy közük lenne hozzá, mondván „mélységesen elítélik a helyi lakosok elleni támadásokat”. A merénylettel egy időben tűzharc folyt tálib felkelők és határőrök meg rendőrök között. A hatóságok szerint a csatában 34 felkelő vesztette életét, a rendőrök közül heten haltak meg, a határőrök hat embert veszítettek. Az ENSZ friss jelentése szerint az első félévben 1564 polgári személy vesztette életét terrorcselekmények és harcok miatt Afganisztánban, ami 17%-kal több, mint 2013 első hat hónapjában. (MTI) Holland vétek Srebrenicában Hága. A holland kormányt is polgári jogi felelősség terheli több mint 300 srebrenicai muzulmán férfi és fiú haláláért, akiket a boszniai háború idején öltek meg a keletboszniai városban - így döntött ítéletében egy hágai bíró, aki szerint az áldozatokat a holland béke- fenntartóknak meg kellett volna védeniük a boszniai szerb katonáktól. Larissa Elwin bíró felhívta a figyelmet arra, hogy az áldozatokat 1995. július 13-án a Dutchbat holland békefenntartó zászlóalj potocari bázisáról hurcolták el a szerb katonák. A békefenntartóknak nem kellett volna hagyniuk, hogy elvigyék őket. (MTI) RMDSZ: Bíró követi Kelement Bukarest. Bíró Rozália, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ' belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Taná- csánakelnöke válthatja Kelemen Hunort a román miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri poszton. Az RMDSZ nőszervezetének elnöki tisztségét is betöltő nagyváradi szenátor a kolozsvári Új Magyar Szó lapnak úgy nyilatkozott: Kelemen Hunor őt javasolja utódjául a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülésén, és ha a SZÁT elfogadja a javaslatot, kész elvállalni a megtisztelőfeladatot. (MTI) A szélsőséges Hamász vezetőinek házait bombázta az izraeli légierő - már dolgoznak a gázai terrorista alagutak bemérésén Több mint 200 halott a Gázai övezetben Folytatódtak a légitámadások Gázában, most a szélsőséges Hamász vezetőit vették célba (TASR/AP) Jeruzsálem. Tegnap is folytatódtak a kölcsönös támadások a Gázai övezet határának két oldalán. Az izraeli légi csapásokban tíz palesztin meghalt, így a kilenc napja tartó Erős Szikla hadművelet halálos áldozatainak száma átlépte a kétszázat. A konfliktusnak már egy izraeli polgári áldozata is van. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A tegnap éjszakai bevetésein az izraeli légierő 25 célpontot támadt. Az övezet északi részén élőket a hadsereg ismét felszólította, hogy hagyják el otthonaikat. A Hamász viszont ennek ellenkezőjét kérte a helyiektől. „Nem kell foglalkozni ezekkel a figyelmeztetésekkel semmilyen módon. Ez a pszichológiai hadviselés része, célja a hátország megzavarása” - áll a Hamász vezette gázai belügyminisztérium közleményében. A palesztin rakétatámadások is folytatódtak Izrael ellen. Tegnap délig közel ezer rakétát lőttek Izraelre, és ebből 231 lakott területre tartott - ezeket a Vaskupola légvédelmi rendszer elfogórakétái semmisítették meg. Kedd éjjel egy Gázából kilőtt rakéta tönkretett egy, az övezetbe Izraelből áramot szállító vezetéket. Az áramellátást biztosító nyolc vezetékből már a másodikat lőtték szét, s emiatt tovább romlott a gázaiak eddig is csak napi néhány órás áramellátása. Az izraeli szakemberek a harcok végéig a rakétaveszély miatt nem is tudják kijavítani a károkat. A Hamász magyarázat nélkül elutasította a Vörös Dávid-csillag nevű izraeli segélyszervezet vérado- mány-felajánlását - közölte a Jediót Ahronót című újság honlapja az izraeli egészségügyi tárca információja alapján. Az izraeli tízes tévécsatorna híradása szerint a palesztinok az utóbbi években a Hamász irányításával mintegy tíz, izraeli területre vezető betonalag- utat építhettek, hogy azokon keresztül meglepetésszerű támadásokat indíthassanak, valamint civil és katonatúszokat ejthessenek. Az izraeli katonai mérnökök és a tudósok már dolgoznak az alagutak felszíni bemérésén, de ez egyelőre nem sikerült. A légicsapások után esetleges megindítandó szárazföldi hadművelet és a szárazföldi kommandós akciók egyik legfőbb célja ezeknek a „terroralagutaknak” a megtalálása és felszámolása lenne. A Hamász vezetői, köztük Mahmúd Zahar négyemeletes otthonát bombázta a Gázai övezetben Izrael, amely figyelmeztette az iszlamista szervezetet: megfizet azért, hogy nemet mondott az egyiptomi tűzszüneti javaslatra. Zaharnak a Gázaváros nyugati részében található otthonában senki sem tartózkodott a támadás idején. Ugyancsak támadás érte a szervezet egy másik magas rangú tagjának, Basszem Naimnak a Gázaváros nyugati részében álló házát, és az izraeli vadászrepülők az övezet északi részén, Dzsabaliában célba vették Fathi Hammad volt egészségügyi miniszter és Iszmáil Askar képviselő otthonát. Aknatámadás áldozata lett kedden egy gázai átkelőhelynél egy 30 éves civil férfi, aki ételt osztott az izraeli katonáknak: ő a július 8-a óta tartó gázai konfliktus első izraeli áldozata, melynek előzménye, hogy három izraeli és egy palesztin tizenéves elrablását és brutális meggyilkolását követően megnőtt a feszültség Izrael és a palesztinok között. A haláleset az Izraelt a Gázai övezettől elválasztó határ erezi átkelőhelyénél történt, amelyet palesztin fegyveresek aknagránáttal támadtak. Főleg az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszernek köszönhetően keddig egyetlen halálos áldozata sem volt a palesztin rakétáknak Izraelben. A HAMASZ-VEZETOK GAZDAGODNAK. GAZA SZEGÉNYEDIK Jeruzsálem. Sokmillió dolláros üzletek, luxusvillák és földvásárlások jellemzik a Hamász szélsőséges palesztin szervezet vezetőinek vagyo- nosodását, miközben az övezet lakói egyre nagyobb nyomorban élnek - írta a Jediót Ahronót című izraeli újság. A Hamász ellen indított, Erős Szikla nevű izraeli hadművelet előtt 40% körüli munkanélküliség jellemezte az övezetet, amelynek lakói körülbelül hasonló arányban éltek a helyi szegénységi küszöb alatt. Ugyanakkor a Hamász vezetői tekintélyes vagyonokra tettek szert az utóbbi években. Közülük is kiemelkedik Iszmáil Haníje volt gázai miniszterelnök, aki 2006-ban a párt választási győzelme után az ismeretlenségből került a kormány élére. Haníje az övezet északi részén a Sati menekülttábor egyik szegény családjának gyermeke, de 2010-ben az egyiptomi Róz al- Juszuf magazin szerint már 4 millió dollárt fizetett egy telekért Gáza tengerparti részén, amit lánya férjének nevére íratott. Azóta még számos ingatlant vásárolt az övezetben, de azokat is tizenhárom gyermeke valamelyikének nevére íratta. Az egyiptomi hatóságok őrizetbe vették Haníje legidősebb fiát a rafahi határállomáson, amikor több millió dollár készpénzt próbált az övezetbe vinni. Gázai források szerint főleg a csempészalagutakból, ott is az olajüzletből származnak a milliók, mert a Hamász vezetői 20%-os sápot szednek minden becsempészett áruból. Kairóban a kormányváltás óta egyebek mellett azzal is vádolják a hamászosokat, hogy az egyiptomi nép kárára gazdagodtak meg, például az olajüzletből. Az Egyiptomban államilag szubvencionált üzemanyagot ugyanis a csempészalagutakon Gázába szállították, ahol nyolcszoros áron adtak túl rajta. Miközben a Hamász vezetői jelentős vagyonokat halmoznak fel, a Világbank tavaly novemberi jelentése szerint a Gázai övezet az arab világ harmadik legszegényebb térsége, csak Szudán és Jemen áll rosszabbul. Háled Mesaal, a Gázát irányító Hamász legfőbb vezetője egyjordániai honlap szerint 2,6 milliárd dolláros adományokból és üzleti nyereségekből származó vagyon fölött rendelkezik, amit főleg katari és egyiptomi bankokban tart. A Hamásznak befektetései vannak szaúd-arábiai, Szíriái és dubaji ingatlanokban is. A Hamász-főnökök gazdagodásának fénykora egybeesett a szintén iszlamista Muzulmán Testvériség szervezet egyiptomi sikereivel, akkoriban milliókkal támogatták őket Kairóból is. Számos Hamász-ve- zető egyiptomi befektetésekbe kezdett, gyakran együtt a Muzulmán Testvériség funkcionáriusaival. Ezeknek az üzleteknek az egyik fő közvetítője a Hamász egyik alapítója, Aj- mán Taha volt, aki maga is 700 ezer dollárt fizetett 2011-ben egy háromszintes gázai villáért. (MTI) Tegnap megszavazta az Európai Parlament az ideiglenes EU-biztosokat Keresik Catherine Ashton utódját MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Az Európai Parlament (EP) tegnap Stras- bourgban megszavazta azt a négy ideiglenes EU-biztost, aki október 31-ig átveszi a májusi választáson EP-képviselői mandátumot szerzett - így az Európai Bizottságból kivált - eddigi biztosok feladatait. A Jósé Manuel Barroso vezette Európai Bizottságnak ugyanis október végéig tart a mandátuma. Az unió központi javaslattevővégrehajtó intézményének kedden megszavazott új elnöke, Jean-Claude Juncker november elsején lép hivatalba az általa az elkövetkező hónapokban összeállítandó új Bizottság élén. Addig a régi Bizottság elvben teljes jogú testületként működik tovább, így az összes tárca élére vezetőt kellett találni a távozó biztosok helyett. Azonban a régi összetételű Bizottságtól már nem várhatók nagyobb horderejű érdemi kezdeményezések. Az Európai Bizottságból távozott, EP-képvi- selővé vált Janusz Lewandows- ki lengyel pénzügyi programozási és költségvetési biztos helyére Jacek Dominik, a jogérvényesülési, alapjogi és uniós polgársággal kapcsolatos kérdésekben illetékes Viviane Reding luxemburgi biztos helyére Martine Reicherts, az ipar- és vállalkozáspolitikai ügyekkel foglalkozó Antonio Tajani olasz biztos helyére Nelli Feroci, Olli Rehn finn gazdasági és pénzügyi biztos helyére pedig Jyrki Katainen volt finn miniszterelnök kerül. Ezek a személyi jelölések nem feltétlenül tükrözik egyben a tagországok kormányainak hoszszabb távú szándékait - vagyis azok, akiket most az említett négy állam ideiglenes biztosnak jelölt, nem feltétlenül lesznek az érintett tagország biztosjelöltjei az elkövetkező öt évre, idén november elsejei hivatalba lépéssel. Az uniós tagállamok állam- és kormányfői tegnap este Brüsszelben csúcstalálkozót tartottak, ahol megvitatták az Európai Tanács elnöki tisztségének, valamint az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője tisztségének betöltését. Ugyanis a Bizottság mandátumával lejár az EU külügyi főképviselője, Catherine Áshton megbízatása is. A Kijevnek ellenálló kelet-ukrajnai Donyeck körüli harcok hevessége a lakóházakat sem kíméli. Tegnap nagyszabású, harckocsikkal és páncéltörő rakétákkal támogatott támadást indítottak a sza- kadárok az ukrán Nemzeti Gárda tagjai ellen az orosz határnál lévő Donyeck megyei Marinyivka falu körzetében. Nem kizárt, hogy Ukrajna megszakítja diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal - mondta Valerij Csalij, az elnöki hivatal vezetője. (TASR/AP)
