Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-17 / 163. szám, csütörtök
Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 17. Sorozatban negyedszer választották a világ legbefolyásosabb nőjévé 60 éves a németek vasladyje Hatvanéves Angela Merkel, Németország első női kancellárja, akit az amerikai Forbes magazin 2011 óta egymás után négyszer választott a világ legbefolyásosabb asszonyává. MTl-PORTRÉ Angela Dorothea Kasner néven született Hamburgban. Pár hetes volt, amikor evangélikus lelkész édesapja az égető lelkészhiánnyal küzdő NDK egy kisvárosában, Perlebergben vállalt szolgálatot. Merkel gyermek- és ifjúkorát a kommunista NDK-ban élte le, egy kisvárosban, Templinben, s a szellemileg nyitott családi légkörben. Iskoláit kiváló eredménnyel végezte, tehetséges volt a matematikában és a nyelvekben, oroszul és angolul is kiválóan megtanult. Tagja volt az állampárt ifjúsági szervezetének, erről később úgy nyilatkozott, hogy egyszerűen csak alkalmazkodott. Szeretett volna tanítani, mégis a fizikusi pályát választotta, hogy elkerülje a számára elviselhetetlen ideológiai-politikai kötelezettségeket. A lipcsei egyetemen ismerte meg első férjét, Ulrich Merkelt, akitől rövid idő után elvált, de nevét ma is viseli. Diplomája megszerzése után a Tudományos Akadémia fizikai-kémiai kutatóintézetében egy kutatócsoport egyetlen női tagja lett. 1986-ban doktorált kvantumkémiából, ekkoriban került szorosabb kapcsolatba jelenlegi férjével, Joachim Sauer kémikussal. A külföldön is elismert tudós kerüli a nyilvánosságot, a politikai szereplést. Merkel politikai pályája a berlini fal leomlásával, majd a két német állam újraegyesülésével ívelt fel. 1989 végén belépett a keletnémet ellenzéki csoportokból alakult Demokratikus Ébredés pártba, amely beolvadt az NDK első és utolsó szabad választását megnyerő keletnémet Kereszténydemokrata Unióba (CDU). A kormányfő, Lothar de Maiziere helyettes szóvivővé nevezte ki. JEGYZET Pótcselekvés VERES ISTVÁN a men Hunor, az RMDSZ elnöke, egyben a román kormány tagja. Az elmúlt hetekben patthelyzetbe hozta saját magát, aztán nagy felhajtás közepette visszavonulót fújt. Arról van szó, hogy a román kormány belépett abba a perbe (követve Szlovákiát), amelyben az őshonos európai kisebbségek védelmét sürgető országok és a kezdeményezést ellenző országok állnak egymással szemben. Az akciónak tavaly fogtak neki az európai etnikai pártok (baszkok, dél-tiroliak, németországi dánok stb.), köztük az RMDSZ és az MKP. Legyen egy átfogó uniós kisebbségvédelmijogszabálycsomag, ezt akarják. Az Európai Bizottság viszont tavaly ősszel azt mondta: nincs ilyen hatásköre, ezért nem foglalkozik a dologgal. A per meg azért indult, mert a kezdeményezők szerint mégis van ilyen hatáskör, az ellenzők szerint pedig hagyják az egészet a fenébe, és különben se mondja meg senki, mit csináljanak vagy ne csináljanak az egyes országok a kisebbségeikkel. Egyelőre tehát meglehetősen elméleti kérdésről van szó. Kelemen Hunor viszont (hűen a magyar politikai hagyományokhoz) elhatározta, hogy feláldozza magát e problémáért. Kijelentette, hogyha a román kormány belépett a perbe, akkor az RMDSZ-nek nincs keresnivalója a román kormányban, mert ez skizofrén állapot. Ami egyébként igaz. Kelemen viszont talán túl hamar nyilatkozott, ugyanis végül meggondolta magát. Talán mert közben eszébe jutott, hogy a román kormánykoalíció annyira nincs rászorulva az RMDSZ-re, hogy a magyarok diktálhassanak. Vagyis ha menni akartak volna, nem gátolta volna őket senki (csak a maradék józan eszük, persze). Aztán Kelemen leült Victor Ponta román miniszterelnökkel, és kiagyalták, hogyan lesz jó a kecskének meg a káposztának is: az RMDSZ marad, Kelemen viszont lemond a kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi posztról. Helyére a tegnapi értesülések szerint Biró Rozália kerül. Vagyis a király beáldozta a vezért, de küldhet a helyére egy bástyát, akinek megengedik, hogy néha átlósan is léphet. Ehhez azért Ponta is kellett: a kormányfő idén az államfői posztért szeretne indulni, és nyilván nem akarja elmérgesíteni viszonyát a magyarokkal (sem). Áz RMDSZ-t kiszámítható, átgondolt lépéseiről ismerjük, de ezt a tiszteletkört nem tudjuk másként értékelni, csak pótcselekvésként, i Ha a világ valamelyik vezetője Európával akar beszélni, őt hívja (SITA/AP-felvétel) Az 1990-es újraegyesítés utáni választásokon az immár össz- német CDU jelöltjeként bejutott a Bundestagba. Ekkor figyelt fel rá Helmut Kohl kancellár, aki „a kislánynak” (ahogy Merkelt nevezte) két miniszteri tárcát is adott: előbb a környezetvédelmit, majd a nő- és ifjúságügyit. 1991 végén a CDU elnökhelyettesévé, majd főtitkárává választották, s 2000-ben mentora, Kohl helyére léphetett, a párt első női vezetője lett. Helyzete nem volt könnyű, hiszen protestánsként került egy hagyományosan katolikus tagságú párt élére, amelyet az egykori Nyu- gat-Németország férfi politikusai uraltak. Potenciális ellenfelein fokozatosan felülkerekedett, s a 2005-ös választásokon a szociáldemokrata Gerhard Schrödert legyőzve kancellár lett egy konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció élén. A hivatalt első ízben töltötte be nő, s ő az első német kormányfő, aki a második világháború után született, és az első, aki a volt NDK-ból származik. A CDU/CSU pártszövetség 2009-ben ismét győzött, Merkel ezúttal a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) részvételével alakított kormányt. A válságot kezelő szigorú gazdasági intézkedései miatt külföldön „vaskancellárnak” nevezett, de a németek által csak „anyunak” (Mutti) becézett Merkel 2013- ban, a CDU újabb választási győzelme után a szociáldemokratákkal alkotott nagykoalícióval harmadik kormányfői ciklusát kezdte meg. Ezzel felsorakozott a német konzervatívok legnagyobbjai - példaképe, Konrad Adenauer és mentora, Helmut Kohl-mögé. A nemzetközi szinten is nagy tekintéllyel és elismeréssel rendelkező politikus karrierjét nemcsak a szerencsés pillanatoknak és támogatóinak köszönheti. Gyors felfogó képesség, felkészültség, fegyelmezettség, határozottság, kiváló' helyzetfelismerés, céltudatosság, kitartás és páratlan munkabírás jellemzi, képességeit ellenfelei is elismerik. A hozzá közel állók szerint Merkel az ideológiára kisebb súlyt helyező, pragmatikus, ugyanakkor reformer politikus, aki harmóniát sugároz, a vitákban mérsékelt és visszafogott, a személyeskedést elutasítja, csakis érvekkel küzd. Habitusára a csendesség és szerénység jellemző, munkatársai szerint kormányfői munkáját szolgálatnak tekinti, és tisztában van azzal, hogy hatalma meghatározott időre szól. Arra méltán lehet büszke, hogy harmadik kormányzati ciklusának első évében népszerűsége magasabb, mint valaha. Németország megerősödve került ki a válságból, a munkanélküliség ismét rekordalacsony- sághoz közelít. Az Egyesült Államok, Kína vagy épp Oroszország elnöke Merkelt hívja, ha Európával akar beszélni. Sokak szerint ő az egyetlen olyan külföldi vezető, akire - nézeteltéréseik ellenére - még Putyin is hallgat. Egyedül Merkel az, aki képes az orosz államfőt mérsékletességre és a teljes konfrontáció helyett tárgyalásokra bírni. Merkel népszerűségében nagy szerepet játszik hitelessége, válsághelyzetekben is nyugalmat és tekintélyt áraszt. Mentes minden hatalmi allűrtől, elmaradhatatlan öltözete a színes blézer, illetve a nadrágkosztüm, időnként lehet őt látni áruházban vásárolni. Gyerekei nincsenek, magánéletéről nem sokat árul el. Nagy foci- és operarajongó, abayreuthi Wagner-fesztivál visszatérő vendége. Az idei labdarúgó vb nyitóünnepségén nem tudott részt venni, de a német csapat több mérkőzésén is ott volt, s a döntő után az öltözőben „sörözött” a Nationalelffel. Rendszeres és tudatos internet- és mobiltelefon-használó, szeret kertészkedni, főzni, férjével a hegyekben kirándulni, Templin közelében van nyaralója. Hatvanadik születésnapja alkalmából Berlinben fotókiállítást rendeznek Angela Merkel: 60 év - 60 kép címmel. KOMMENTAR Méregdrága cirkusz MOLNÁR IVÁN Meghozta gyümölcsét a Fico-kabinet gazdasági szabadságharcának egyik legfontosabb eleme, a bankadó. Az államkassza százmilliókkal gyarapodik, a bankok pedig krokodilkönnyeket hullatva „szenvednek”. A kormányfő a legközelebbi választások előtt újra verheti a mellét, hogy mennyi mindent tett a szavazókért. A Smerre pedig emberek tömegei szavaznak majd, akik képtelenek felfogni, hogy a bankok ellen folytatott harc csak egy nagy cirkusz. A szlovákiai pénzintézetek betétállományuk 0,4 százalékának megfelelő bankadót fizetnek, ami ugyan első hallásra nem tűnik soknak, tény azonban, hogy a befizetett összeg a teljes vagyonukhoz képest tízszer olyan nagy, mint azokban az uniós tagállamokban, amelyekben szintén bevezették a bankadót. A pénzintézetek persze minden lehetséges fórumon tiltakoznak, arra hivatkozva, hogy ez milyen súlyos érvágás számukra. Hogyan csapódik le ez a gazdálkodásukon? A jegybank legújabb, e héten közzétett elemzése szerint a szlovákiai pénzintézetek tiszta nyeresége az idei év első öt hónapjában elérte a 255 millió eurót, ami csaknem 6 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Tavaly éves szinten 557 millió eurós profitot produkáltak, ami több mint 11 százalékos növekedésnek számított. Hogy ez sok vagy kevés, arról persze vitatkozhatunk, tény azonban, hogy az iparvállalatok többsége épp csak kezd magához térni a gazdasági válság okozta sokkból, és a többségük örülne, ha ennyivel gyarapíthatná a nyereségét. Ha a bankadó valóban olyan nagy teher a pénzintézetek számára, hogyan tudják ilyen mértékben növelni a profitjukat? A kérdésre maguk a bankok adják meg a választ, elismerve, hogy a kamatkülönbözetből származó bevételeik csak az idei év első öt hónapjában nagyjából 7 százalékkal nőttek. Míg a betétek után járó kamatok a nyugat-európai eurózónás országokhoz hasonló szinten vannak, vagyis a nullához közelítenek, nálunk a hitelkamat továbbra is az egyik legmagasabb egész Európában. Ajegybank adatai szerint a fogyasztási hitelek átlagos teljes hiteldíjmutatója tavasszal Szlovákiában meghaladta a 14 százalékot, míg tőlünk nyugatabbra 10 százalék körül mozog. A legfrissebb adatok szerint a szlovákiai bankok pénzügyi szolgáltatásai csak az elmúlt hónapban 4 százalékkal drágultak, így nem kérdés, hogy a bankadót kik fizették meg. A cirkusz az esetek többségében nincs ingyen, a minőségi társulatok pedig borsos árat kérnek a bemutatójukért. Márpedig a népi hőst alakító Fico-kabinet, valamint az őket ért hatalmas károk miatt szomorkodó bankok valóban élethűen játsszák a szerepüket, hiszen a választók többsége gondolkodás nélkül bedől nekik. A gond csak az, hogy ma már csak az emberek töredéke teheti meg, hogy nem vesz részt a cirkuszi bemutatón, a pénzt így azokon is behajtják, akik ugyan látják az átverést, a mutatványosoknak járó vastapsban azonban elveszik a hangjuk. FIGYELŐ Újra Kubában az oroszok Oroszország és Kuba elvi megállapodást kötött a Havanna közeli .radarállomás újbóli használatba vételéről, amelyről Moszkva 2001-ben anyagi okok miatt és az Egyesült Államok követelésére lemondott - írta a Kommer- szant orosz napilap. A lour- desi állomás 1967 óta működik. A hidegháború éveiben a szovjet felderítés céljait szolgáló, legnagyobb külföldön lévő jelfogó berendezésként üzemelt, 250 kilométerre az Egyesült Államok partjaitól. Előbb a Szovjetunió, majd Oroszország használta, az orosz vezérkar felderítő igazgatóságát, a hírszerzést, a kormányzati felderítő szolgálatot és a haditengerészetet is kiszolgálta. Az egyezményt Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt pénteki kubai látogatásán véglegesítették. Akkor jelentették be azt is, hogy Oroszország elengedte Kuba adósságának 90 százalékát, körülbelül 32 milliárd dollárt). A név nélkül nyilatkozó források az orosz-amerikai viszony fagyossá válásával magyarázzák a radarállomásra való visszatérést. „Kapcsolataink még jóval az ukrajnai válság előtt megromlottak” - mondta a védelmi minisztérium magas beosztású illetékese, aki szerint Moszkvának minden oka megvolt, hogy újjáélessze ezt a projektet. A Kommerszant információi szerint nem lesz akkora a személyzete az oroszok által újra használni tervezett kubai radarállomásnak, mint 2001 előtt. A Szovjetunió idején 3 ezer, az 1990-es években pedig körülbelül 1500 orosz dolgozott Lourdesben. (MTI)
