Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)

2014-07-15 / 161. szám, kedd

wsmmm 18 FOCITIPP-EXTRA FOCITIPP ■ 2014. JULIUS 15. www.ujszo.com A foci története és taktikai fejlődése az angliai kezdetektől a lOIA-es brazíliai vb-ig Jonathan Wilson: Futballforradalmak A foci története és taktikai fejlődése az angliai kezdetektől a 2014-es brazíliai vb-ig Fordította: Hegedűs Henrik, Lukács Dániel, Mártha Bence, Nagy Ádám Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. Terjedelem: 608 oldal. Futball (r) evolúció: mi fán terem a taktika? „A futball fejben születik” - mondta egyszer Arrigo Sacchi, a Milan legendás trénere. így gondolja Jonathan Wilson brit futballteoretikus is, aki könyvet írt a taktikai rendszerek fejlődéséről. N em is könyv ez, hanem átfogó ka­lauz, olvasmányos kultúr- és fútball- történeti enciklo­pédia, amely azt a tételt hivatott igazolni, hogy a foci nem a játéko­sokról szól - vagy legalábbis nem elsősorban róluk. Hanem miről? A taktikáról, a stílusról, a hagyo­mányról és annak megújításáról. Játszani vagy győzni? A foci alapkérdése a következő: szé­pen játszani vagy győzni? Amióta világ a világ, ez a kérdés osztja két táborra a fútballszurkolókat. Mi a fontosabb: az esztétikum vagy az eredmény? A stílusos játék vagy a célfutball? „Végül is hogyan kell fut­ballozni? Gyengéden, mint aki sze­retkezik, vagy otrombán, mint aki busz után rohan?” - tette fel a kér­dést Jean Eskenazi francia újságíró. A fútballromantikusok kora azon­ban lejárt. Ma már, amikor a mérkőzések tétje eurómilliókban mérhető, a Real Madrid vagy a Chelsea is képes hét védekező já­tékossal pályára lépni a kedvező eredmény érdekében (lásd Jósé Mourinho buszpar­kolási szokásait). „Nem volt egy szép játék, de tovább kell jutni, min­denáron. Ha ez vezet eredményre, akkor ezt kell csinálni” - foglalta össze a mai fútballfelfogás lényegét Gundel Takács Gábor té­vériporter az Argentína-Belgium (1-0) vb-negyeddöntő után. Csak meg ne sántuljon! Ma hajlamosak vagyunk úgy kép­zelni, a futball őskorában — ami­kor mindenki támadott - roppant látványos volt a játék, s csak úgy potyogtak a gólok. Pedig nem. Az első nemzetközi válogatott mérkő­zésen (1872 novemberében) Ang­lia hét, Skócia hat támadóval lépett pályára - az eredmény mégis 0-0 lett. Akkoriban még nem létezett taktika, a játék vad volt és erő­szakos, s az első szabályalkotások idején az illetéke­sek azon vitáztak leghevesebben, hogy szabályosnak minősüljön-e az ellenfél sípcsonton rúgása. A futballt feltaláló angolok elein­te megvetették az edzésmunkát, a labdás edzés pedig kifejezetten károsnak minősült. A Tottenham Hotspur 1904-es edzésterve pél­dául csupán heti két labdás edzést írt elő, a korabeli felfogás szerint ugyanis „ha egy játékos túl sokat találkozik a labdával a héten, ak­kor nem lesz olyan éhes a meccs­napon”. A passzolást is a gyengék mentsvárának tartották, s mélyen megvetették. Barbár módon lero­hanni az ellenfelet - kezdetben így nézett ki a futball. Duna menti iskola Wilson olvasmányosan, de egy tudós precizitásával szemlélteti a játékrendszerek kialakulását és fej­lődését, az alapformációnak számí­tó Piramis-alakzattól kezdve a WM és a WW formációkon át egészen a klasszikus csatár nélküli, 4-6-0-s posztmodern hadrendig. Külön fejezetet szentel a „Duna menti iskolának”, kiemelve az angol edző, Jimmy Hogan szere­pét, aki a magyar, az osztrák és a német futball tanítómesterének tekinthető. 0 fedezte fel Orth Györgyöt, irányításával az MTK sorozatban nyerte a bajnoki címe-

Next

/
Thumbnails
Contents