Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-15 / 161. szám, kedd
www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2014. JULIUS 15. FOCITIPP-EXTRA 19 Guttmann Béla a Benfica edzőjeként. Wilson szerint Guttmann a közép-európai edzőgeneráció utolsó nagy képviselője volt, és Horthy Miklós zsidóellenes politikája miatt menekült el Magyarországról. A Benficával később kétszer nyert BEK-et (1961,1962), és ő fedezte fel Eusébiót is. A catenaccio atyja: Helenio Herrera. Az Internazionaléval bajnoki címet szerzett 1963-ban, 1965-ben és 1966-ban, BEK-et nyert 1964-ben és 1965-ben, s 1967-ben is bejutott csapatával a BEK-döntőbe. Kiváló stratéga és még kiválóbb pszichológus volt, de állítólag nagyszerű gyógyszerész is, aki ismeretlen pirulákkal kísérletezett játékosain. Futballforradalmak: hibajegyzék A könyvet négyen fordították (Hegedűs Henrik, Mártha Bence, Lakács Dániel és Nagy Ádám), mindannyian remek tollú, felkészült bloggerek - ezért is meglepő, hogy a szöveg meglehetősen egyenetlen színvonalú. Némely fejezetben zavaróan sok az egyeztetési hiba („mindez ugyanúgy igazak voltak száz éve, mint ma" - 243. o.j, a pongyola fogalmazás („a fasizmus militarista ágának képviselőjének” - 322. o.), a magyartalanság („a Tottenham 5-1-re megütötte az Ipswichet" - 231. o.), hiányoznak szavak, amelyek nélkül szétesik a mondat („ma már igen kibogozni, mi a valóság és mi a fikció" - 323. o.), Arrigo Sacchiról pedig azt olvashatjuk, „már igen fiatalon jó szeme volt az utókor véleményét illetően" (478. o.). Ugyanaz a klub egyszer Zenyit (259. o.j, másszor Zenit (582. o.j, ugyanaz a játékos egyszer Gyemjanyenko (359. o.), másszor Demjanyenko (458. o.), s egy nyelvi lektor kiszűrhette volna az olyan pongyolaságokat is, mint a „kamerák képén", a „szűkén verték Skóciát" („tight win over Scotland") vagy „a hazája bajnokságát fölényesen domináló Liverpool" („Liverpool, imperious domestically") sib. Az Ajax nem 1997-ben nyert KEK-et (497. o.j, hanem tíz évvel korábban, 1987-ben; a Mönchengladbach egykori dán kiválóságát Allan Simonsennek, s nem Allen Simonsennek hívják (454, o.), ráadásul a fordító eltorzítja az eredeti szöveget, amikor azt írja, Simonsent „1977-ben az UEFA az év játékosának választotta" - Simonsent nem az UEFA, hanem a France Football választotta Európa legjobbjává (=aranylabdássá) 1977-ben. „A norvég menedzser, Egils Olsen"- olvassuk a 223. oldalon, de az eredetiben szereplő „Norway manager" itt norvég szövetségi kapitányt jelent, Egils Olsen pedig helyesen Egil Olsen. „A Hamburg két csatárral játszott, a formáció csúcsán Horst Hrubesch helyezkedett el, tőle balra pedig Dane Lars Bastrup kapott szerepet" (433. o.) -jóllehet az eredetiben szereplő „the Dane Lars Bastrup" nem háromnevű futballistát jelöl, hanem azt jelenti: „a dán Lars Bastrup". • „A legsúlyosabb tévedés az, hogy a futball első- és utolsósorban a győzelemről szól. Nem. A futball a játék virulásáról, a szemet gyönyörködtető stílusról és az ezzel járó dicsőségről szól." (Danny Blanchflower) • „Ha a modern futballról beszélünk, azt kell mondanom, a britek lemaradtak, változatlanul a szokásaik rabjai: tea ötkor, másban nem is tudnak gondolkodni." (Helenio Herrera) • „Mindig azt mondom nekik, hogy tekintsék a labdát a legjobb barátjuknak, és mindig gondos odafigyeléssel, érzéssel passzoljanak." (Peter McWilliam) • „Egy csapat akkor a legsebezhetőbb, amikor támadás közben elveszíti a labdát. Ha engem kérdeznek, azt mondom: az ideális támadást három passzból kell felépíteni." (Sir Alf Ramsey) • „Az emberfogás megalázó, lealacsonyító és morális szempontból megkérdőjelezhető annak a játékosnak a szempontjából, akit ilyen feladatra jelöl ki az edzője." (Viktor Maszlov) • „Én találtam fel a catenacciót. Csak az a gond, hogy a legtöbben, akik lemásolták, rosszul alkalmazták a rendszert. Megfeledkeztek a támadásokról. Az én csapatomban ott volt Facchetti is, az első hátvéd, aki annyi gólt szerzett, mint egy csatár." (Helenio Herrera) • „Ha nálad van a labda, tartsd meg. Amíg nálad van, az ellenfeled nem tud gólt szerezni." (Vic Buckingham) • „A Liverpoolnál nincs olyan játékos, aki a senki földjére rohanna, senki nem ront a labdával az ellenfél térfelére. Ezt nem támogatjuk, ez nonszensz. Aki megkapja a labdát a Liverpoolban, az alternatívát akar, lehetőségeket. Legalább kétjátékost, akinek passzolhat." (Bili Shankly) • „A futballt a győzelemért játsszák. Aki show-t akar, az menjen színházba vagy moziba." (Carlos Bilardo) • „Védekezésben minden játékosunknak négy referenciaponthoz kellett alkalmazkodnia: a labdához, a területhez, az ellenfélhez és a csapattársaihoz. A presszing nem a folyamatos futásról és a kemény befektetett munkáról szól. Hanem a területek kontrollálásáról." (Arrigo Sacchi) • „Amíg emberek élnek a földön, addig a fejlődés sosem fog megállni, mindig újabb és újabb dolgok bukkannak majd fel. E nélkül meghalna a futball. Legutóbb a Barcelona tette meg ezt a lépést." (Arrigo Sacchi) • „Videofelvételeket nézek, olvasok, elemzek, de mindenféle technikai hadoválás és taktikai alapelv mögött pusztán annyi rejlik, hogy nem hagyok az ellenfeleknek szabad területet." (Marcelo Bielsa) • „Nem lehet a keret tagja egyetlen olyan játékos sem, aki úgy gondolja, egyedül is képes meccseket nyerni." (Marcelo Bielsa) két, de ő bábáskodott az osztrák Wundermannschaft létrejötténél is. Hogan úgy vélte, a meccsek megnyerésének legjobb módja, ha a labdát nem adjuk oda az ellenfélnek, ezért csapatait intelligens passzjátékra, „szőnyegfocira” oktatta. „A játékosok balettoztak a pályán, és szinte elnézést kértek a közönségtől, hogy kénytelenek gólokkal megszakítani az összjáté- kuk csodás harmóniáját” - írta arról az osztrák válogatottról Brian Glan vilié. Hogyan hatott a játék fejlődésére és hogyan rajzolta át a fútballtér- képet az 1930-as évek antiszemitizmusa? Például úgy, hogy a zsidó származású magyar futballtréne- rek - mint Plattkó Ferenc vagy a kevéssé ismert Kürschner Izidor, aki az MTK-val, a Nürnberggel és a Grasshoppersszel is bajnok lett, Svájc válogatottjával pedig bejutott az olimpiai döntőbe - Dél-Ameri- kába költöztek, és forradalmi elképzeléseiket ott valósították meg. Liberó és tükörszélső Hogyan született meg a catenaccio? Miért gondolták úgy az olaszok, hogy a tökéletes futballmeccs 0-0- ra végződik? Zsarnoki módszereivel hogyan hajszolta a halálba Helenio Herrera az egyik szívbeteg játékosát? Milyen kapcsolat volt Amszterdam kulturális nyitottsága és a totaalvoetbakz esküsző Ajax fútballforradalma között? Ki volt Herbert Chapman, Viktor Maszlov A visszavont középcsatárral a magyarok tették hozzá a legtöbbet a játék evolúciójához. (Jonathan Wilson) és Rinus Michels? Hogyan definiálta újra a labdarúgás fogalmát a Lobanovszkij-féle „szovjet iskola”, s milyen szerepe volt ebben három kárpátaljai focistának, Szabó Józsefnek, Medvigy Ferencnek és Turjancsik Vaszilnak? Hogyan próbálták meg az angolok tudományos alapon kiszámolni, hány passz kell a gólhoz, hogyan gyártottak elméleteket a Maximális Gólszerzési Pozíció meghatározására, s hogyan jöttek rá a Liverpoolnál, hogy a labda nélküli játékos legalább olyan fontos, mint az, akinél a labda van, s hogyan vezetett ez a felismerés - na meg egy sörösrekeszekkel teli szertár - négy BEK- trófeához 1977 és 1984 között? Mikor jelent meg a pályán a liberó, azaz a söprögető? Mi volt a „Volgái bilincs”? Hogyan növelte meg a játékteret a lesszabály megváltoztatása? Zsákutca volt-e Fabio Capello Milánja, amely 1994-ben úgy nyert bajnokságot, hogy 34 meccsen mindössze 36 gólt lőtt? S mit jelentenek az olyan kifejezések, mint „középfedezet”, „regista”, „trequartista”, „hamis kilences” vagy „tükörszélső”? Napi 14 óra foci Wilson könyvének erénye, hogy az eszmetörténeti részeket színes sztorikkal elegyíti - megtudhatjuk például, hogy Arrigo Sacchi, a Milan sikeredzője kisfiúként szerelmes volt a Honvédba; az argentin Carlos Bilardo rajzszögeket vitt a pályára, amelyeket ellenfeleibe döfött; az „alkimista” Marcelo Bielsa pedig még a karácsonyi ünnepek alatt is futballmeccsek felvételeit elemzi - napi tizennégy órában. A könyv tanulsága persze az, hogy nincs egyetlen üdvözítő taktika. Ami hatásos a decemberi hófúvásban egy masszívan védekező Stoke City ellen, az nem biztos, hogy eredményre vezet az augusztus végi hőségben a Barcelona labdazsonglőreivel szemben. ,A futballt nem mágnestáblán játsz- szák. Bármilyen rendszert találunk is ki, a siker mindig azon múlik, hogy a rendelkezésre álló játékosok hogyan tudják azt megvalósítani a pályán” - írja Wilson. A Futballforradalmak alapmű. Kiknek ajánljuk? Mindazoknak, akik nemcsak játszani vagy nézni, hanem érteni is szeretnék a focit. A Lobanovszkij-féle szovjet válogatott 1986-ban „első vb-meccsén 6-0-ra lemosta az esélyesebbnek tartott Magyarországot. A második mérkőzés már nem sikerült ilyen jól: a szovjetek 4-3-ra kikaptak Belgiumtól." (385. o.) Az angol eredetiben szereplő „second round" azonban nem a „második mérkőzést" jelenti (azt a franciákkal játszották a szovjetek), hanem a csoportkor utáni szakaszt - ebben az esetben a nyolcaddöntőt. Ugyanez a hiba fordul elő a 433. oldalon, az 1986-os világbajnokságon a Dánia-Spanyolország (1-5) mérkőzést nem a „második fordulóban", hanem a nyolcaddöntőben játszották. Szintén az 1986-os vébéről olvashatjuk azt, hogy az argentin szurkolók csak „fél szemmel merték nézni a csapat első vb-meccsét Dél-Korea ellen, mert hasonló megaláztatástól tartottak, mint amilyet Kamerun mért rájuk négy évvel korábban." (463. o.) Hm. Kamerun nem négy évvel korábban (1982-ben), hanem négy évvel később (1990-ben) győzte le a nyitómeccsen Argentínát, Omam Biyik góljával 1-0-ra (az 1982- es vébén nem is találkozott egymással a két válogatott). A vébétörténet legszebb góljának leírása is zavaros. „Clodoaldo... megjátszotta az éppen a bal oldalon felbukkanó Jairzinhót. Mivel Facchetti gyorsan felvette a labdát, a szélső a pálya belseje felé tört, és letette a labdát Pelének." ( 385. o.) Hogy mi van? Ki vette fel és ki tette le a labdát? A legfájóbb hiba mégis az, amikor Kovács Istvánról, az Ajaxszal kétszer is (1972, 1973) BEK-et nyerő szakemberről azt olvassuk, „magyar származású román edző" volt. Nos, nem. Kovács István magyar edző volt. Éppen úgy, ahogy e sorok írója sem „magyar származású szlovák újságíró, hanem „szlovákiai magyar újságírď. Fontos különbség. g. j. Gazdag József • „Létezik jobboldali és baloldali futball. A jobboldali azt sugallja, hogy az élet a küzdelemről szól. Áldozatokat követel. Meg kell acélozni az akaratunkat, és győznünk kell bármi áron. Alázat és munka, ezt követelik a hatalmon lévők az alárendeltektől. így kell retardált, mégis hasznos idiótákat kitermelni a rendszer számára." (César Luis Menotti) • „A labdarúgásban ma már semmi rejtélyes nincs. Már nem saját fantáziánk szerint éljük át a csodáját, mert mindenhol kamerák vannak. A televíziót csak az aktivitás érdekli. Ugyanez a helyzet a futballal is. A játék sokkal intenzívebbé vált, mint amennyire szükséges lenne. Dél-Amerikában él a »szünetek« tradíciója a futballban: ezek az elmélkedések pillanatai, amelyek előrevetítik a soron következő támadás lefolyását. Beépültek a játékba, és a zenéhez hasonlóan a labdarúgásban is szükség van rájuk, mert ilyenkor csökken a játék intenzitása, hogy aztán újra felpörögjön. A gond csak az, hogy ez egyszerűen lefordíthatatlan a televízió nyelvére. Egyetlen pillanatnyi alacsony intenzitású játék, és a nézők azonnal csatornát váltanak. Úgyhogy a játék egyre gyorsabb és gyorsabb lesz, mert a televízió ezt követeli meg." (Jorge Valdano) • „A futballban egyetlen igazán fontos kérdés van: nálunk van-e a labda vagy nincs." (Pép Guardiola)
