Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-12 / 159. szám, szombat
PRESSZÓ ■ 2014, JULIUS 12. 14 AJÁNLÓ www.ujszo.com Varázsszó volt Tolnay Klári neve A száz éve született Tolnay Klárira emlékezünk idén, s az emlékévben több mint 60 programot bonyolítanak le Magyarországon és a határokon túl. A szervezők számára varázsszó volt Tolnay Klári neve, és nagyon fontosnak tartják megszólítani azt a fiatal generációt is, amely már nem láthatta színpadon a művészt. Aki alaposan meg akarja ismerni a színésznőt, annak a művésznő pályáját feldolgozó Tolnay 100 című kötetet, Góg Laura munkáját ajánljuk. Góg Laura az MTI-nek elmondta: a kötetben arra próbál választ adni, hogy miért volt Tolnay Klári a közönség kedvence 64 éven keresztül, miben állt a varázsa azon kívül, hogy tehetséges, a szakmához értő művész volt. A szerző arról beszélt, hogy különleges kémia működött Tolnay Klári és a közönség között, ezt a jelenséget próbálja az esszékben megfejteni. Mint mondta, a Tolnay Kláriról szóló írások olyan témák köré csoportosíthatók, mint a művész bölcsessége, sokszínűsége, humanizmusa, valamint a rendező és a színész viszonya. Mint említette, az egyik fejezet Az írók és a női lélek címet viseli, egy másik pedig a színésznő egyik legnagyobb alakításával, A vágy villamosa Blanche- ával foglalkozik. A szerző korabeli színházi kritikákat használ fel, az előadásokat idézi meg, egyes témákról a színésznő gondolatait is megismerheti az olvasó. A szerző személyesen ismerte Tolnay Klárit, akivel négy éven keresztül jó barátságban volt: 14 évesen ismerte meg a színésznőt, aki akkor 80 éves volt. Olyan emberábrázoló képessége volt, amely egyszerre volt realista és költői. Elegáns, nemes jelenség volt, viszont rendkívül emberközeli, egyszerű és jó humorú. „Úgy elegyítette magában a nemes w Elegáns, nemes jelenség volt, viszont rendkívül emberközeli. vonásokat az egyszerűséggel, szerénységgel, hogy ez átütött alakításain is” - mondta, hozzátéve, hogy intellektuális alkat volt, mindig belülről építkezett a figura megformálásakor. „Teljes azonosulás és önazonosság jellemezte a szerepeiben és azokon kívül is. Ez lehetett annak a titka, hogy annyira közel tudta hozni az alakított figurát a nézőhöz, és az ő személyisége is nagyon szerethető volt” — fogalmazott a szerző. (MTI, Ú)
