Új Szó, 2014. július (67. évfolyam, 150-175. szám)
2014-07-12 / 159. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. JÚLIUS 12. www.ujszo.com Majdnem kinevezett még egy alkotmánybírót Kiska még nem váltja le Macejkovát ÚJ SZÓ-HÍR Trencsén. A parlament által megválasztott hat alkotmánybíró-jelöltből eredetileg kettőt akart kinevezni (összesen hármat lehetett), ám végül meggondolta magát, s csak Jana Baricovának szavazott bizalmat - árulta el tegnap Andrej Kiska. A köztársasági elnök a trencséni Pohoda zenei fesztivál vendége volt, szlovák államfő először járt itt. Kiskát Iveta Radičová is elkísérte, aki miniszterelnökként 2011-ben tiszteletét tette a Pohodán. Az államfő nem akarta elárulni, ki lett volna az a jelölt, akit majdnem kinevezett alkotmánybírónak. „A tanácsadó testülettel folytatott megbeszélések során rájöttem, hogy valami még hiányzik nála” - mondta Kiska. Az elnök hangsúlyozta, hogy jogában állt nem kinevezni a megfelelő számú alkotmánybírót. „Az egyik legfontosabb állami pozíció” - mondta, hozzátéve: nem bánja, hogy emiatt megválasztása után nem sokkal nyomban konfrontálódott a Smerrel. Kiska az Alkotmánybíróság elnökének leváltásáról is konzultált jogi tanácsadóival. „Véleményt alkottam erről a kérdésről, ám nyíltan mondom, egyelőre nem érett meg ez a gondolat” - felelte arra a kérdésre, hogy leváltja-e Ivetta Macejkovát. Az államfő alkotmányjogi tanácsadója, Ján Ma- zák (az Alkotmánybíróság korábbi elnöke) pár hete azt nyilatkozta: Ivan Gašparavič egyik legnagyobb hibája az volt, hogy Macejkovát tette meg a testület elnökének. Mazák szerint egyébként Kiska leválthatja az Alkotmánybíróság vezetőjét, mivel ő is nevezi ki őt. Nézői kérdésre arról is beszélt, miért nem alapított pártot, ha azzal a céllal érkezett a politikába, hogymegváltoztatja Szlovákiát. „Ha az elnöknek tekintélye van és bírja az emberek támogatását, párt nélkül is megváltoztathatja az országot” -véli az államfő, hozzátéve: ha pártot alapított volna és kormányra kerül, koalíciós szerződések kötötték volna meg a kezét. Az akció végén Kiska elutasította, hogy becherovkázott volna tegnapelőtti csehországi látogatásán Miloš Zemannal. „Borovicskát ittunk” - mondta. (MSz, TASR, SITA) Az államfőt Štefan Hríb faggatta (TASR-felvétel RÖVIDEN Gazdát keres az elnöki fizetés Pozsony. A szlovák államfő a napokban kapta kézhez 5 300 eurós fizetését, amelyet nehéz sorsú családoknak szándékozik felajánlani. Több érdeklődő is jelentkezett Andrej Kiska felajánlott fizetéséért. „Az államfő fizetésének szétosztására kitalált rendszer már majdnem elkészült. A pénzt mindig az államfő számlájára utalják, majd onnan fog eljutni a rászorulókhoz” - nyilatkozta Peter Petrus, az államfő szóvivője. Elmondása szerint Kiska a havi fizetését mindig több ember között osztja majd el, de hogy kik lesznek azok, arról csak az államfő dönt majd. Andrej Kiska a választások előtt bemutatta a saját adóbevallását a 2012-es évért. Az államfő akkor 709 ezer eurós bevételt vallott be, ami 1940 eurós napi bevételt jelent. (SITA) Nem lesz „kis roma reform” Pozsony. Nem támogatta a Smer a kis roma reformnak keresztelt SDKÚ-s törvénycsomagot, pedig Peter Pollák romaügyi kormánybiztossal is egyeztették. Az SDKÚ a javaslataival azt szerette volna elérni, hogy magasabb nettó bevétele legyen annak a családnak, ahol iegalább egy ember dolgozik, mint annak, amely csak szociális segélyből él. Az egyik intézkedés az lett volna, hogy a szociális segély megítélésekor a család nettó bevételének 40 százalékát hagyják figyelmen kívül a jelenlegi 25% helyett. Az SDKÚ szerint javaslataik elutasításával a Smer valójában megvonta a bizalmat a kormánybiztostól, (lpj, TASR) Ľubomír Jahnátek: a nagyobb üzletláncok továbbra sem veszik komolyan az ellenőrzéseket Zárás után átverik a rendszert Szabályosan kerültek a polcra? (Gabriel Kuchta illusztrációs felvétele) Pozsony. Továbbra is sok a hiányosság az üzletekben. A boltosok bíznak abban, hogy az ellenőrök korán mennek aludni. ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai kereskedők felkészültek az ellenőrökre, és a nyitvatartási idő alatt igyekeznek is betartani a szabályokat, a zárás utáni ellenőrzések azonban továbbra is katasztrofális eredményeket hoztak - nyilatkozta Jozef Bíreš, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Felügyelet igazgatója a második negyedéves ellenőrzésekre hivatkozva. A felügyelet munkatársai április és június között 14,7 ezer ellenőrzést hajtottak végre, és az eredmény őket is meglepte. Ha az üzleteket a nyitvatartási idő alatt keresték fel, az ellenőrzések nem egész 11 százalékánál derült fény valamilyen hibára. Zárás után ez az arány 52 százalék, vagyis minden második ellenőrzés során találtak valamilyen hiányosságot. Ez azonban csak az átlag, hiszen a szuper- és hipermarketekben ez az arány megközelíti a 60 százalékot, miközben a kisebb üzleteknél nem egész 32 százalék. „Úgy tűnik, hogy a nagyobb üzletláncok továbbra sem veszik komolyan az ellenőrzéseket” - állítja Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter, aki szerint, ha ez folytatódik, lemondhatnak arról, hogy a tárca enyhítene az ellenőrzéseken. „Épp ellenkezőleg, még szigorúbb ellenőrzések várhatók, az esetleges hiányosságokért pedig igyekszünk a lehető legnagyobb büntetéseket kiszabni” - ígéri a tárcavezető. A fogyasztóknak a bor, az olaj és a tojás vásárlásánál kellene különösen résen lenniük, hiszen a legtöbb hiányosságot a második negyedévben ezek esetében tárták fel, ám még a palackozott ivóvízben is minden ötödik ellenőrzés talált valamilyen hibát. Az ellenőrök által vizsgált 436 kilogrammnyi zöldségből és gyümölcsből 71 kilogramm nem felelt meg az elvárásoknak, miközben a legtöbb hiba az eredetjelöléssel van. „A szlovákként árult paradicsom például nem mindig szlovák” - figyelmeztet Bíreš. Jahnátek szerint ezzel kapcsolatban azonban van egy jó hír is: az Európai Bizottság Szlovákia számára július elsejétől lehetővé tette, hogy azon termékeket, amelyeket teljes egészében Szlovákiában állítanak elő, és az előállításukhoz használt alapanyag 75 százaléka hazai eredetű, „Szlovák élelmiszer” védjeggyel láthassák el. Ha az élelmiszert Szlovákiában állítják elő, ám az ehhez használt alapanyag aránya nem éri el a fent jelzett határértéket, akkor csak a „Szlovákiában gyártott” védjegyet használhatják a gyártók. Á Szlovákiában megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, húst, tejet és tojást „Szlovák mezőgazdasági termék” jelöléssel hozhatják forgalomba. (mi, TASR) Az Európai Bizottság EPP-s elnökjelöltjét a néppártiak mellett a Smer képviselői is támogatják Juncker sok szlovákiai szavazatot kap ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A szlovákiai EP- képviselők többsége megszavazza Jean Claude Junckert az Európai bizottság élére, derült ki a képviselők tegnapi bemutatkozásán. Juncker az Európai Néppárt jelöltje, és a jelölését már a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács is megerősítette, a 28 tagállamból csak Nagy-Britannia és Magyarország ellenezte. A Bizottság elnökét az Európai Parlament választja, a voksolást július 16-ra tervezték be. Szlovákia 13 képviselőt küldött az Európai Parlamentbe, közülük hatan az Európai Néppárt frakciójában ülnek - két- két képviselője van a KDH-nak és az SDKÚ-nak, egy-egy a Hídnak és az MKP-nak. Tegnap minden szlovákiai EPP-s képviselő megerősítette, hogy támogatja Junckert. Ä képviselők az elmúlt héten az EP bizottságaiban hallgatták meg a jelöltet. „Az elnökjelölt prioritásai közül a legfontosabbak az újraiparosítás, a versenyképesség és az energiaárak kérdése, a tartós munkahelyteremtés, de csakis felelős költségvetési és európai szociális politika alapján” - tájékoztatta lapunkat a meghallgatás eredményéről Nagy József, a Híd EP-képviselője. Junckert Csáky Pál is megszavazza, igaz, fenntartásokkal. „Rá fogok voksolni, de nem tiszta lelkiismerettel” -jelentette ki tegnap az MKP képviselője. Juncker megválasztását támogatja a szocialista frakcióba tartozó négy smeres EP-képvi- selő is, mivel a megválasztásában megállapodtak a frakciók. Ennek a megállapodásnak köszönhetően választotta meg a parlament nagy többséggel a szocialista Martin Schulzot az EP elnökének. „Juncker tapasztalt politikus” - indokolta várható igen szavazatát Monika Flašíková Beňová. Nem támogatja azonban a néppárti jelöltet Jana Žitňan- ská (Nova). „Nem tartom normálisnak, hogy mindenben előre megegyeztek, és a képviselők nem dönthetnek szabadon” -jelentette ki a konzervatívok és reformisták frakciójába tartozó politikus. (lpj, SITA) Görögországban van a legtöbb szegény: az emberek 23 százalékát veszélyezteti Uniós felmérés: Nyitra és Eperjes megyékben a legnagyobb a szegénység ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Továbbra is nagy a regionális különbség Szlovákiában: Eperjes megyében a legrosszabb a helyzet, ott a lakosság 19,2 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó EU-SILC jelentés szerint rögtön a második helyen a közel 30 százalékban magyarok lakta Nyitra megye áll, ahol ez az arány 16,3 százalék. Ráadásul, míg északkeleten az elmúlt egy évben javult a helyzet, Nyitra megyében még nőtt is a szegények aránya. A szegénységi mutatókat tekintve azonban Szlovákia továbbra is az egyik legjobban teljesítő ország Európában, hiszen csak öt államban (Izland, Csehország, Hollandia, Norvégia, Dánia) alacsonyabb a szegények aránya, mint nálunk. Több ország tavalyi mutatóit még nem tették közzé, a statisztikai hivatal ezért a 2012-es helyzet alapján hasonlította össze őket. Magyarországon eszerint rosszabb a helyzet, mint Szlovákiában, hiszen ott a lakosság 14,3 százaléka tekinthető szegénynek, Csehországban ezzel szemben csak 9,6 százalék a szegények aránya. A statisztikai hivatal által tegnap közzétett adatok szerint egyébként a legrosszabbul Görögország teljesített, ahol a szegénységi küszöb alatt élők aránya meghaladja a 23 százalékot, 21 százaSzegények aránya az egyes megyékben* Év 2012 2013 Pozsony megye 6,3% 8,0% Nagyszombat megye 10,6% 9,2% Nyitra megye 15,9% 16,3% Trencsén megye 8,3% 8,2% Zsolna megye 12,7% 11,1% Besztercebánya megye 15,6% 15,6% Eperjes megye 19,9% 19,2% Kassa megye 13,5% 12,3% Szlovákia 13,2% 12,8% . Forrás: EU SILC lék felett van azonban Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában is. A statisztikai hivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyes országok összehasonlítása nem a legobjektívebb, hiszen a szegénységi küszöböt minden ország külön-külön határozza meg a jövedelmek alapján, miközben ez a mutató nem veszi figyelembe a lakosság vásárlóerejét, vagyis hogy az adott összegért mennyi árut vehetnek az üzletekben. A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó EU-SILC jelentés hátrányai közé tartozik az is, hogy az adat- felvétel és a közzététel között hosszabb idő telik el. A statisztikai hivatal által tegnap közzétett felmérés például a tavaly április és májusi valóságot tükrözi, miközben Szlovákiában 6 ezer család helyzetét mérték fel az ország több mint 300 településén. (mi)
