Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)
2014-06-28 / 148. szám, szombat
Magyar színésznő maradt Amerikában is F üllentett, amikor Júliát játszotta a Budai Színkörben, de őszinte igennel lett a felesége hozzá képest koros Rómeójának. Füllentett, mert miközben tizennyolc volt, tizenhatnak mondta magát, amikor Capuleték egy szem lányát játszotta egyetlen próba után, egyetlen délután, ám amikor huszonnégy évesen az akkor már kétszeresen elvált — és negyvennyolc esztendős - Molnár Ferenc felesége lett, a hetedik mennyországban járt. Darvas Lili mindent elért, amit célként tűzött ki maga elé. Színiiskola helyett magántanoda. A Magyar és a Vígszínház után Bécs. Max Reinhardt társulatának tagja. Németül játszik Salzburgban, Münchenben, Berlinben. 1938-ban New Yorkban marad. A Broadway színésznője lesz. Angol nyelven játszik, tévéjátékokban forgat, Tony- díjat kap. Kora ünnepelt színésznője. Rippl-Rónai József sárga-kék portrékat festett róla, Karinthy Frigyes versben küldte színpadra. „Ott vár rád, este nyolckor, a boldog születés, / Könny és mosoly, mikor száz élet is kevés. / És vár rád, tizenegyre, végső ítéleted, / Hogy másnap újra kezdd százarcú végzeted.” És újra kezdte minden este, bárhol játszott is a világban. Ausztriában, Németországban, Amerikában. 1938-tól 1974-ig, negyven évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig New Yorkban élt. Onnan járt haza vendégként. 1965-ben a Madách Színházba, hogy Eugénia hercegnőt játszhassa Molnár Ferenc Olympiájában, aztán 1970-ben, amikor Makk Károly Szerelem című filmjének ágyhoz kötött Öregasszonyát játszotta Déry Tibor ötvenhatos történetében, majd 1972-ben, hogy az Egy óra - három arc című televíziós filmben három különböző szerepben mutatkozhasson meg - életében utoljára. Manfred Schwarz svájci szerző Vádlott című egyfelvonáso- sában egy férjgyilkos asszonyt, A csalódott Meiernében egy slampos főbérlőt játszik. Harmadik arcát Görgey Gábor Délutáni teájában láttatja, egy teljesen elmagá- nyosodott, naphosszat kötögető, szeretteit elveszített idős asszony szerepében. ,A Délutáni teát Horváth Ádám ajánlotta fel Darvas Lilinek - lép vissza a múltba Görgey Gábor. - Először a színművészeti főiskolások mutatták be vizsgaelőadásként 1964-ben. Nádasdy Kálmán volt akkor a főiskola rektora, és emlékszem, csodálatos dolgokat mondott a darabról. De nem is annyira az elismerés és a dicséret volt fontos, mint inkább azok a fantasztikus bölcsességek, összefüggések, amelyeket ő fogalmazott meg. A darabot később Békéscsabán is bemutatták, nagyon jó előadás volt, de kapcsolódik hozzá egy ijesztő anekdota. Minden előadásról egy idősebb hölgynézőt a mentők vittek el, mert annyira hatott rájuk a történet. A darab ugyanis egy asszony elmagányosodásáról szól, három idősíkot egy felvonásba tömörítve. Előbb a férjét, aztán a fiát, majd a szolgálóját is elveszíti az asz- szony, és a végén ő maga is átsétál a túlvilágra. Horváth Ádám nekem ősrégi barátom, sőt iskolatársam is volt. Fiatal rendezőként döntötte el, hogy tévéfilmet rendez a Délutáni teából. Horváth Ádám nem más, mint Molnár Ferenc unokája, Darvas Lili pedig Molnár Ferenc utolsó felesége volt. A Makk Károllyal forgatott Szerelem a filmművészet egyik legnagyobb remekműve, a Délutáni tea később készült, amikor már tudni lehetett, hogy Darvas Lili nagyon beteg. Horváth Ádám felkérésére azonban boldogan mondott igent. Én nem nagyon szoktam sem film-, sem tévéjáték- forgatásokra bejárni, de a Délutáni tea felvételein ott voltam, és emlékszem azokra a fantasztikus órákra, ahogy ez a csodálatos színésznő ezt az asszonysorsot megformálta, és óriásit alakított. A veszprémi tévéfesztiválon első díjjal jutalmazták a filmet, és eljutott Monte-Carlo nemzetközi mustrájára is. Darvas Lili hattyúdala volt ez. Én ebben az abszurd dráma fontos karakterét valósítottam meg amikor az egymás mellett élő emberek meg sem hallják egymást. Mindenki mondja a maga monológját, mániáját, ami dialógnak tűnik, miközben senki sem figyel a másikra.” Az, hogy az idős hölgy örökké kö- töget a Délutáni teában, szerepel a műben. Még az instrukciók között is ott van, hogy egy végtelen hosz- szúságú sálat köt, amely elborítja a szobát és az életét. Hogy Darvas Lili is remekül használta a kötőtűket, kimondhatadanul kapóra jött a szerephez. ,A forgatáson hihetedenül koncentrált volt - meséli Görgey Gábor. - Annyira összpontosított a szerepre, hogy még a forgatás szüneteiben sem vált csacsogó, beszélgető magánemberré. Szinte bezárta magát a szerepbe. Nem viccelődött, nem lépett ki belőle egyetlen percre sem, pedig a forgatás nem olyan költői folyamat, mint egy színházi próba, ahol araszolva megy előre az ember. Az operatőri beállás vagy más, megakasztó technikai tevékenységek idején sem tette le a figurát. Végig látszott rajta, hogy az adott szerepben él. Jelen voltam, amikor Horváth Ádám felajánlotta neki a feladatot. Nagyon szívélyes, kiegyensúlyozott dáma volt. Ilyen dámák ma már nem is léteznek, hiszen a világ is megváltozott, és az emberek is mások. Tolnay Klári, Sulyok Mária, Bulla Elma és Lázár Mária voltak ilyenek, ami nem jelentett modoros fennköltséget, csak az elképesztő tartást. Hatalmas élmény volt velük együtt lenni, a társaságukat élvezni.” A Délutáni teából aztán a kilencvenes évek elején opera is született, amelyben a felesége, Iván Ildikó énekelte a szerepet. Ám van még egy idevágó, fontos emléke a történettel kapcsolatosan. ,Amikor a darab megjelent a Kortárs című folyóiratban, és felolvastam az édesanyámnak, döbbenten azt mondta: - Édes fiam, hiszen ezt rólam írtad! - Bizonyos motívumokat valóban az ő életéből, az ő mondataiból vettem. Nem érezte megbántva magát, én voltam csak megrémülve a ténytől, hogy akkor már ő is magányos volt, megélve kitelepítést, kirekesztettséget, teljes vagyonvesztést. Hetven felett, idősen már csak arra várt, hogy megnyíljon előtte a kapu, amely a darab végén az idős hölgy előtt is megnyílik, hogy kisétáljon az életből.” Darvas Lili Amerikában főképp televíziós színésznő volt. Listát vezetett róla: 1950 és 1965 között több mint százszor jelent meg a képernyőn. A leggyakrabban grófnőket vagy mosónőket játszott. Eleganciából, előkelőségből ugyanolyan jelesre vizsgázott, mint elnyűttségből, megkeseredettségből. Színpadon királynő volt. A Hamlet Gertru- disa. Forgatott Leslie Nielsennel, Charlton Hestonnal és a pályakezdő Walter Matthauval is. Egy tévéfilmben, amely Stefan Zweig novellája alapján készült (Huszonnégy óra egy asszony életéből), Ingrid Bergman partnere. A magyar közönség igazából Makk Károly Szerelem című filmjéből ismeri, amely az ötvenes évek Budapestjén játszódik. Két nő szívfájdító beszélgetésének páratlan sorozata a film. Luca, a fiatal tanítónő (Törőcsik Mari) hűségesen várja ártatlanul bebörtönzött férje (Darvas Iván) szabadulását, miközben anyósában, az ágyhoz kötött Öregasszonyban (Darvas Lili) tartja a lelket, hogy megélje, kivárja fia hazatérését. Makk filmje Cannes-ban is óriási sikert aratott, Chicagóban Mrs. Molnár csúcsteljesítményéről zengedeztek a kritikusok, Sorrentóban az év filmje díjat kapta a Szerelem. És ezután jön az Egy óra - három arc, amelyben Darvas Lili háromszor is túlteljesítette önmagát. A Délutáni tea mindenki által magára hagyott asszonyaként úgy kötö- geti be magát a Magyar Televízió kincsestárába, hogy bár négy évtizeddel ezelőtt New Yorkban talált végső nyugalomra, színészi zsenijét itthoni filmszalagok őrzik. Szabó G. László
