Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-28 / 148. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 28. Kultúra 7 Petr Václav Kiút című mozgóképét független filmként a cannes-i fesztiválon is bemutatták Útkeresés a kiúttalanságban Komor, felkavaró film Petr Václav Kiút című mozgóképe, mely egy roma nőről festett élet­képpel a kiúttalanságról szól. „A film roma fősze­replői kiutat keresnek a szegénységből, a lépten- nyomon tapasztalt, felé­jük irányuló gyűlöletből, és abból a létből, melyet származásuk jelöl ki számukra” - nyilatkozta a cseh rendező. TALLÓSI BÉLA Petr Václav munkája 16 év után az első cseh nagyjáték- film, amelyet beválogattak a cannes-i filmfesztivál program­jába. A cseh kinematográfiát a legutóbb Oskar Reif Az ágy (Postel) című, 1998-as drámá­ja képviselte Cannes-ban, a film egy középkorú tornatanár­ról szól, aki apa nélkül, csupa nő társaságában nőtt fel. Saját családjában is csak nők (lá­nyai) vannak, s e női közeg rá­nyomta bélyegét lényének ala­kulására, befolyásolta sorsát. A Kiutat az A kategóriás francia fesztiválon a független filmek szekciójába sorolták be. Ebbe a csehvel együtt kilenc al­kotás került be az egész vüág- ból benevezett több száz film­ből. Nálunk a filmet a tencsén- teplici Art Fűm Festen mutat­ták be, az ottani peremiért kö­vetően kerül szlovákiai forgal­mazásba. A film főszereplője Žaneta (Klaudia Dudová), az ambici­ózus fiatal roma nő. Édesanyja halála után ő fogja össze a csa­ládot (élettársát, Dávidot, va­lamint közös kislányukat, édesapját és tini korú lánytest­vérét). Žaneta egy kicsit „más”; kiemelkedik közülük intelligenciában, viselkedés­ben és tudásban. Határozott a fellépése és határozottan fo­galmazza meg a céljait. Tisz­tában van saját belső értékei­vel, s elvárja, hogy azt mások tiszetelben tartsák, ahogy ő is tisztel másokat. „Másságával” azonban kirí a nem romák és a romák közösségéből is - ez is akadályozza érvényesülését. Minden erejével jobb életet A fiatal roma család: David, Žaneta és a kislányuk Žaneta édesapja, akinek magyar cigányasszony az élettársa FILMKOCKA Kiút ■ Eredeti cím: Cesta ven ■ Színes cseh dráma, 2014, 103 perc ■ Rendező: Petr Václav ■ Forgatókönyvíró: Petr Václav ■ Operatőr: Štépán Kučera ■ Zene: Max Richter ■ Szereplők: Klaudia Dudová, David Ištok, Mária Ferencová- Zajacová, Milan Cifra, Natalie Hlaváčová, Sára Makalová r A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. akar maguknak és szebb jövőt kislányuknak. Ápolt, ad a meg­jelenésre, gondosan rendben tartja lakótelepi lakásukat is. Minden működne, ha neki és párjának, vagy legalább egyi­küknek lenne munkája és len­ne pénzük. A mindennapi megélhetésért folytatott küz­delem azonban lassan tönkre­teszi Žanetáék külsőre rende­zettnek tűnő életét. Az uzsorás egyre sürgetőbb fenyegetésé­re, még inkább David kegyet­len bántalmazása miatt szép lassan eladnak mindent a la­kásból. Žaneta az apjához köl­tözne, ám az apa új élettársa nem akarja befogadni. Az asszony és Žaneta viaskodása a film legütősebb drámai szá­la, amelynek érdekessége, hogy a „gonosz mostoha” mindvégig magyarul beszél (a filmbeli történet szerint vala­honnan Szlovákiából került a cseh városba). Abszolút élet ír­ta, kitűnő szöveg és magatar­tás, ahogy a ház rendíthetetlen asszonya szembeszáll a hajlé­kot kérő lánnyal. A pénz nélküli világból, a nincstelenségből kiutat kereső Žaneta számára kínálkozik ugyan megoldás (ott lebeg előtte a szomszéd nő példája, aki luxuskörülményeket te­remtett magának gazdag és be­folyásos férfiaknak nyújtott szolgáltatásaival), de az nem a tisztességes munkán alapszik. Žaneta viszont nem akar bele­menni törvénytelen megoldá­sokba. Szeretne becsülettel dolgozni, s a tisztességesen megkeresett pénzből tisztessé­gesen megélni. Erőfeszítései el­lenére azonban a kínálkozó (az utolsó mentsvárnak tűnő) kiút- ról a film záró kockája egészen mást sugall. Érzelmeket borzoló, elgon­dolkodtató, sötét tónusú film Petr Václav alkotása, amely erős nyomot hagy a nézőben. Autentikus, akárcsak egy do­kumentum, ami a helyszínek­nek, továbbá az összes (ama­tőr) szereplő, kiemelten a fő­szereplők erősen életszagú já­tékának, valamint a szociális megközelítésnek és a tárgyila­gos ábrázolásnak köszönhető. OTTHONUNK A NYELV Örök dilemmánk: kisbetű vagy nagybetű? MISAD KATALIN A rovatunkhoz érkező olva­sói levelek jelentős része he­lyesírási kérdéseket tartalmaz. Egy nyugalmazott pedagó­gus olvasónk írja, hogy a helyes­írási szabályzat szerint a ren­dezvények nevét kis kezdő­betűvel kell írni, a hazai magyar nyelvű sajtóban azonban szinte kivétel nélkül nagybetűsen je­lenik meg ez a névfajta, pl.: Tá­tika Énekverseny, Dunaszerda- helyi Kulturális Ny ár, Csallóközi Vásár stb. Az alapszabályt te­kintve valóban kisbetűs az írásmód, de ugyanazon sza­bályzat 191. pontja kimondja, hogy az intézményszerű, rend­szeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi rendezvények A magyarban a címek írásmódja aszerint ala­kul, hogy állandó cí­mekről vagy egyedi cí­mekről van-e szó. nevét az intézménynevekhez hasonlóan nagy kezdőbetűkkel újuk, pl.: Budapesti Nemzetközi Vásár. Ez utóbbi szabály gyak­ran megtéveszti az írásgyakor­lót, hiszen annak eldöntése, hogy egy rendezvény intézmé­nyi keretek között működik-e, egyáltalán nem nyelvi kérdés. Következő olvasónk azt kér­dezi, miért írjuk a magyarban másképpen az újságok, illetve a könyvek címét. A címek írás­módja aszerint alakul, hogy ál­landó címekről vagy egyedi cí­mekről van-e szó. Az állandó címek azoknak a kiadványok­nak - pl. újságoknak, folyóira­toknak - vagy rádió- és tévé­műsoroknak a megnevezései, amelyek valamilyen időbeli rendszerességgel jelennek meg. Ezek alapvető helyesírási szabá­lya a nagy kezdőbetűs írásmód, ami azt jelenti, hogy a több szó­ból álló címekben a kötőszó (esetleg egyéb viszonyszó) ki­vételével minden szót nagy kez­dőbetűvel kell írni, pl.: Új Szó, Irodalmi Szemle, Élet és Tudo­mány. Az irodalmi alkotások, a különféle tematikájú könyvek, a képzőművészeti és zenei alko­tások címe azonban az egyedi címek közé tartozik. Ha ezek többszavas kifejezések, csak az első szavukat, illetve a bennük található tulajdonneveket írjuk nagybetűvel, pl.: Kincskereső kisködmön. RÖVIDEN Polanski Dreyfusról forgatna Krakkó. Visszatért Krak­kóba, gyermekévei színhe­lyére Roman Polanski: a 80 éves, világhírű rendező Alf­red Dreyfusról, a 19. század végén hamis kémvádak alap­ján, antiszemita indítékból bebörtönzött francia kapi­tányról akar forgatni. Po­lanski a jövő évben Lengyel- országban szeretné elkez­deni legújabb filmjének for­gatását. A film munkacíme: D. A forgatókönyv Robert Harris angol író Tiszt és kém című könyve alapján készül. A filmrendező azért is időzik Krakkóban, mert szeretné két gyermekének megmutatni azokat a helyszíneket, ahol saját gyerekéveit töltötte. Annak idején a németek családjával együtt őt is gettóba zárták, de megszökött és a vészkorszakot- anyjától eltérően - sikerült túlélnie. Mióta Oscar-díjas filmjét, A zongoristát forgatta, sokat fáradozik az ottani egykori zsidó életnyomainak, emlékeinek megmentéséért. (MTI) Háromkötetes mű készül Márquezről London. Átfogó biográfi­át ír a nemrég elhunyt Gab­riel García Márquez kolum­biai íróról Gerald Martin brit irodalomkritikus. A 2500 oldalas, háromkötetes mű a tervek szerint 2017-ben jelenik meg. Az irodalmi Nobel-díjas Már­quez áprilisban, 84 éves ko­rában hunyt el. Martin már 2009-ben megjelentetett egy életrajzot a Száz év ma­gány és a Szerelem a kole­ra idején című világhírű regények írójáról. A Gabriel García Márquez: Egy élet című könyv új kiadása több mint három­száz interjú anyagával egészül ki. Martin többek között Fi­del Castróval és Carlos Fuentes mexikói íróval is beszélge­tett Márquezről. Gerald Martin kiadója egyelőre nem tett ígéretet a hatalmas kiadvány megjelentetésére. „Ha nem adják ki, valószínűleg feltöltöm az internetre. Kár lenne, ha én, akinek megadatott az a kiváltság, hogy együtt dolgoz­hattam Márquezzel, nem osztanám meg az információkat az egész világgal" - fogalmazott az irodalomkritikus. (MTI) Tegnap óta már mindhárom legendás olasz filmszínésznő névtáb­lája ott díszeleg a trencsénteplici Hírességek hídján. Gina Lollobri- gida és Sophia Loren után idén Claudia Cardinale is tiszteletét tet­te az Art Film Festen, amelynek zárógáláján Színészmisszió díjjal jutalmazták. Cardinale áprilisban ünnepelte 76. születésnapját, és még mindig aktív: évente legalább két filmben szerepel, összesen pedig már csaknem 150 karaktert játszott el. 1957-ben, a velencei filmfesztivál hatására döntötte el, hogy színésznő lesz. (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents