Új Szó, 2014. június (67. évfolyam, 125-149. szám)

2014-06-28 / 148. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JÚNIUS 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Tengeri hadgyakorlat Washington. A világ legnagyobb tengeri had­gyakorlata kezdődött meg az Egyesült Államokban, Hawaiinál. Huszonkét or­szágból 55 hajó, több mint 200 repülőgép és 25 ezer ember vesz részt az öthe­tes RIMPAC gyakorlaton. Az elpróbált műveletek között központi helyet fog­lal el az, hogy beavatkozás közben egyes nemzetek összekötői más országok hajóira lépve segítenek összehangolni a haderők tevékenységét. Rakétamű­veletek, kalózellenes fel­lépés, katasztrófavédelmi feladatok és tengeralattjá­ró-manőverek is részét ké­pezik a gyakorlatnak. Idén Kína is a résztvevők között van, bár az elemzők véle­ménye megoszlik ennek előnyeiről. (MTI) Milliók várnak segítségre New York. A szíriai se­gélyek célba juttatásának elősegítésére szólította fel az ENSZ Biztonsági Taná­csát (BT) Valerie Amös, a világszervezet humanitá­rius ügyekért felelős főtit­kárhelyettese, aki szerint a polgárháború dúlta or­szágban 10,8 millió ember szenved szükséget, másfél millióval több, mint fél évvel ezelőtt. A BT négy hónapja egyhangúlag fo­gadott el határozatot, amelyben a segélyek za­vartalan eljuttatását köve­telte, a humanitárius segé­lyekhez való hozzáférés azonban azóta sem javult. Valerie Amos csütörtökön úgy fogalmazott, a kor­mány akadályokat gördít a segélyezés elé. Néhány ellenzéki csoportnak fel­rótta, hogy megtámadták vagy megfenyegették a vi­lágszervezet munkatársa­it, de az is előfordult, hogy nem voltak hajlandók együttműködni. (MTI) Benyújtott törvényjavaslat Budapest. Benyújtotta a magyar kormány az Országgyűlésnek a devi­zahitelesek megsegítését célzó első törvényjavasla­tot, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vo­natkozó jogegységi hatá­rozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezé­séről címmel. A törvény- javaslat egyes rendelkezé­sei a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtör­lesztett hitelszerződések­re azonban nem. A ban­koknak a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül kell átszámítaniuk a hiteleket az árfolyamrés ügyében. (MTI, f-ő) Az EU vezetői 16-án ismét összegyűlnek, hogy megállapodjanak a többi vezető megválasztásáról Aláírták a társulási egyezményt Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke (balra), Petro Porosenko ukrán elnök (középen) és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A május végén megválasztott ukrán elnök kö­zölte: azzal a tollal írja alá az egyezményt, amellyel novemberben Vilniusban kellett volna, ami a történelmi események elkerülhetetlenségét jelképezi. (TASR/AP-felvételek) Brüsszel. Aláírták tegnap délelőtt Brüsszelben az Európai Unió és Moldo­va, valamint Grúzia kö­zötti társulási és szabad­kereskedelmi megálla­podást, valamint az Uk­rajnával kötendő egyez­mény még hátralévő, szabad kereskedelemről szóló részét. Az EU-csú- cson megszületett a vár­va várt döntés is: Jean- Claude Junckert jelöli az Európai Tanács az Euró­pai Bizottság élére. MTI-ÖSSZEFOGIALÓ Az EU Ukrajnával már márci­usban aláírta a megállapodás politikai részét. Az uniós csúcstalálkozóra ér­kezve Petro Porosenko ukrán el­nök úgy vélekedett, hogy ez Uk­rajna számára új perspektívát nyit, valamint a legjelentősebb nap az ország történetében, amióta elnyerte függetlenségét. Az ukrán elnök az aláírás előtt azt is bejelentette, hogy Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke ér­telmében felvételét kéri az Eu­rópai Unióba. A május végén megválasztott ukrán elnök közölte: azzal a tol­lal írja alá az egyezményt, Ha az Európai Parlament a bi­zottság elnökévé választja, az 59 éves Jean-Claude Juncker lesz a brüsszeli testület 13. elnöke a kö­vetkező öt évben. amellyel novemberben Vilnius­ban kellett volna, ami a törté­nelmi események elkerülhetet­lenségét jelképezi. Porosenko úgy vélekedett, hogy a három ország a megállapodás értelmé­ben fájdalmas, de régóta időszerű reformokra szorul. Tu­datta azt is, az ukrán parlament hamarosan ratifikálja az egyez­ményt, és bízik abban, hogy ezt az uniós tagállamok is mielőbb megteszik. Ukrajna nagy árat fizetett „Ukrajna a legnagyobb árat fizette ezért, és legalább egy nyi­latkozatra vágyik az EU részéről, hogy ha teljesíti a követelmé­nyeket, csatlakozhat. Ez az uni­ónak semmibe sem kerül, a ha­zám számára viszont a világot jelentené” - közölte Petro Po­rosenko. Herman Van Rompuy, az Eu­rópai Tanács elnöke az aláírás előtt kijelentette: Ukrajnában emberek adták az életüket azért, hogy az ország közeledhessen Európához, amit sosem szabad elfelejteni. Nagy nap ez Európa számára - hangoztatta a belga politikus, aki szerint a társulás nem a végállomás e három ország számára az uniós közeledésben. Hasonlóan nyilatkozott Jósé Ma­nuel Barroso, az Európai Bizott­ság elnöke. Úgy fogalmazott, hogy ez nem az út vége, hanem egy utazás kezdete, amelyre most indul elahárom ország. Irakli Ga- ribasvili, Grúzia kormányfője is reményét fejezte ki, hogy országa minél előbb az Európai Unió tagja lehet. Iurie Leanca, Moldova mi­niszterelnöke egyetlen szóval jel­lemezte a megállapodást: ez ma­ga a jövő. Az aláírást követően közleményben üdvözölte a há­rom ország társulását az EU-val Anders Fogh Rasmussen NATO- főtitkár. Az Európai Unió állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanács a nap folyamán külön is találkozott az ukrán államfővel, és megvitatták a válság legutób­bi fejleményeit. Az EU-országok állam-, illetve kormányfői hétfő­ig adtak haladékot az oroszok­nak arra, hogy konkrét tettekkel támasszák alá a kelet-ukrajnai feszültség enyhítése melletti el­kötelezettségüket, ellenkező esetben célzott szankciókkal kell számolniuk. Csak Cameron és Orbán ellenezte Az EU-csúcson 26 állam-, il­letve kormányfő tegnap Jean- Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő jelölését támogatta, csak a brit és a magyar kormány­fő szavazott ellene. David Ca­meron brit miniszterelnök to­vábbra is úgy véli, hogy Jean- Claude Juncker nem a megfelelő személy az Európai Bizottság el­nöki tisztségére, mert túlságo­san „föderalistának” tartja a ko­rábbi luxemburgi miniszterel­nököt. Az EU vezetői július 16-án is­mét összegyűlnek egy nem hiva­talos vacsorára, hogy megálla­podjanak az unió többi vezető tisztségviselőjének megválasz­tásáról - közölték diplomáciai források. Arról kell dönteniük, ki fogja betölteni az Európai Ta­nács elnökének tisztét Herman Van Rompuy után, és ki lesz az EU kül- és biztonságpolitikai fő­képviselője Catherine Ashton utódaként. Tűzszünet hétfőig Elengedtek négy megfigyelőt Donyeck. Az oroszbarát ke­let-ukrajnai szakadárok elen­gedték az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) május vége óta fogva tartott két csoportjának egyi­két, a négy megfigyelő tegnap­ra virradóra meg is érkezett egy donyecki szállodába. Az egyol­dalúan kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” miniszterel­nöke, Alekszandr Borodaj kö­zölte a sajtóval, hogy, a megfi­gyelők feltételek nélkül nyerték vissza szabadságukat. A május 26-án Donyeckben elrabolt csoportnak egy svájci, egy dán, egy észt és egy török tagja van. A szabadon engedett megfigye­lők fáradtnak és feszültnek tűntek, és nem akartak nyilat­kozni az újságíróknak. A meg­figyelőket Bécsbe várták. Az EBESZ-nek több mint 250 civil megfigyelője teljesít szolgálatot Ukrajnában, ahol eredetileg tegnap késő este járt volna le a Petro Porosenko ukrán elnök ál­tal bej elentett tűzszünet. Brüsszeli diplomáciai forrás szerint Porosenko állítólag be­leegyezett abba, hogy hétfőig meghosszabbítsa hazájában a tűzszünetet, amelyet egy héttel korábban hirdetett meg, felszó­lítva a kelet-ukrajnai orosz­barát szakadárokat a fegyverle­tételre, egyúttal pedig tárgya­lásokat ajánlva nekik,. A tűzszünet ellenére újabb összecsapások voltak a kelet­ukrajnai Szlovjanszknál és a régió központjában, Donyeck­ben, ahol közben megkezdő­dött a kelet-ukrajnai konfliktus békés megoldását kereső több­oldalú tárgyalások második szakasza a kijevi vezetés és az oroszbarát szakadárok képvise­lői között. A harcok miatt egyre többen hagyják el Ukrajnát, csak az elmúlt egy hétben 16 400-an menekültek el a keleti részből az ország más területeire - kö­zölte tegnap az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztossága. (MTI) A tikríti fényképek meggyőző bizonyítékai egy borzalmas háborús bűncselekménynek, amely további kivizsgálást igényel Legkevesebb 160 foglyot végeztek ki az ILIÁ fegyveresei MTI-TUDÓSÍTÁS Bagdad. Legkevesebb száz­hatvan foglyot kivégeztek június 11. és 14. között az iraki szunnita lázadók a közel-keleti ország északi részén fekvő Tikrít városá­ban - közölte tegnap a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet. A tájékoztatás szerint az or­szág északi részén előrenyomuló, Iraki és Levantei Iszlám állam (ILIÁ) nevű szélsőséges szervezet fegyveresei legkevesebb száz­hatvan elfogott katonát gyilkol­tak le Tikrítben. „Az áldozatok száma ennél jóval magasabb is lehet, a holttestek felderítése és a terület megközelítése azonban meglehetősennehézkes, ez pedig lehetetlenné teszi a teljes körű kivizsgálást” - írta közleményé­ben a HRW. A New York-i székhelyű szervezet munkatársai a területről készített műhold- felvételeket és a felkelők által közzétett felvételeket elemezték. A szunnita lázadók, miután le­rohanták Moszult és Tikrítet, hát- rakötözöttkezű katonák tucatjait ábrázoló fényképeket töltöttek fel iszlamistahonlapokra. Afotók tanúsága szerint a férfiakat arra kényszerítették, hogy feküdje­nek egy gödörbe, s a következő felvételeken már csak a katonák holttestei láthatóak. Az iraki hadsereg egyik szóvi­vője megerősítette a fényképek hitelességét, és közölte: tisztá­ban vannak azzal, hogy a lázadók által ellenőrzött területeken tö­megesen gyükoljákle afegyveres erők elfogott tagjait. Értesülései szerint mintegy 170 rabul ejtett katonát lőttek eddig agyon. „A tikríti fényképek és műholdfelvételek meggyőző bi­zonyítékai egy borzalmas hábo­Hátrakötözött kezű katonák tucatjai. Az ILIÁ által nyilvánosságra hozott képek alatt található képalá­írások szerint „százakat likvidáltak", ám a szakértők ezt egyelőre nem tudták megerősíteni (SITA/AP) rús bűncselekménynek, amely további kivizsgálást igényel” - mondta Peter Bouckaert, a HRW vészhelyzeti igazgatója. Elem­zők szerint a mészárlások célja az iraki hadsereg és az ILIÁ által hitetlennek tartott síita többség megfélemlítése. A szélsőséges szervezet néhány hete tartó had­járatának következtében eddig legkevesebb 1300 ember vesz­tette életét.

Next

/
Thumbnails
Contents